A világvége érdeklődés hiányában elmaradt 2012 decemberében, sajnos azonban a kormány által remélt gazdasági fordulat sem következett be az elmúló esztendőben. A december ennek ellenére bővelkedett eseményekben, méltó lezárásaként az egész évben zajló gazdaságpolitikai és szabályozási ámokfutásnak. A kormány egész éves tevékenységét a költségvetés december közepén történt elfogadásával koronázta meg, amely minden tekintetben finoman szólva is szokatlannak tekinthető.

Az országgyűlés éves teljesítménye

Nyáron sehol nem szokás a jövő évi büdzséről szavaztatni a parlamentet, az pedig igazi hungarikum, hogy a kormány úgynevezett végszavazás előtti módosító indítványával teljes egészében átírja a költségvetésitörvény-javaslatot, beleértve a főszámokat is, s így a képviselők a végleges változatot öt nappal a végszavazás előtt ismerjék meg. Még akkor sem lenne modellértékűnek nevezhető ez a folyamat, ha ennyi munka után egy megalapozott törvény született volna. Ám a Költségvetési Tanács, a maga visszafogott stílusában, kemény kritikát fogalmazott meg, és számos kockázatra hívta fel a figyelmet

Nem volt még példa arra, hogy az országgyűlés zárószavazás előtti módosító javaslat formájában ismerje meg az állami költségvetés főszámait – tette szóvá egy ellenzéki képviselő a 2013. évi költségvetés záróvitájában. A kabinet javaslata a korábban tervezett 1,6 százalék helyett 0,9 százalékos GDP-növekedéssel, a beruházások 0,3 százalékos bővülése helyett 1 százalékos visszaeséssel, valamint 4,2 százalék helyett 5,2 százalékos inflációval számol, s az eredetileg tervezettnél 188 milliárd forinttal nagyobb deficit ellenére is biztosítottnak látja a 3 százalék alatti hiányt. A kormány elfogadás előtt napokkal benyújtott indítványa nemcsak a makropályát változtatta meg, hanem fejezetek közötti átcsoportosításokat is végrehajtott.

Folyamatos módosítások

Már a nyári benyújtás után nem sokkal is jelentős módosításokon esett át a költségvetési törvény tervezete, nem utolsósorban a kormány úgynevezett munkahelyvédelmi akcióprogramjával összefüggésben. Ez a tervezet tartalmazta többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) és a kisvállalati adónak (kiva) a bevezetését – ezekről a parlament októberben szavazott, majd ez után a kivát többször is módosította –, valamint számos, a kormány elképzelései szerint a foglalkoztatást serkentő – elsősorban a fiatalok, az 55 felettiek, a tartósan állást keresők és a szakképzetlenek munkába állását segítő –, az élőmunkára rakódó egyes terheket csökkentő intézkedéseket. A csomag bejelentésekor a költségek fedezetéül a jegybankra és a Magyar Államkincstárra is kiterjesztett tranzakciósilleték-bevételt jelölték meg 100-100 milliárd forinttal, és még ugyanennyi forrással számoltak annak eredményeképpen, hogy IMF/EU-hitelmegállapodást követően csökkennek az ország kamatkiadásai. Mint ismert, a jegybank bevonására ebbe az adózási formába – bár a parlament megszavazta – végül nem kerül sor, a hivatalos hiteltárgyalások pedig egyelőre meg sem kezdődtek, és a közeljövőben előreláthatólag nem is fognak – bár Varga Mihály időnként biztató kijelentéseket tesz e tárgyban, a legutóbbit aonban Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodájának vezetője még aznap cáfolta –, a kincstártól befolyó összeget pedig nehéz valódi költségvetési bevételnek tekinteni.

Nem csak a költségvetéssel zsonglőrködtek

Nem is lenne méltó kétes hírnevére a gazdasági kormányzat, ha megmaradtak volna a költségvetési törvény módosítózásánál. Azonban olyan, korábban már letudott szabályozásokat is előkapartak, mint a trafiktörvény. A szeptemberben elfogadott jogszabály átfazonírozása után  a dohányboltok a dohánytermékeken kívül sorsolásos játékokat, illetve sorsjegyeket is árulhatnak, valamint sportfogadásokat is lehet majd ott kötni. Változtak a cafeteriára, az iparűzési adóra vonatkozó előírások is, és az Orbán-kormány 2012-es tevékenységének koronagyémántja, a felsőoktatás reformja is megkezdődött. Azonban ez a kezdeményezés néhány nap alatt eddigi kormányzásának legnagyobb maflásához juttatta Orbán Viktort, a december közepén Budapest nagy részét megbénító és az egész országra futótűzszerű gyorsasággal átterjedő tüntetések hatására a kormány meghátrált elképzeléseitől.

Komor adatok, vészjósló előrejelzések

A 2012-es év utolsó hónapjában már a kormánynak is szembe kellett néznie azzal, hogy az évet zsugorodással zárta a magyar gazdaság. A kijózanító hatású GDP-adat ugyan csak azt jelezte, amit minden szakértő hajtogatott már egy éve, miszerint a külső és belső környezet jellemzői nem teszik lehetővé, hogy fordulat következzen be a magyar gazdaságban. Mind az eurózóna egész éves vesszőfutása, a legfontosabb piacainkon tapasztalható gazdasági lanyhulás, mind pedig a belső, átláthatatlan szabályozási és forrásszegény környezet hozzájárult ahhoz, hogy újra recesszióba kerüljön Magyarország. Hazánk bruttó hazai terméke 2012 III. negyedévében 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A csökkenést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítmény-visszaesése, valamint a költségvetési szigor fékező hatása. 2012 első három negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az előrejelzések sem sok jóval biztatnak jövőre: 2013-ban magas infláció és munkanélküliség, valamint lassú növekedés vagy akár recesszió várható. A nagyobb hazai gazdaságkutató intézményeknek a bruttó hazai termék (GDP) jövő évi alakulására vonatkozó előrejelzései a 0,2 százalékos visszaesés és a 0,3 százalékos bővülés között szóródnak. Idén a GKI szerint a magyar GDP az EU átlagánál (0,3%) lényegesen nagyobb mértékben, 1,5%-kal csökken. A Pénzügykutató 0,2 százalékos gazdasági visszaesést, a Kopint-Tárki és a GKI Gazdaságkutató stagnálást prognosztizál. A Századvég jövőre 0,3 százalékos GDP-növekedést vár. A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből előzetesen közölt számok szerint a jegybank 0,5 százalékos GDP-növekedést vár 2013-ra, a kormány jövő évi költségvetési tervezete viszont 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel készült el. A magyar gazdaság növekedési alapjai meggyengültek, és ennek következménye az idei gazdasági visszaesés, illetve a jövő évi stagnálás közeli állapot – összegeztePetschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa egy szakmai konferencián, ahol Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a bizonytalan gazdasági környezetre, a gazdasági szereplők bizalmatlanságára és a hitelezés befagyására figyelmeztetett.