A jövőben a befektetésekre és a gazdasági növekedés beindítására koncentrál a magyar gazdaságpolitika - mondta Matolcsy György hétfőn Budapesten a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a növekedést a stabil költségvetési és politikai helyzet alapozza meg. A következő évek gazdasági növekedés szempontjából perspektivikus területei között Matolcsy György az autóipart, az elektronikai, a zöld és az egészségipart, az innovatív iparágakat, a szolgáltatásokat, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, a logisztikát, a bionikát, a kreatív gazdaságot, valamint a turizmust említette - közölte a Magyar Távirati Iroda.

A remény hal meg utoljára - Fordulatban bízik a nemzetgazdasági miniszter Kép: MTI

Matolcsy György kifejtette: a kormány, 2010-es hivatalba lépése óta öt területen ért el áttörést: konszolidálta a költségvetést, megkezdte az államadósság csökkentését, nőtt a munkahelyek száma - amely a közmunkának is köszönhető -, a munkanélküliségi ráta pedig csökkent. A kormány elérte azt is, hogy a folyó fizetési mérleg pozitív tartományba került - mondta a miniszter.

Voltak unortodox módszerek

Szólt arról is, hogy államadósság csökkentéséhez és az új munkahelyek létrehozásához a kabinet nemcsak megszokott, hanem szokatlan, újszerű eszközöket is használt. A miniszter szerint a következő években ezeket az újszerű intézkedéseket az Európai Unió több országában alkalmazni fogják. Hangsúlyozta, hogy mindezen lépések közepette, a teljes konszolidációs folyamat során sikerült megtartani az ország politikai stabilitását, ez pedig különösen az unortodox lépéseknek köszönhető. Az intézkedések ugyanakkor a gazdaság egyes szereplőinek - például az energia és telekommunikációs szektornak - nagy terhet jelentettek - ismerte el a miniszter.

Elmondta, hogy a magyar gazdaság egyik problémája, hogy a befektetési ráta sokkal alacsonyabb, mint néhány más közép-európai országban; ez elfogadhatatlan, ugyanakkor a befektetési szerkezet mögé nézve az látható, hogy a feldolgozóipari beruházások ismét a válság előtti szinten vannak. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: Magyarország mindhárom világgazdasági központtal - Ázsia, Európa, Észak-Amerika - szerves kapcsolatban áll. Az Európai Unió (EU) kulcspiacainak elérhetősége szempontjából Magyarország kedvező helyzetben van, és az ország azt szeretné, ha Közép-Európa lenne az EU gazdasági motorja - emelte ki a tárcavezető.

A cél: a hiány tartása

Matolcsy György a magyar gazdaságpolitikáról szólva elmondta, hogy továbbra is cél a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása; ezt a strukturális reformok is segítik majd, emellett a kormány teljes foglalkoztatottságot szeretne elérni, amelyből a versenyszféra és a közfoglalkoztatás is kiveszi majd a részét. Az adórendszerről azt mondta: a kormány tervei szerint néhány, fogyasztást terhelő adót növelnek, miközben a jövedelmet terhelő adókat mérséklik.

Az államadósság csökkentésével több pénz jut befektetésekre, és a befektetőbarát üzleti környezet kialakítására, ezenkívül a kormány azt várja, hogy az idei második félévben  bekövetkezett áttörés után tovább folytatódik a következő években a magyar CDS-felárak csökkenése - ismertette Matolcsy György.

Bokros, vagy Matolcsy – Melyik a rosszabb?

Fontos azonosságok és fontos különbségek is vannak a Matolcsy- és a Bokros-csomag között. Mindkét kiigazító csomag egy meghatározott egyensúly-problémára kísérelt meg választ találni, ugyanakkor teljesen más eszközökkel – mondta a GazdaságTV-nek Dózsa György, a Figyelő munkatársa. A szakújságíró szerint a két intézkedéscsokor közötti egyik legfontosabb különbség, hogy a Bokros-csomag idején a monetáris és a költségvetési politika tökéletes összhangban voltak egymással. „Ennek eredményeként lehetett bevezetni a forint csúszó-leértékelését és volt egy egyszeri kilenc százalékos forintleértékelés is, valamint egy vámpótlék bevezetésével a költségvetési bevételeket is növelte a Bokros-csomag” – mondta Dózsa, aki szerint a fiskális és a monetáris politika együttműködése a Bokros-csomag esetében sikeresen tartotta kordában a forintárfolyamot.

„Jelenleg erről nem beszélhetünk, a jegybank monetáris tanácsa kamatcsökkentési ciklusba kezdett, holott annak kicsi a valószínűsége, hogy ez a lépés be tudná indítani a gazdasági növekedést, valamint annak is kicsi a valószínűsége, hogy ez egy koordinált politika lett volna a fiskális és a monetáris hatóságok között” – vélte Dózsa. A szakújságíró szerint nagyjából az egyetlen közös pont a két csomag között az, hogy mindkét esetben a döntéshozók a közszféra költségeinek csökkentésével operálnak. „Fontos kiemelni, hogy Bokros-csomagból egy volt, míg a Matolcsy-csomagok úgy tűnik, hogy futószalagon érkeznek. A legfontosabb különbség mégis az, hogy míg a Bokros-csomag javította növekedési kilátásainkat, addig a Matolcsy-féle intézkedések egyre inkább ronthatják azt” – mondta Dózsa György.