A Bruxinfo úgy értesült, hogy a testület szerint az adónem kapcsán ugyanazok az aggályok merülnek fel, mint a 2010 őszén bevezetett ideiglenes távközlési adóval összefüggésben.
Hivatalos felszólító levelet kaptunk
Az eljárás megindításának tényéről a Távirati Iroda egy meg nem nevezett uniós forrásra hivatkozva közölte, hogy a bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. Az uniós tisztviselő rámutatott, hogy a 2012-ben a telefonhívásokra és a szöveges üzenetekre kivetett adó a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó kivezetését követi, és a bizottság a különadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, azt az ügyet pedig jelenleg az Európai Bíróság tárgyalja.
Ez nem díj, hanem adó
A hírre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben jelezte, hogy Magyarország nem kívánja módosítani a távközlési adóról szóló törvényt. A kormány álláspontja szerint a Bizottság által vitatott intézkedés teljes mértékben megfelel a közösségi jognak.
A Bizottság által vitatott adó a tárca álláspontja alapján jól illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és a forgalmi-fogyasztási adók súlyának növelését célzó politikájába, továbbá a kormány számításai szerint az adóból származó bevételek a következő években, hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik az államháztartást.
Az NGM közleménye ennek alátámasztásaként azzal érvel, hogy az Európai Bizottság a telefonadót illetően azt kifogásolja, hogy mivel a telefonadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) azon előírását, mely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely az engedélyezési költségekkel arányban áll. Magyarország álláspontja szerint azonban telefonadó – nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díj, hanem adó, ezáltal nincs összefüggés a hivatkozott irányelvvel. Az irányelvnek nem is lehetett célja adójogi szabály alkotása, hiszen azt nem az adójogszabályokra vonatkozó eljárási rend szerint – nem egyhangúsággal – fogadták el.
A telefonadó célja az NGM közleménye szerint az, hogy jelen gazdasági környezetben az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók fokozottabban vegyék ki részüket az államháztartás egyensúlyának javításában. A telefonadó – rá vonatkozó uniós jogszabály hiányában – jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés. Erre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje.
Tavaly 12,2 milliárd folyt be a telefonadóból
Az előzetes adatok szerint 2012-ben 12,2 milliárd forint folyt be, 2013-ra 40 milliárdot terveztek. A szolgáltatók jórészt áthárították a terhet a fogyasztókra.
