"Megszorítások lesznek, legfeljebb áttételesen, bár van itt direkt változat is" - reagált a miniszterelnök szavaira Katona Tamás, a szocialisták elnökségének tagja. Szerinte Orbán szerdai beszédében három ágazatot érintő, költségvetési bevételt javító intézkedést jelentett be, mely új adók kivetését jelenti. A politikus állítja: ez egyértelműen azt jelenti majd, hogy ezek a cégek a veszteségeiket valamilyen formában átterhelik a fogyasztókra, "azaz megint a nép fizet, csak nem egyértelműen, hanem majd apránként".
Katona szerint azzal, hogy befagyasztják a magán-nyugdíjpénztári átutalásokat "2 millió magyar állampolgár nyugdíjának kifizetését sodorják veszélybe, vagyis belenyúlnak az emberek pénztárcájába". A politikus szerint "a hazugságoknak vége, Orbán Viktor végre közölte a lényeget: hazudtak!"
Természetesen más véleményen van a Kereszténydemokrata Néppárt, amely Harrach Péter frakcióvezető szavai szerint üdvözli a foglalkoztatási és demográfiai fordulat szándékát. A konkrét intézkedések közül mint mondta, különösen azokat tartják fontosnak, amelyek nem a kisemberek vállára teszi a terhet. Az arányos teherviselés kiemelt fontosságú - mutatott rá Harrach Péter, aki szerint a miniszterelnök által szerdán megfogalmazott elvek és intézkedések megfelelnek a keresztényszociális tanításnak.
2700 milliárdos elvonás
A kormányfő által bejelentett, a pénztárakat érintő intézkedések az ötvenes éveket idéző, burkolt államosítást jelentenek - közölte lapunkkal Juhász Istvánné, a magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Szerinte rendkívül sajnálatos, hogy a kormányzat a gazdasági válság okozta problémákat a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak rovására, rövid távú politikai érdekeknek alárendelve, az érintettek szempontjainak teljes mellőzésével, erőből kívánja rendezni.
A szakember állítja, hogy a kormányzati intézkedések több, mint 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több, mint 2700 milliárdos megtakarításának részbeni vagy teljes elvonását, és azt működtető intézményrendszer teljes ellehetetlenülését vonja majd maga után.
Akik a válságadót fizetik
A kereskedelmi láncokra vonatkozó válságadó részleteit nem ismerik, csak annyit tudnak, amennyit a miniszterelnök szerdán elmondott, írásos anyagot, tájékoztatót, előterjesztést nem láttak - jelentette ki Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Tájékoztatása szerint az OKSZ elnöksége pénteki ülésén elemzi a várható következményeket, és alakítja ki álláspontját. Bár lehet, hogy még akkor sem tudnak a részletekről sokkal többet - jegyezte meg a főtitkár.
A Tesco-Global Áruházak Zrt. aggodalmát fejezte ki a tervezett hipermarketadó bevezetése miatt, ami véleménye szerint a munkahelyteremtést és beruházásokat adóztatná meg. A Tesco szerdai közleményében azt írta: megértik és elfogadják, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll, ugyanakkor az ilyen adónemek bevezetése, ráadásul ilyen rövid határidővel, mindenféle egyeztetés nélkül komolyan fenyegeti a jó célok elérését.
A magyarországi gázpiaci szereplők szervezete, a Magyar Gázipari Egyesülés akkor alakítja ki álláspontját, ha az energetikai szektorra kiróni tervezett adó részletei hivatalosan ismertek lesznek - közölte Laczó Sándor, az egyesülés elnöke. Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs igazgatója ugyancsak a részletek ismeretében kíván nyilatkozni. Annyit mondott, hogy reményeik szerint az új adó versenysemleges lesz, figyelembe veszi az egyes cégek teherviselő képességét, és nem lehetetleníti el a beruházásokat. Kutas István, az áram- és gázpiacon egyaránt jelenlévő E.ON Hungária szóvivője szintén azt közölte: a különadó végleges formájának és a részleteinek ismeretében mondanak majd véleményt.
A munkaadók többsége egyetért a javaslatokkal
Eddig az arányos közteherviselés sérült, a monopóliumok uralta piacokon tartósan extraprofitot tudtak érvényesíteni az ott működő cégek, adóterheik nem fejezték ki a gazdasági erőfölényük kihasználásából eredő helyzeti előnyüket - közölte Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelős alelnöke, aki ezért egyetért a bejelentett válságadó intézkedésekkel.
Hasonlóként vélekedett a Magyar Iparszövetség (OKISZ), amely átmeneti megoldásként, kényszerintézkedésként egyetért a bejelentett válságadó bevezetésével. Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke szerint bár a válságadóban érintett cégeknek ez "keserű pirula" lesz, de inkább egy szűk terület kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe, mint az egész vállalkozói szféra. Hozzáfűzte: ezeknek az ágazatoknak a nagy része a korábbi időszakban jelentős állami kedvezményt, támogatást kapott.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: az adókról elmondottakból azt lehet kiszűrni, hogy átmeneti adókról van szó. Minősíteni ugyanakkor csak a részletek ismeretében lehet ezeket a különadókat, hiszen egyelőre nem tudható, hogy mire, mely cégekre vonatkozik, és milyen mértékű lesz - mondta Dávid Ferenc. Az irányt azonban látjuk, vagyis nyilvánvaló, hogy a kormány az "általa jövedelmezőnek ítélt" ágazatokat be akarja vonni a közös teherviselésbe - fűzte hozzá a főtitkár.
Az EU nem támogatja a különadót
A technológiai fejlődés ütemét csökkentené a távközlési cégekre kiróni tervezett válságadó, a nemzetközi példák pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió nem támogatja a távközlés különadóját - közölte az IFUA Horváth and Partners tanácsadó cég. Brüsszel szerint ugyanis csak a szabályozással kapcsolatos költségeket lehet megtéríttetni a szolgáltatókkal, ezért nemrégiben felszólította Franciaországot és Spanyolországot, hogy a korábban kivetett különadót törölje el.
Az új adót a felhasználók is megérzik, mert a verseny ma már kevésbé látványos, a szolgáltatások fogyasztói árának csökkenő tendenciája megtorpanni látszik. "A tarifák rövid távú alakulásán túl közép- és hosszabb távú társadalmi hatásokkal is szükséges számolni az adó kivetésekor" - hívja fel a figyelmet Radó István, az IFUA ügyvezető partnere.
Másképp vélekedett Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (Moklasz) elnöke, aki szerint a válságadó kivetése nem "ördögtől való" ötlet, a nemzetközi adózási gyakorlat ismeri az ideglenes adó fogalmát, gyakorlatát. Az ideiglenes adó - ha ezt jól használják fel - hozzásegíthet egy átfogó adóreform megvalósításához, amire nagy szükség lenne az ország versenyképességének javításához - vélekedett Herich György. Az adószakértő hangsúlyozta: a költségvetés kényszerpályán van, a hiány csökkentéséhez valahonnan forrásokat kell szerezni, a megadóztatni kívánt ágazatokban pedig az elmúlt időszakban jelentős látható és látens extraprofit realizálódott.
Összességében nem adócsökkentés, hanem adóátcsoportosítás történik a lakosságtól az extraprofitot termelő vállalkozások terhére - kommentálta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője a kormányfő által bejelentett adóintézkedéseket. „Ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül - ahogy a bankadót is - a lakosság fizeti majd meg, ugyanis ezek az adók árképző tényezők lesznek" - hangsúlyozta az adószakértő. Hozzátette: lehet, hogy az szja-csökkentés egy része ezen az ágon kerül majd vissza az államkasszába.
