Munkavédelmi akcióterv
A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a kormány
tízpontos munkahelyvédelmi akcióterve.Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a kormány munkahelyvédelmi terve óriási előrelépés a magyar kis- és középvállalatok támogatásában, és túlmutat a munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés kérdésén. Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Vereczkey Zoltán, Gaál József, az MKIK két alelnöke, valamint Dunai Péter, az MKIK főtitkára megbeszélést folytatott a munkavédelmi akciótervről a kamara székházában.
Kisvállalati adó
A maximum 25 főt foglalkoztató és legfeljebb 500 millió forint bevételű vállalkozások választhatják majd
a kisvállalati adózást. A létszám- és árbevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni. A kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.
Az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón Parragh László elmondta: számításuk szerint a program végrehajtása éves szinten akár 0,8-1 százalékpontos GDP-növekedést hozhat, 1,3-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és 150-200 ezer, de akár 300 ezer kis- és középvállalkozás is választhatja valamelyik kedvező adózási formát. Parragh László kiemelte: a kormány munkavédelmi tervében több kamarai javaslat is megjelenik, például a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre vonatkozó.
Kisadózók tételes adózása
Csak egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti vagy betéti társaság fizetheti terheit
a kisadózó vállalkozások tételes adója alapján. A tételes adózást választóknak be kell jelenteniük a vállalkozásban személyesen közreműködők adatait, és a tételes adót mindegyikük után meg kell fizetniük. Az alkalmazottak bérterhei pedig ugyanolyanok, mint a többi vállalkozásnál.
Az MKIK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a részletek szabályozásában követni kell az eredeti célt, és megfelelő időt kell adni a vállalkozásoknak a felkészülésre. Belső ellentmondást eredményezhet ugyanakkor Parragh László szerint az, ha a szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása kedvezménnyel jár, mert ez arra ösztönözheti a munkavállalót, hogy ne képezze magát, noha a társadalom és a gazdaság érdeke a szakképzetlen munkaerő továbbképzése.
A vállalkozók még mindig jelentősnek érzik az adminisztrációs terhet, a bürokráciát, amelyet leépíteni csak politikai akarattal lehet.
Célzott tehercsökkentés, kérdéses eredmény
Hatástalan maradhat a járulékcsökkentő csomag, ha nem lesz visszafogott mértékű a bruttó minimálbér és szakmunkás-bérminimum jövő évi emelése, figyelmeztetett a hét elején
a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében kedden benyújtott törvénycsomag a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők alkalmazását ösztönzi, s ettől reméli a foglalkoztatottság javulását.
