Új Széll fújt Magyarországon áprilisban

Újult erővel kapott bele a szél Magyarország vitorlájába áprilisban, bár a hónap utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot és a konvergenciaprogramot a nemzetközi elemzői közösség úgy kommentálta, hogy az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul a piac bizalma is megfogyatkozott, amit a hazai növekedési kilátások is rontottak. Mindezzel együtt Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke találkozója után a magyar kormányfő úgy nyilatkozott, hogy lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Akadályok lehet, hogy nincsenek, a tárgyalások azonban.... Nos, azok megkezdését azóta is várjuk.

Magyarországon 2012-ben recesszió, de legalábbis minimális növekedés lesz – vélték szinte egybehangzóan a gazdaságkutatók az első negyedév után közreadott elemzéseikben. (Így az év végéhez közeledve valószínűleg sokan kiegyeznénk, ha csak stagnálással kellett volna megbirkóznunk ebben az évben...)

A kormány ugyan komoly erőfeszítéseket próbált tenni a foglalkoztatási helyzet javítására, újabb bérkomenzációs pályázat indult, világosan látszott azonban, hogy az országgal szembeni bizalom helyreállításához jóval több kell, mint amit addig tett az ország vezetése.

A bizalom visszaszerzése a tét

Azt tudtuk, hogy a Magyarországgal szemben indított három uniós kötelezettségszegési eljárásból kettő nem előfeltétele a Nemzetközi Valutalappal tervezett tárgyalások megkezdésének (a bírák nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége teljesen külön ügy). Az is egyértelmű volt azonban, hogy a magyar jegybanktörvény módosítása kevés lesz az IMF/EU-hitelprogramról szóló hivatalos tárgyalások elkezdéséhez, az Unió a bizalom visszaszerzését várta volna el. 

Mi vagyunk a legpesszimistábbak
Az elhalasztott beruházások óriási veszteséget okoztak Magyarországon a kis- és közepes vállalatoknak, amelyek üzleti aktivitása ekkor már két éve folyamatosan csökkent.
Persze a jegybank függetlenségének kérdése sem volt egyszerű játszma: az Európai Központi Bank észrevételei súlyos aggályokat tartalmaztak, s szakmai egyeztetések kezdődtek a szükséges változtatásokról. Közben Magyarország megítélése folyamatosan romlott a nemzetközi befektetői közösség körében, s az első negyedév adatai alapján ismét a világ 10 legkockázatosabb országa közé kerültünk. Riasztó jelzések érkeztek továbbá a gazdaságból: hazai szektorok döntő zömét továbbra is kockázatosnak ítélték, a legkritikusabb helyzet az építőiparban mutatkozott, de nem volt olyan ágazat, amelyet pozitívumként ki lehetett volna emelni.

Az EB készen állt a hiteltárgyalások megkezdésére

Sokba kerül az IMF-hitel hiánya
Tízezreket takarítanánk meg fejenként az IMF megállapodással Évi nyolc százalékos kamat mellett naponta 4,6 milliárd, hat százalékos kamattal viszont csak 3,4 milliárd forintba kerül a 20 827 milliárd forintos adósságállomány kamatainak fizetése. A megtakarítás így évente 416 milliárd forint lehetne, ami fejenként több mint negyvenezer, a csecsemőket is beleértve. A külföldiek kezében levő forint kibocsátású állampapírokra 86 milliárd forinttal kevesebbet kéne kifizetni.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának első változata nem oszlatta el a kételyeket, miután nem vette figyelembe az Európai Központi Bank kifogásait. Aztán nyilvánosságra került a Széll Kálmán Terv 2.0 és a konvergenciaprogram, majd Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tárgyalt, az Európai Bizottság szóvivője pedig bejelentette, hogy készen állnak arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről.

Az a tény ugyan minimum kétkedésre adott okot, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot az elemzők hasonlóképpen kommentálták, mint a magyar kormány szerint nagyrészt megvalósult, elemzők szerint viszont nemigen realizálódott 2011-es első változatot: az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata.  A hónapok óta tapintható feszültség azonban érezhetően oldódott, amely a magyar eszközök piacaira is kedvező hatással volt: a forint az euróval szemben a 295 forint fölötti tartományból a hónap utolsó napjaiban 285 forint alá erősödött, s az állampapírpiacon is csökkenésnek indultak a hozamok. (A kedvező trend sajnos május elején már meg is tört.)

A Széll Kálmán Terv 2.0 azonban már messze nem azt a hangulatot hozta, mint egy évvel korábban publikált előde. Egyértelműen látszott, hogy a vállalkozások és a lakosság számára is megszorítást jelent a Széll Kálmán Terv 2.0, s az új adók bevezetésével a kormány háttérbe szorítja a gazdaság dinamizálását a hiánycél elérésének érdekében.

 

 

 

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo