A társaságok székhelyén alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül a vállalatcsoportba tartozó, más tagállamokban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolt vállalkozásokat hátrányosan érintő adó - mondta ki a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság a Hervis-ügyben hozott, szerdán ismertetett ítéletében a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyar különadóval kapcsolatban.

A szektorális különadók számos cég értékét csökkenthették, egyes piacszabályzó rendelkezések pedig – szélsőséges esetekben – teljesen el is tüntették a vállalkozások értékét az elmúlt években. Egyes szektorokban a növekvő adóterhek a cégeknek nem csak egyszeri, hanem hosszú távú pénzkiadást jelentenek, ezért a tulajdonosok és a potenciális befektetők szemszögéből jelentősen csökkentik a vállalkozás értékét.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a válságadók kivezetésére egyelőre nincs esély, az elkövetkező másfél évben marad a jelenlegi adószerkezet. A kormány vizsgálja, hogyan törleszthetné előbb az IMF-hitelünket.

Immár két magyar ágazati különadót is vizsgál az Európai Bíróság, hogy összhangban vannak-e az uniós joggal. A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban benyújtott indítvány után most a távközlési adó ügye is a közösségi bíróságnál landolt. Az utóbbival kapcsolatos esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna. A múlt év végén elfogadott sarkalatos törvény szerint ilyen esetben a fedezetet újabb különadó kivetésével teremtheti elő a kormány.

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

Van olyan mobilszolgáltató, amely már közölte, hogy az új, perc alapú távközlési adót érvényesíteni fogja áraiban és a többi nagy mobilszolgáltató álláspontja is hasonló, azaz az ügyfelek emelkedő tarifákkal számolhatnak. Ugyanakkor a kis szolgáltatók némelyike lehetőséget is lát az új adó miatt átalakuló piacban.

Benyújtotta Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a távközlési adóról, a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatokat az országgyűlésnek. Ezek szerint a távközlési szolgáltatók érvelése ellenére percalapú lesz a telefonadó és a bankszövetség véleménye sem talált meghallgatásra. Az új banki adónál nincs szó plafonösszegről.

Orbán Viktor arról biztosította szerdán Budapesten a norvég miniszterelnököt, hogy a magyar krízisadók, amelyek norvég cégeket is érintenek, átmeneti jellegűek a magyar gazdaságban. A magyar kormányfő erről a Jens Stoltenberggel folytatott tárgyalás után számolt be.

A 2011-es költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt 2014-ig terjedő gazdaság- és költségvetés-politikai kitekintés szerint a kormányzat még a ciklus utolsó évében is tervez különadó bevételeket, mind a bankadóból, mind az ágazati különadóból. A válságadó 2012 után megszűnik, a kormány az érintett ágazatok szereplőivel tárgyalásokat folytat majd "egy új szabályozásról" - mondta Szijjártó Péter.

A munkaadói oldal tudomásul veszi, hogy az államháztartási hiánycél tartása érdekében szükség van a válságadókra, ugyanakkor hiányolja a válságadók ügyében elmaradt konzultációt - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az  Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén.

Bár a Telenor alapvetően támogatja a kormány azon törekvését, hogy Magyarországot ismét növekedési pályára állítsa, véleménye szerint a távközlési különadó veszélyezteti a növekedést, a befektetői bizalmat és a jövőbeni infrastrukturális beruházásokat, amellett hogy az EU szabályaival is ellentétes lehet.

"Magyarország elijeszti a vállalatokat" címmel számolt be szerdán a Financial Times Deutschland "a beruházói légkört megterhelő új adókról". A lap szerint a kormány lépései még inkább felbosszanthatják a külföldi beruházókat. Már a korábban kivetett bankadó is felháborodást váltott ki az érintettek körében.

A Vodafone szerint az extraadó a versenyképességet veszélyezteti, ezért tárgyalnának róla, a Stabilitás Pénztárszövetség továbbra is tiltakozik a tervek ellen, míg az Invitel meglepődne, ha a cégek nem csinálnának semmit, de azon is, ha a kivetett adót nem szedné be a kormány.

Az új kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5%-át meghaladó mértékben jelentette be átmeneti adó- és járulékterhek kivetését. Három évig sújtja különadó a pénzintézeti, az energia és a telekommunikációs szektort, továbbá a bolti kereskedelmet. 14 hónapon át 2,8 millió embertől veszik el a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetését. A GKI gyorselemzése.

Benyújtotta a Fidesz az újabb válságadókról szóló törvényt; a kormány helyett ismét Rogán Antal és Lázár János jegyezte önálló képviselői indítványként került fel péntek éjjel az Országgyűlés honlapjára. A törvényjavaslat szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeknek az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetniük. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék az adó mértéke.

A bankadó után további válságadókat fog bevezetni a kormány: a távközlési és telekommunikációs szektorra, az energiaszektorra és a kereskedelmi láncokra vonatkozóan - jelentette be Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén.

Számos szakember, politikus, elemző megszólalt Orbán Viktor szerdai bejelentései után, mindenki másképp értékelve az elhangzottakat. Van, aki szerint csak újabb megszorításokról van szó, míg mások a közös teherviselést hangsúlyozták.