„A 2012 nyarán meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv segítségével sok százezer munkahelyet sikerült megvédenünk és a program nagyban hozzájárult a foglalkoztatottság növekedéséhez Elsősorban ez is volt a cél akkor, mikor a kormányzat a munkavállalók utáni járulékokat csökkentette a 25 év alattiak (két éves időkorláttal), az ötven év felettiek, illetve a képzettséget nem igénylő munkakörök esetében” – mondta Orbán Gábor a Nemzetgazdasági Minisztérium adó-és pénzügyekért felelős államtitkára. Az intézkedés lényegi eleme, hogy a munkáltatók költségei csökkennek: a 28,5 százalékos járulékkötelezettség helyett a kedvezményezett csoportok esetében 14 százaléknyi járulékot kell befizetnie a vállalatoknak. Amennyiben a munkáltató 25 év alatti pályakezdőt, vagy tartósan (hat hónapot meghaladóan) munkanélkülit alkalmaz, a járulékterhe két évre nullára csökken, és a harmadik évben is a járulékok csak a felét kell befizetnie. Hasonló kedvezmények léptek életbe a kisgyermekes anyák esetében.
A politikus szerint az intézkedések komoly eredményeket hoztak: a tavalyi évben az akciótervben meghirdetett kedvezményeket mintegy 100 ezer vállalkozás vette igénybe, összesen 115 milliárd forint értékben. „Ez mintegy 750 ezer foglalkoztatottat jelent, ez év első hónapjában már mintegy 800 ezer munkavállaló után vették igénybe a cégek a kedvezményeket” – emelte ki az államtitkár. Orbán Gábor szerint a munkáltatói járulékkedvezmény célzottabban képes támogatni a legszegényebb rétegeket, mint a korábban kivezetett adójóváírás. „Amíg a munkahelyvédelmi akcióterv költsége egy év alatt 115 milliárd forint volt, addig az adójóváírásokra évente mintegy 450 milliárd forintot költött a költségvetés, és sokan vissza is éltek ezzel a lehetőséggel” – mondta a politikus,a ki szerint az adójóváírással jellemzően a közepes keresetű háztartások éltek, így a legszegényebb rétegeknek célzott támogatás a jobb körülmények között élőket gyarapította, míg a munkáltatói járulékkedvezmények Orbán Gábor szerint „a legszegényebb rétegeket segítik”.
Ennek némileg ellentmond, hogy független elemzések szerint a 2012-ben a Matolcsy-csomag részeként kivezetett adójóváírás lehetősége éppen a legszegényebbek zsebéből húzott még ki néhány ezer forintot. A legnagyobb nettó jövedelemveszteség az alsó jövedelemkategóriákban volt érzékelhető a 2011. évi nettó jövedelmekhez viszonyítva. Az egyedülálló adózók a 2012-es minimálbért feltételezve közel nettó 10 ezer forinttal vittek kevesebbet haza, azonban jelentős volt a nettó jövedelemcsökkenés majdnem minden kategóriában 213 ezer forint havi bruttó jövedelemig.
A munkaerőpiacon sem látszik még érdemben az akcióterv hatása. Habár a munkanélküliség már 10 százalék alá csökkent, és a foglalkoztatottság is nőtt, a statisztikákat a felpörgetett közmunkaprogram - és a fiatalok elvándorlása - szépíti meg.
