„A Vodafone Magyarország megérti a kormányzat azon szándékát, hogy a költségvetés számára további forrásokat teremtsen elő, annak érdekében, hogy az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi intézmények által elvárt hiánycélt teljesíteni tudja. Ám a távközlési különadó veszélyezteti az ország versenyképessége szempontjából nagyon fontos harmadik és negyedik generációs mobilhálózatok fejlesztését" - írja a lapunkhoz eljutatott közleményében Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország szabályozási ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese.
„A különadó ránk jóval nagyobb terheket ró, mint versenytársainkra. Minden eszközzel arra törekszünk, hogy ügyfeleink és dolgozóink ebből a lehető legkevesebbet érezzék meg. Tárgyalásokat kezdeményezünk a kormányzattal az extra adó miatt veszélybe került, a fogyasztók érdekeit és a magyar gazdaság versenyképességét is szolgáló további fejlesztések sorsát illetően."
Nem lehet a lakosságra hárítani
Nagyon meglepődnénk, ha bármelyik távközlési cég tovább tudná hárítani a lakosságra a kivetendő különadót, sokkal inkább a beruházásokat befolyásolja majd a befizetés - mondta keddi sajtótájékoztatóján Zsembery György, az Invitel Zrt. vezérigazgató-helyettese. Azért sem lehet a különadót áthárítani a fogyasztókra, mert egyrészt a távközlési piac nagyon szabályozott, másrészt pedig ebben a szektorban évek óta folyamatosan csökkennek az árak, s a felhasználók emelést nemigen fogadnának el.
Zsembery György elmondta, meglepődne, ha a cégek nem csinálnának semmit, de azon is, ha a kivetett adót nem szedné be a kormány. Az Invitel megvárja míg törvényerőre emelkedik a különadó, s akkor alakítja ki hivatalos álláspontját.
Biztonságos a magánnyugdíjpénztár is
Nem tetszenek a kormány tervei a pénztárak 100 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetségnek sem, amely szerint a magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó javaslatok a több mint 3 millió pénztártag szempontjait teljes egészében mellőzik. Juhász Istvánné főtitkár szerint a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék lesz, azaz a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a tagok egyéni számlái helyett a központi tb-rendszerbe irányítják át. „A törvénytervezetben még utalás sincs arra, hogy az elvonás miatt a tagok milyen kompenzációra lesznek jogosultak, az állami rendszerbe irányított befizetéseket milyen módon tartják majd nyilván, illetve a most elvont nyugdíjpénztári befizetések miként számítanak bele az öröklésbe" - fogalmazta meg félelmeit a főtitkár.
Juhász Istvánné visszautasította Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénztári rendszer lejáratására irányuló vádjait is, miszerint a magánnyugdíjpénztárak tagjait „tőzsdézésre" vagy „rulettasztalhoz" „kényszerítették" volna. A havi 30 milliárd forint járulék pedig nem „magánbefektetők zsebébe", hanem a tagok nyugdíjszámláira kerül, ahol azt egyénileg, naprakészen nyilvántartva, törvények által szabályozott módon befektetik, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendszeresen ellenőriz. A befektetéseik hozamait ezen felül külön garantálja a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. „Tehát az embereket semmiféle kár nem érheti, a megtakarítások értékállósága hosszú távon biztosított a magán-nyugdíjpénztári rendszerben" - emelte ki Juhász Istvánné.
