Júliusban megtudtuk, hogyan védenék meg a munkahelyeinket

Július 2-ától a terveknek megfelelően elindult a napközbeni átutalás rendszere: az elektronikusan benyújtott megbízások 4 órán belül a címzetthez érnek a korábbi másnapi teljesülés helyett. A jegybank kezdeményezésére 2010-ben elindult projekt az elmúlt 15 év legnagyobb fejlesztése a magyar pénzpiacon, a bankok 15-20 milliárd forintot fordítottak a megvalósításra. A napközbeni átutalás minden olyan elektronikusan indított és forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett bankja Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.

Kiderültek az Orbán Viktor által bejelentett „munkahelyvédelmi akcióterv” részletei is. A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígért a munkáltatóknak. A megállapodás alapján csökkennek a terheik a 25 év alatti, az 55 év feletti és a képzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörben fizikai munkát végzőknek is, mégpedig úgy, hogy a legnagyobb kedvezményt az alacsony bérűek kapják majd a munkáltatóikat terhelő közterhek csökkentésén keresztül. Az elemzők a program finanszírozási oldalát kétségesnek ítélték.

Innentől a kkv-kat is védi a békéltető testület

Nem szakmai, illetve gazdasági tevékenységükhöz tartozó esetekben a kisebb cégek fogyasztóként fordulhatnak a békéltető testülethez 2012. július 29-étől a fogyasztóvédelmi törvény módosításával. A fogyasztóvédelemben alternatív vitarendezési fórumként működő békéltető testületek ingyenes, pár hónap alatt lezajló vitarendezési lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára, akik köre most többek között a kkv-kal bővült. További módosítás, hogy a fogyasztóvédelmi törvény a békéltető testületek hatáskörének bővítéséről is rendelkezik,amelyek így a folyamatban lévő ügyekről nyújtott tájékoztatás mellett tanácsadási szolgáltatást is nyújtanak mostantól. A fogyasztók tehát már egy esetleges eljárást megelőzően is tájékoztatást kaphatnak. Ez különösen fontos, mivel a fogyasztói jogviták megoldása, a békéltető testületi eljárások hatékonysága szempontjából kiemelt jelentősége van a vállalkozások magatartásának. További részleteket itt olvashat.

Az ekkor bejelentett kisadózók tételes adózása és kisvállalati adó szabályozása azóta többször módosult, itt, illetve itt olvasható a legfrissebb állapot.

A foglalkoztatást segítő 300 milliárd forintos program egyik lába, hogy kiterjesztik az MNB pénzügyi műveleteire a tranzakciós illetéket. Ennek kapcsán vizsgálatot indított az Európai Központi Bank (EKB). Simor András MNB-elnök szerint a javaslat értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes volt. Mindennek ellenére a hónap közepén a parlament – a kormánypártok egyhangú támogatása és az ellenzék egységes elutasítása mellett – elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló jogszabályt. A kötelezettség 2013 januárjától minden pénzügyi műveletre kiterjed, beleértve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár ügyleteit is. Az elvonás mértéke egy ezrelék, a felső korlát hatezer forint, amely azonban az utóbbi két kötelezettre nem vonatkozik.

Július elsejétől lépett hatályba az új munka törvénykönyve (Mt.), melynek egyik célja a kormány szerint az, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Ez pedig a munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív és akár bérköltséget is jelenthetne. Az akkor megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége azonban az új törvénytől nem lát cége számára anyagi előnyt, költségcsökkenést. Mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségek tekintetében, míg akik számolnak, azok inkább költségnövekedéstől tartanak (ez pedig tovább nehezíti gazdálkodásukat, rontja tőkeképességüket, likviditásukat stb.). Az új munka törvénykönyve erős kritikákat kapott a munkavállalói oldalról, mivel már a bevezetése előtti napokban az volt a közhangulat, hogy bevezetésével csökken a dolgozók védelme. Itt olvashat a törvény hozta fontos változásokról.

Fordított adózás mezőgazdasági termékeknél

Az áfacsalások visszaszorítása érdekében 2012. július 1-jétől már bizonyos mezőgazdasági termékek belföldi áfa alanyok közötti értékesítésekor is a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. A fordított adózás azt jelenti, hogy az áfát a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az állam részére, azaz a kiállított számlán nem számítanak fel áfát. Ez a szabály az evás adózóra is vonatkozik, vagyis ilyen ügylet számlázásakor általános forgalmi adót nem háríthat át a vevőre, ugyanakkor a számlán szereplő nettó érték után éppúgy be kell fizetnie a 37 százalékos mértékű evát. Ebben az esetben a megkapott nettó összeg lesz a bevétel, ezután kell az evát befizetni. További részleteket itt olvashat.

A jegybanktörvény módosításával elhárultak az előzetesen kifogásolt akadályok az IMF-fel való tárgyalások megkezdése elől. Július 17-én ültek először tárgyalóasztalhoz a delegáció és a kormány képviselői. Varga Mihály hitelmegállapodásért felelős tárca nélküli miniszter szerint a tervezettnek megfelelő volt az IMF/EU pénzügyi csomagról zajló első egyeztetési kör. A magyar főtárgyaló úgy vélekedett, hogy mindkét fél hasznos helyzetértékelésen van túl, és ősz végére megállapodhat Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. Ugyanakkor – miként arról Orbán Viktor miniszterelnök beszélt – vannak vitatott témák.

Mindeközben döntő szakaszba érkezett az euróválság, és minden lehetséges eszközt be kell vetni a közös valuta megmentése érdekében az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnöke szerint. Az eurócsoport országainak most minden lehetséges eszközzel bizonyítaniuk kell szilárd eltökéltségüket az övezet pénzügyi stabilitásának garantálására – jelentette ki Jean-Claude Juncker.

Végre tényleg csökkent az adminisztráció

Fokozatosan, július 1-jétől 2013. február 1-jéig megszűnik a cégek kötelezettsége, hogy a közigazgatási eljárásban cégkivonatot vagy aláírási címpéldányt csatoljanak, a kért cégadatokat ingyenesen bocsátja a hatóságok rendelkezésére a céginformációs szolgálat. A változás a cégek számára jelentős adminisztrációs és anyagi teher csökkenést jelenthet, a közjegyzők számára viszont komoly bevételkiesést okoz. További részleteket itt olvashat.