Távközlési adó: megint éjjel tárgyaltak fontos törvényt

Hétfőről keddre virradóra folytatta le a távközlési adó általános vitáját az országgyűlés, kedden kerül sor a részletes vitára, pénteken pedig a szavazásra. Az ellenzék szerint ilyen körülmények között nincs mód érdemi tárgyalásra. A három mobilszolgáltató cég közös közleményben fejezte ki megdöbbenését, s arra kérte a kormányt, vonja vissza a törvényjavaslatot. A parlament hétfőn döntött arról, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki a számláját. A Ház előtt lévő tranzakciós illetékről még nem kezdődött el a parlamenti vita.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Fidesz javaslatára a péntek este benyújtott távközlési adóról szóló javaslattal egészítette ki hétfői napirendjét az országgyűlés. A tervezet általános vitájára még hétfőn - az este nyolcig tartó szavazások, majd a médiatörvény-módosítás hatórás időkeretű vitája után - került sor, részletes vitájára pedig kedden, majd a pénteki ülésnapon szavazhatnak is az új adónemről.

Fotó: MTI

A képviselők hétfőn döntöttek arról is, hogy a távközlési adóról szóló törvényjavaslat általános vitáját 4 óra 20 perces időkeretben folytatják le. A döntések ellen az ellenzéki pártok tiltakoztak: véleményük szerint így a kérdések érdemi megtárgyalására nincs mód, ráadásul a társadalom széles rétegeit érintő adónem  megtárgyalására az éjszakai órákban kerül sor. Ilyenre már volt precedens: a múlt év végén több fontos törvényről - többek között a munka törvénykönyvéről - éjszakába nyúlóan, illetve hajnalban folytatott vitát a parlament.

Rogán: mindegy, mikor vitáznak

A törvényjavaslatot a számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén megvitatta, és általános vitára alkalmasnak találta. A Rogán Antal bizottsági elnök, a Fidesz leendő frakcióvezetője az MTI tudósítása szerint az ülésen annak a véleményének adott hangot, hogy „majdnem teljesen mindegy", milyen időpontban vitáznak a javaslatról, hiszen a bizottsági üléseken a legtöbb érv már ütközött egymással.

A videón a Policy Solutions elemzője beszél a kormány által bevezetett adók növekvő számáról

Az ülésen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára, Balog Ádám ismertette a tervezetben szereplő javaslatokat: ezek szerint az adót a vezetékes és mobil telefonáláshoz, üzenetküldéshez kapcsolódóan vezetik be, mértéke minden megkezdett perc és üzenet után 2 forint, maximuma a magánszemélyeknek 700, más előfizetőknek 2500 forint lesz. Havonta az első tíz perc beszélgetés magánszemélyek számára adómentes. A távközlési adót a szolgáltatónak kell bevallania és befizetnie. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása szerint az új adótól a kormány idén 30 milliárd, jövőre 52 milliárd forintos bevételt remél. A helyettes államtitkár az ülésen azt a tájékoztatást adta, hogy a korábbi tervekkel szemben a különböző kedvezmények miatt csak évi 44,4 milliárd forint bevétel várható.

Matolcsy György korábbi tájékoztatása szerint az új adótól a kormány idén 30 milliárd forintos,
jövőre 52 milliárd forintos bevételt remél.
A helyettes államtitkár az ülésen azt mondta, a korábbi tervekkel szemben a különböző kedvezmények miatt csak évi 44,4 milliárd forint költségvetési bevétel várható.

Balog Ádám azt is elmondta, hogy a tárca megítélése szerint a távközlési adó nem áfa típusú, így bevezetéséhez nem szükséges az Európai Unió engedélye.

Ugyanakkor kérdéses, hogy az unió miként vélekedik majd az ágazatot terhelő újabb adóról. Mint ismeretes, a különadó sorsa is kétséges, feltehető, hogy azt az uniós joggal ellentétesnek ítéli majd az Európai Bíróság. Múlt héten Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója is felhívta erre a figyelmet, mondván: ha a távközlési adó a vállalatokat terheli majd, az felveti azt a kérdést, hogy megfelel-e az uniós előírásoknak. Kétségesnek tartotta azt is, hogy megvalósítható lesz-e az egész iparág számára.

A bizottsági ülésen a helyettes államtitkár hangsúlyozta: reményeik szerint a szolgáltatók nem terhelik rá az adót jelentős mértékben a fogyasztókra, s ha mégis így lenne, ez a kommunikációval arányosan történik meg. A kormányszóvivői iroda korábbi tájékoztatása szerint az új adók bevezetésénél kiemelt szempont a munkát terhelő adók mértékének csökkentése, és helyettük a forgalmi, valamint a fogyasztási típusú adók mértékének növelése. Közlésük szerint a kormány továbbra sem hajlandó megszorító intézkedésekkel sújtani a lakosságot, ezért a piaci szereplőket is folyamatosan bevonja a közteherviselés rendszerébe. A kormány azzal számol, hogy a gazdasági szereplők nem lesznek képesek teljes mértékben az új adókat az ügyfelekre áthárítani.

Szolgáltatók: a kormány vonja vissza a törvénytervezetet

Hétfő délután a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös sajtóközleményt adott ki, amelyben közlik: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy „a kormány a korábban ismertetett tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot".

