Fenyegeti-e Magyarországot egy újabb leminősítés?

Csak a 2013. évi költségvetés elfogadása után, vagyis év végén várható újabb fejlemény az IMF/EU-hiteltárgyalásokkal kapcsolatban – mondta Varga Mihály főtárgyaló, tárca nélküli miniszter, aki szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy még az idén létrejöjjön a megállapodás. Ám ez a vélekedése is optimistának tűnik annak fényében, hogy Matolcsy három csomagja együtt sem felel meg a valutaalap kezdetektől hangoztatott kérésének, miszerint a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseknek a fenntartható költségvetést és a növekedést kellene szolgálniuk.

Varga Mihály.Kép: MTI

Nemcsak a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseitől függ, hogy 2013-ban miként alakul a helyzet, hanem attól is, hogy mi történik az euróövezetben – mondta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter kedd reggel a közszolgálati rádiónak adott interjújában. A magyar tárgyalódelegáció vezetője azt állította, hogy az unióval és az IMF-fel a tárgyalások sosem szakadtak meg, merthogy azoknak sokféle formája lehet, a magyar delegáció és a nemzetközi szervezetek képviselői személyesen és telefonon is tartják a kapcsolatot.

Az informális megbeszéléseket azonban nem szokás „tárgyalásnak” nevezni, bár azok kétségkívül hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hivatalos megbeszélésekre végül sor kerüljön. Ehhez azonban, úgy tűnik, többre lenne szükség, mint pusztán arra, hogy Magyarországnak legyen elfogadott költségvetése 2013-ra.

Ők hogy látják, mi hogy látjuk

Varga Mihály beszámolt arról, hogy a múlt héten személyesen beszélt az IMF kijelölt főtárgyalójával. Ennek célja az volt, hogy a jövő évi költségvetés készítésének folyamatában tájékozódjék, „milyen konkrét intézkedéseket javasolnak ők a 2013-as költségvetésbe”, a magyar fél pedig elmondja, hogyan látja, „milyen gazdaságpolitikai döntésekre van szükség”. A főtárgyaló álláspontja szerint nem vált feleslegessé a megállapodás megkötése – Orbán Viktor kormányfő múlt héten hasonlóképpen nyilatkozott ugyanebben a rádióműsorban –, és úgy vélekedett: az, hogy az ország pénzügyi pozíciója jobbá vált, előrelépésnek tekinthető, s szerinte ezt az IMF és az EU is elismeri.

Kísérteties hasonlóság
A magyar gazdaságpolitika vonzódását az egyszeri intézkedések iránt, valamint az EU ezzel kapcsolatos fenntartásait tükrözi az, hogy 2012 elején az Európai Bizottság kísértetiesen hasonló aggályokat fogalmazott meg, mint most az IMF. A testület január közepi közleménye szerint 2011-ben Magyarország ugyan tiszteletben tartotta a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és várhatóan 2012-ben is az alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető. Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke akkor a Wall Street Journal című amerikai üzleti napilapnak írott cikkében úgy fogalmazott: Orbán gazdaságpolitikája váratlan lépések sorozata, s e lépések között említette a válságadók bevezetését, az áfaemelést, valamint a magán-nyugdíjpénztári alapok átirányítását az állami nyugdíjrendszerbe. A magyar gazdaság elleni, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által legutóbb Hódmezővásárhelyen említett támadás elmélete már akkor is kedvelt volt magyar kormányzati körökben, erre utal az is, hogy Kopits ebben a cikkében kitér arra is, hogy nem állják meg a helyüket azok a hivatalos nézetek, amelyek szerint Magyarország a külföldi spekulánsok politikai motivációjú összeesküvések áldozata, hiszen „az új vezetést azzal a derűlátó várakozással üdvözölték, hogy majd rendet tesz”. A nem fenntartható pályával, vagyis az egyszeri lépések alkalmazásával kapcsolatos kritikákat feltehetően elfedték azok a súlyos politikai aggályok – mint például a jegybank vagy a bírói szervezet függetlenségének kérdése –, amelyeket 2011–2012 fordulóján szintén a hiteltárgyalások megkezdése feltételeként említettek a nemzetközi szervezetek. Az akkori főtárgyaló, Fellegi Tamás azonban már januárban úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások egyik kérdése a makrogazdasági csomag, és „minden olyan kérdés, amely a költségvetéssel, a bevételekkel, a kiadásokkal, az adórendszerrel kapcsolatos”.
Ugyanakkor Varga elismerte, hogy a gazdasági növekedés körül lehetnek gondok. Példaként a bankadó témakörét említette mint olyan vitakérdést, amelyben eltérnek az álláspontok. A miniszter szerint alapvetően az EU kényszerítette Magyarországot azokra a lépésekre, amelyeket az IMF most vitat. Mint mondta: „Ha az EU azt mondja, hogy körömszakadtunkig ragaszkodnunk kell a három százalék alatti hiány eléréséhez, akkor a növekedés összetétele nyilvánvalóan valamilyen szempontból sérülhet.” Persze ami a konkrét lépéseket illeti, azt, hogy a hiánycélt a magyar kormány miként éri el, sem az EU, sem az IMF nem írta elő számára.

