Orbán Viktor szerint a jelenlegi 4 millió helyett 5-5,5 millió magyar munkavállalóra és adófizetőre van szükség a következő egy-két évben ahhoz, hogy ne maradjon törékeny Magyarország gazdasága. A kormányfő erről pénteken, Vas megyében, a Nestlé büki állateledel-gyárának bővítése alkalmából rendezett bokrétaünnepen beszélt, hangsúlyozva, hogy elsősorban a termelés, a gyáripar területén kell növelni a foglalkoztatottak számát, hiszen ez az a terület, amely a legkevésbé érzékeny a válságok hatásaira.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a Nestlé sikere is azt bizonyítja, hogy nem létezik lehetetlen feladat, csak tehetetlen ember. Mint mondta, sokan lehetetlennek nevezték a kétharmados parlamenti többség azon vállalását, hogy a korábbi, fedezet nélküli hitelek helyett fel tudnak építeni egy a munkára és a magyar emberekre épülő gazdaságot. A miniszterelnök szerint ehhez mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a gyerekek reggelente lássák munkába indulni szüleiket, hiszen jelenleg a dolgozó szülői példakép hiánya az ország egyik legnagyobb problémája.
"Én falusi gyerek vagyok, és ott ahhoz voltunk szokva, hogy mi tartjuk el a kutyát" - mondta, majd megjegyezte, ezért "teljesen váratlan fordulatként" érte, hogy a kutyák etetése ad megélhetést családok százainak. Kiemelte ezután, hogy a nagy nemzetközi cégeknél nehéz lenne keresztényibb történetet kitalálni, mit a Nestlé alapítása, hiszen a gyár létrehozója a korábban lehetetlent legyőzve bebizonyította, hogy tápszerekkel is életben lehet tartani az anyatej nélkül maradt csecsemőket.
A kormányfő beszédében két csoportra osztotta a multinacionális vállalatokat: vannak spekulatív céllal érkező, de vannak hosszú távú együttműködésre, új munkahelyek létrehozására törekvő cégek is. Hangsúlyozta, a kormány az utóbbiakat, ahogy a Nestlét is szívesen látja az országban. Orbán Viktor beszéde végén sok sikert és magas profitot kívánt a vállalatnak azért, hogy azt visszaforgatva még több beruházást, munkahelyet hozhasson létre Magyarországon.
A személyi jövedelemadót ameddig csak lehet, csökkenteni kell
A személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretné csökkenteni a miniszterelnök; Orbán Viktor szombaton Kőszegen, a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen beszélt szándékáról. A kormányfő szólt arról is, hogy "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől", a felsőoktatást érintve pedig azt mondta, hogy Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után.
A miniszterelnök a kőszegi Jurisics-vár udvarát megtöltő hallgatóság előtt, a mintegy másfél órás pódiumbeszélgetésen kijelentette: csak azt a gazdaságpolitikai irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. "Az irány felülvizsgálata szükségtelen, sokkal inkább a kitartás mellett vagyok" - mondta Orbán Viktor, aki közölte: kitart a mellett a gazdaságfilozófia mellett, hogy az szja-t, a társasági nyereségadót ameddig csak lehet, csökkenteni kell, továbbá a munkahelyvédelmi akciótervet és a közmunkatervet végig kell vinni.
A "gazdasági szabadságharc" hatékonyságát firtató felvetésre azt válaszolta: Magyarországnak a magas államadóssága miatt kellett egy "radikális, szabadságharc által motivált fordulatot" végrehajtania 2010-ben, a harcot pedig folytatni kell. Megismételte, hogy szerinte azok az európai országok, amelyek államadóssága meghaladja a GDP 90 százalékát, a "reménytelen zónában", a hitelezők markában vannak, 70 és 90 százalék között van a "közvetlen veszélyzóna", 50 és 70 között az elviselhető mérték, 50 százalék alatt pedig a biztonsági zóna. A kormány Magyarországot olyan országgá fogja tenni, amely az utóbbi zónában van - jelentette ki Orbán Viktor.
Beszámolt arról is, hogy eddig 700 milliárd forint értékű magyar állampapír került magyar magánszemélyek tulajdonába. Ezt azért idézte fel, mert fontosnak tartja, hogy a középosztály ne fogadja el az ország jövőjéről szóló narratívának azt a változatát, amelyben kizárólag a legnehezebb helyzetben lévőkről van szó, mert bár róluk kell a legtöbbet beszélni, de az ország nem csak belőlük áll.
A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat - például a nyugdíjrendszer átalakítását és a bankadót, amelyekhez egyébként semmi köze az EU-nak -, mert a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és "a kétharmad áll, mint a cövek, és még ha esetleg valami gond is lenne, akkor is az ötven százalék (...) garantált". Ezért tudták - mondta -, hogy meg fogják nyerni a vitákat az EU-val szemben, ahogyan azt is, hogy lesz emellett néhány olyan ügy, amelyet el fognak veszíteni, ezek "be vannak stokizva".
Az IMF, az EU és a magyar kormány közötti két éves pengeváltás kronológiáját itt olvashatja!
A kétharmados többségét a kormány emellett olyan - a nemzetgazdasági szempontból fontos cégek visszaszerzésével összefüggő - konfliktusokra is használta, mint hogy "visszavettük a Mol-részvényt az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól" - sorolta fel a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor: nem szabad azt gondolni, hogy csak konfliktusai vannak az országnak, ugyanis szövetségesekkel is rendelkezik.
