A 2010-ben – a kormány egyes intézkedéseinek ellensúlyozása miatt, a központi költségvetés egyensúlyának javítása érdekében – bevezetett távközlési különadó ügyében kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. Ez már a második ágazati különadó, amelynek az uniós joggal való összhangját vizsgálja az uniós bíróság, ugyanis a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban is érkezett megkeresés a testülethez. Mostani beadványával az EB az uniós eljárás utolsó szakaszát indítja el. Ilyen procedúra a két különadón kívül több területen is folyik Magyarország ellen – ezek különböző szakaszokban tartanak –, a legújabb ezek közül a közjegyzőkre vonatkozó magyar állampolgársági követelményt vizsgálja, de ilyen például az igazságszolgáltatás és az adatvédelem függetlenségével kapcsolatban indult eljárás is, vagy a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességével, illetve a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatban kért tájékoztatás. A magyar bírák nyugdíjazása ügyében pedig – hétfői bejelentés szerint – november 6-ra tűzte ki az Európai Unió Bírósága az ítélethirdetést.

Már a megszavazásakor is kétséges volt

Már a különadókról szóló törvény vitája során is arra figyelmeztettek szakemberek, hogy azok nagy valószínűséggel nem felelnek meg a közösségi szabályozásnak, és emiatt akár nagy összegű kifizetésekre is kötelezhetik majd a magyar kormányt. A kabinet álláspontja ezzel ellentétes volt. Ugyanakkor – bár nem erre való hivatkozással – a sarkalatos törvények közé bekerült, hogy például abban az esetben, ha váratlan uniós kötelezettségek miatt az államnak a központi költségvetésben nem szereplő kiadásai keletkeznének, akkor ennek fedezetére különadó kivetésére jogosult. A távközlési adóval kapcsolatos esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna.

Az Európai Unió Bírósága. Fotó: MTI

Az EB idén márciusban jelentette be, hogy az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor különadójának ügyében – maga az eljárás már 2011-ben elindult – , mert Magyarország az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat. A különadó alapja egyébként a vállalkozás éves nettó árbevétele, a sávos adókulcs 500 millió forint árbevételig 0 százalék, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti részre 4,5, az 5 milliárd forint feletti rész után pedig 6,5 százalék.

Olivier Bailly bizottsági szóvivő már akkor azt hangsúlyozta: a különadó azért jogellenes, mert annak bevételei a központi költségvetést gazdagítják, holott az EU jogszabályai szerint a telekommunikációs ágazatra csak azzal a feltétellel lehet kivetni különadót, ha az abból származó bevételeket az adott ágazat fejlesztésére fordítják. A bizottság márciusban amiatt is elmarasztalta Magyarországot, hogy nem egyeztetett előzetesen az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól.

A távközlési vállalkozásokra kivetett magyar különadó az EB bíróság elé tárt álláspontja szerint olyan igazgatási díjnak minősül, amely a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. (Ezt egyébként a magyar kormány az adó bevezetésekor maga is deklarálta, mikor arra hivatkozott, hogy az igazságos közteherviselés érdekében adóztatja meg a magas nyereségrátával működő ágazatot.) A távközlés területére vonatkozó uniós irányelv szerint viszont a szektor társaságaitól beszedett különdíjból csak a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóság tevékenysége finanszírozható.

Az EB érvei között szerepel az is, hogy a távközlési terület cégeire csak olyan adó vethető ki, amely valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érint – ilyen például társasági adó –, ezenkívül csak a szabályozó hatóság tevékenységét fenntartó igazgatási díj szedhető még be, csak az adott szektort terhelő különadó viszont nem.

A magyar kormány másképp látja

A két különadó ügyében az Európai Bizottság idén júniusban hivatalosan figyelmeztette Magyarországot. Az uniós szóvivő magyarázata szerint a testület további tájékoztatást kért a magyar kormánytól. Az akkori tájékoztatás arról szólt, hogy ha ezt követően is lesznek még aggályok, akkor megindítják a kötelezettségszegési eljárást. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) reagálásában kifejtette: a kormány álláspontja szerint az ezekről az adókról szóló jogszabályok teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak, s a kormány kész arra, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje.

Az NGM változatlanul optimista: a pénteki brüsszeli bejelentés után kiadott közleménye szerint a távközlési adó ügyében a magyar álláspont jól védhető, mivel – nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díjról, hanem adóról van szó. Kalkulációjuk szerint, ha az ügyben elmarasztaló ítélet születik, akkor ez mintegy 160 milliárd forint adó-visszatérítési kötelezettséggel járhat. Mivel a bírósági eljárás csak a kereset kézbesítésével kezdődik, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU Bíróság eljárása akár évekig is elhúzódhat, így egy esetleges elmarasztaló döntés sem lehet hatással az idei költségvetésre – áll az NGM közleményében.

Arra, hogy 2013-ban – különösen a 764 milliárd forint összértékű két megszorító csomag után – vagy 2014-ben ez a 160 milliárd forintos teher milyen gondot okozhat, a nemzetgazdasági tárca nem tért ki. Ráadásul az eddig bejelentett intézkedések sem biztos, hogy elegendők lesznek Brüsszel számára. Az Európai Bizottság szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország „már majdnem” eleget tesz a kívánalmaknak - mondta Orbán Viktor, aki ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét. A miniszterelnök véleménye szerint csak kicsi korrekcióra lehet szükség a továbbiakban, a hiányzó fedezetet bank-, közművagyon- és energiaadó-emeléssel, valamint az online szerencsejáték adójának bevezetésével teremtené meg a kormány.