Nem fenntartható

E hét elején a Wall Street Journalban jelent meg Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodája vezetőjének közleménye, amelyet a lapnak a magyar kormány néhány héten belüli harmadik megszorító csomagjával kapcsolatos kérdésére válaszolva fogalmazott meg. (A megszorító csomagokról itt olvashat bővebben.)

A nyilatkozat szerint az elmúlt hetekben bejelentett gazdasági intézkedések közül több nem fenntartható jellegű, és nem segíti a növekedést. Ivascsenko leszögezte: mint azt korábban is kifejtették, „a költségvetés kiigazításához az ad hoc intézkedések helyett jóval kiegyensúlyozottabb konszolidációra van szükség”. Ezért a magyar kormánynak olyan intézkedéseket kell bevezetnie, amelyek „fenntartható módon csökkentik a költségvetési hiányt, és szerkezeti reformokkal kombinálva a gazdaság egészére kiterjedő növekedést tesznek lehetővé”. Az amerikai lap cikke emlékeztet arra is, hogy a jegybank közleménye szerint a pénteken bejelentett új csomag veszélyezteti a gazdaság stabilitását.

Irina Ivascsenko júliusban a Budapesten tárgyaló IMF-delegációval. Kép: MTI

A Financial Times viszont úgy látja, hogy még a gazdasági csomagnál is nagyobb meglepetés az, hogy a befektetők figyelmét egyáltalán nem keltették fel a tervezett változások. A cikkben megszólaló Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője szerint „ez a legegyszerűbb módja annak, amit egy kormány csinálhat. Folytatják a kiszámíthatatlan megszorítások politikáját, ahogyan azt vártuk”. Montalto úgy véli, hogy az IMF-megállapodás értelmét vesztette, s csak a piaci hangulat robbanásszerű megváltozása tehet pontot a tárgyalásokra. A Financial Times írása megjegyzi: ma már kevés ember hiszi el, hogy Magyarország megegyezésre törekszik az IMF-fel és az unióval.

A Fitch Ratings bejelentése szerint Magyarország adósbesorolását karácsonyig a jelenlegi BB pluszról lefele módosíthatják. A hitelminősítő októberben hívta fel a magyar hatóságok figyelmét az IMF-megállapodás szükségességére. Mint ismeretes, a Fitch ez év január elején – a másik két hitelminősítő után harmadikként – vonta meg Magyarországtól a befektetési ajánlású szuverén devizaadós-osztályzatot, azt az addigi BBB mínuszról BB pluszra módosította. A lépést akkor a magyar költségvetési és külső finanszírozási környezet, valamint a növekedési kilátások romlásával indokolták, és azzal, hogy a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések nehézzé teszik egy új IMF/EU -megállapodás elérését.

A helyzet nem sokat változott. Ám annyiban mindenképpen, hogy a növekedési kilátásokkal kapcsolatos várakozások beteljesültek: Magyarország 2012 végén immár biztosan recesszióban van.

A kormány taktikája bevált: egy év alatt semmi eredmény
A magyar kormány és az IMF közötti újbóli kapcsolatfelvétel évfordulóján londoni elemzők úgy vélekednek, hogy Magyarországnak elsősorban a piaci kockázati érzet javítása miatt lenne szüksége az IMF/EU-hitelmegállapodásra. Az ország költségvetési pozíciója az adatok alapján nem rosszabb, mint a nyugat-európai országoké, mégis magasak a befektetési eszközöket terhelő felárak, a tízéves forintkötvény hozama például 6,7 százalék környékén jár jelenleg. Ebből, valamint a magyar gazdaság gyenge növekedési kilátásaiból az következik, hogy a kormánynak jelentős elsődleges – vagyis kamatfizetés előtt számolt – államháztartási többleteket kell produkálnia az adósságráta fenntarthatóságának megőrzése végett. Ennek ellenére elemzők szerint nagy valószínűséggel csak piaci nyomás veheti rá a magyar kormányt az IMF/EU-feltételek elfogadására. A Capital Economics elemzői az euróövezeti válság újbóli eszkalációját prognosztizálják, aminek bekövetkezte ismét feszültségeket okozhat a magyar piacokon. Ugyanígy vélekedik Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének közgazdásza, aki szerint ha elapadnának a piaci finanszírozási források, a magyar kormány ráállna az IMF-program elfogadására, ám addig változatlanul az eddig bevált stratégiát követi: időnyerés és a piaci finanszírozás minél további fenntartása.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo