Július 2-ától a terveknek megfelelően elindult a napközbeni átutalás rendszere: az elektronikusan benyújtott megbízások 4 órán belül a címzetthez érnek a korábbi másnapi teljesülés helyett. A jegybank kezdeményezésére 2010-ben elindult projekt az elmúlt 15 év legnagyobb fejlesztése a magyar pénzpiacon, a bankok 15-20 milliárd forintot fordítottak a megvalósításra. A napközbeni átutalás minden olyan elektronikusan indított és forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett bankja Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.
Kiderültek az Orbán Viktor által bejelentett „munkahelyvédelmi akcióterv” részletei is. A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígért a munkáltatóknak. A megállapodás alapján csökkennek a terheik a 25 év alatti, az 55 év feletti és a képzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörben fizikai munkát végzőknek is, mégpedig úgy, hogy a legnagyobb kedvezményt az alacsony bérűek kapják majd a munkáltatóikat terhelő közterhek csökkentésén keresztül. Az elemzők a program finanszírozási oldalát kétségesnek ítélték.
A foglalkoztatást segítő 300 milliárd forintos program egyik lába, hogy kiterjesztik az MNB pénzügyi műveleteire a tranzakciós illetéket. Ennek kapcsán vizsgálatot indított az Európai Központi Bank (EKB). Simor András MNB-elnök szerint a javaslat értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes volt. Mindennek ellenére a hónap közepén a parlament – a kormánypártok egyhangú támogatása és az ellenzék egységes elutasítása mellett – elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló jogszabályt. A kötelezettség 2013 januárjától minden pénzügyi műveletre kiterjed, beleértve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár ügyleteit is. Az elvonás mértéke egy ezrelék, a felső korlát hatezer forint, amely azonban az utóbbi két kötelezettre nem vonatkozik.
Július elsejétől lépett hatályba az új munka törvénykönyve (Mt.), melynek egyik célja a kormány szerint az, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Ez pedig a munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív és akár bérköltséget is jelenthetne. Az akkor megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége azonban az új törvénytől nem lát cége számára anyagi előnyt, költségcsökkenést. Mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségek tekintetében, míg akik számolnak, azok inkább költségnövekedéstől tartanak (ez pedig tovább nehezíti gazdálkodásukat, rontja tőkeképességüket, likviditásukat stb.). Az új munka törvénykönyve erős kritikákat kapott a munkavállalói oldalról, mivel már a bevezetése előtti napokban az volt a közhangulat, hogy bevezetésével csökken a dolgozók védelme. Itt olvashat a törvény hozta fontos változásokról.
Mindeközben döntő szakaszba érkezett az euróválság, és minden lehetséges eszközt be kell vetni a közös valuta megmentése érdekében az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnöke szerint. Az eurócsoport országainak most minden lehetséges eszközzel bizonyítaniuk kell szilárd eltökéltségüket az övezet pénzügyi stabilitásának garantálására – jelentette ki Jean-Claude Juncker.