Tranzakciós adó:
folyamatosan tárgyalnak?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) folyamatosan tárgyalásokat folytat a Magyar Bankszövetség képviselőivel annak érdekében, hogy mindkét fél számára elfogadható feltételekkel vállaljanak szerepet a pénzintézetek a kormány gazdaságpolitikájának megvalósításában – válaszolta a tárca hétfőn az MTI-nek arra a kérdésére, hogy egyeztetnek-e a tranzakciós illetékről. Matolcsy György csütörtöki bejelentése után, amely szerint a kormány elfogadta az illetéket, a Magyar Bankszövetség közleményt adott ki, Patai Mihály, a szövetség elnöke pénteken – a törvénytervezet benyújtása után – elmondta: az elmúlt héten meghívást kaptak a minisztériumba azzal, hogy elkezdik a tárgyalásokat, ehhez a bankszövetség elnöksége ki is dolgozta koncepcióját és kinevezte delegációját, ám a kormány a tervezett megbeszélés előtt bejelentette, hogy jóváhagyta a tranzakciós illetéket. A bankszövetség elnöke szerint a kormánynak újra kellene gondolnia ezt az elképzelést, mert ellentmondásokat tartalmaz, és két katasztrofális év után gyakorlatilag a tönk szélére küldené a magyar bankszektort, amely így nem tudna hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez. Patai Mihály hangsúlyozta, a következő hetekben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kompromisszumra jussanak a kormánnyal. Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, frakcióvezető-jelölt hétfőn azt nyilatkozta, hogy szükség lesz egyeztetésre a bankszövetséggel. Úgy vélte, hogy bár a tranzakciós illetékről szóló javaslatot a kormány már benyújtotta a parlamentnek, de a javaslat tárgyalása kicsit hosszabb ideig tart, ezért szerinte az egyeztetésre lesz mód és lehetőség.

A távközlési cégek arra emlékeztettek, hogy az előzetes iparági egyeztetéseken a kormányzat az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette velük, és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt. A törvényjavaslatban viszont már a szolgáltatókra kivetett, a szolgáltatás nyújtását terhelő adóról van szó.

A közleményben kitértek arra is, hogy a három távközlési társaság az elmúlt hetekben mindent megtett az egyeztetések sikere érdekében, így ezt az eljárást elfogadhatatlannak tartják, és értetlenül állnak az újabb különadó előtt, miután a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére. A társaságok értékelése szerint a kormány most gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit, és csak a távközlési társaságokat sújtja. A szolgáltatók leszögezték: az újabb különadó vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások, mivel az adó visszaveti egy húzóágazat, a távközlési szolgáltatások fejlődését Magyarországon. A távközlési cégek közleményükben hangsúlyozzák: megértik az ország és a költségvetés nehéz helyzetét, de nem tartják célravezetőnek egy újabb különadó kivetését.

„Az újabb különadó vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások.”

Magyarországon jelenleg a távközlési szolgáltatást az európai átlagnál jóval magasabb terhek sújtják - emlékeztettek a szolgáltatók -, mivel a frekvencia- és koncessziós díj magasabb az uniós átlagnál, az áfa 27 százalék, az ágazat különadót fizet, és most egy újabb, perc alapú adó is terhelné a távközlési szolgáltatásokat. Így arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet, és iparági egyeztetések után - annak az ígéretnek a szellemében, hogy 2013-tól kivezetik az ágazati különadókat - dolgozzon ki egy olyan konzisztens és fenntartható javaslatot, amely nem veszélyezteti az ország versenyképességét.

Nemzetgazdasági Minisztérium: a kormány álláspontja változatlan

A Nemzetgazdasági Minisztérium is hivatkozik hétfőn késő délután kiadott közleményében arra, hogy a magyar telefonszolgáltatási díjak európai uniós összehasonlításban kiugróan magasak, ám a tárca ebből a tényből más következtetést vont le: ezzel érvel amellett, hogy a távközlési adó nem az előfizetőket, hanem a szolgáltatókat terheli majd. A közlemény szerint ugyanis a döntés során azt is mérlegelték, hogy „a távközlési cégek teherviselési képessége lényegesen jobb, mint az előfizetőké, akiknek jelenleg európai uniós összehasonlításban kiugróan magas telefonszolgáltatási díjakat kell megfizetniük". A közlemény azt is leszögezi, hogy a távközlési ágazati különadója a kormány ígéretének megfelelően 2013. január 1-jétől megszűnik, így a tárca szerint az ágazat adópozíciója 2013-tól javul, mert az évente eddig fizetett 51 milliárdos különadó után a távközlési adó éves szinten csak 44-45 milliárd forintot jelent majd. A közlemény azt is elismeri, hogy idén fél éven át mind a két fizetési kötelezettség egyidejűleg lesz jelen az adórendszerben, ám a kormány álláspontja változatlan: a távközlési adót a szolgáltatóknak kell megfizetniük.

A képviselők kedden több mint tíz előterjesztés vitáját folytatják, köztük a távközlési adóról szóló indítványét is, amelyet a parlament már pénteken el is fogadhat.

A postai csekkbefizetésért nem szedhetnek díjat a közszolgáltatók
Hátfőn, az új fogyasztóvédelmi törvény elfogadásával a parlament kimondta: a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki a számláját. A 331 igen szavazattal, egy nem ellenében elfogadott jogszabály azt is megtiltja, hogy a közszolgáltatók külön díjat számítsanak fel a nyomtatott számla egyszeri kiadásáért – adta hírül az MTI. A törvény a közszolgáltatások körébe sorolja a víziközmű-, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatást, a szemétszállítást, a kéményseprést, valamint az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatást. A kihirdetése után két hónappal hatályba lépő törvény a fogyasztók közé sorolja a civil szervezeteket, az egyházakat, a társasházakat, a lakásszövetkezeteket, a kis- és közepes vállalkozásokat is, ha árut vesznek, kapnak, használnak, igénybe vesznek, illetve áruval kapcsolatos kereskedelmi ajánlat címzettjei.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo