Az élőmunkára rakódó terhek csökkentését célozza az a törvényjavaslat, amelyet kedden - a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, valamint a kisvállalati adóról szóló javaslattal együtt - nyújtott be a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok foglalkoztatását támogató javaslatok mellett a törvénytervezet a kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó elképzeléseket is tartalmaz. A munkát terhelő járulékok mérséklése Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a kedvezményezett körben 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést, a kedvezményes adózási formák pedig további 150-200 milliárd forintos kedvezményt jelentenek a vállalkozásoknak.
■ A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
■ Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
■ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény ■ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
■ A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
■ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
A helyettes államtitkár hétfői közlése szerint a munkahelyvédelmi csomag benyújtását követően kezdődik meg a program részleteinek egyeztetése az érdekképviseletekkel, s a módosított törvényeket feltehetően szeptemberben fogadhatja majd el a parlament, így a vállalkozásoknak elegendő idejük lesz ahhoz, hogy döntsenek az esetleges januári változtatásokról. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint azonban nemcsak a járulékcsökkentő csomagról, hanem a jövő évi minimálbérről és bérminimumról, valamint a bérkompenzációról is egyeztetni kell, mert ez a három kérdés szerves egységet képez. A munkaadók a jövő évi tervezett infláció mértékéig, vagyis 4,2 százalékig látják elfogadhatónak a bruttó minimálbér, illetve szakmunkás-bérminimum emelését. Amennyiben ettől eltérő döntés születik, akkor a járulékcsökkentő csomag hatástalan maradhat - figyelmeztetett a VOSZ főtitkára.
Szociális hozzájárulási adókedvezmény
A „T/7955. számú törvényjavaslat a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról" című dokumentumban foglaltak célja, hogy „a foglalkoztatás kedvező irányba haladjon, és ezáltal munkahelymegőrzés és -teremtés valósuljon meg, ezért meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke".
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után, amennyiben a munkavállalót az adómegállapítási időszak teljes időtartama alatt szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatja. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék.
A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén ugyanilyen mértékű kedvezmény vehető igénybe, és ez abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a munkavállaló betölti a 25., illetve 55. életévét.
A tartósan álláskereső - vagyis a foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott - foglalkoztatott esetén is legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehet igénybe szociális hozzájárulási adókedvezményt a munkáltató, amelynek mértéke a foglalkoztatás első két évében 27, a harmadik évben pedig 14,5 százalék. A kedvezmény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató rendelkezik a tartós álláskeresés tényét bizonyító, az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással.
Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatottak esetén igénybe vehető kedvezmény mértéke megegyezik a tartósan álláskeresők csoportjáéval. A kedvezményt a feltételek fennállását igazoló, a kincstár által kiállított igazolás birtokában érvényesítheti munkáltató.
Részmunkaidős foglalkoztatott esetén - akinek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt - legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.
Ezek a kedvezmények nem vonhatók össze a Start Plusz, a Start Extra vagy a Start Bónusz kedvezményekkel.
Pénzforgalmi szemléletű adózás
A vállalkozási környezetet kívánja javítani a törvényjavaslatnak az a része, amely - élve a 2010/45/EU-irányelvben biztosított lehetőséggel - választhatóvá tenné az egyéb feltételeknek is megfelelő kisvállalkozások számára a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózást. Ennek alkalmazásáról a meghatározott éves árbevételi értékhatárt meg nem haladó, belföldön letelepedett adóalany dönthetne.
A pénzforgalmi rendszer nem alkalmazható párhuzamosan más, az áfa-törvény második részében szabályozott különös rendelkezésekkel, így nem választható, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választására jogosító értékhatárt a javaslat az alanyi adómentesség előírásaival azonosan állapítja meg, s az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 5 millióról 6 millió forintra emeli.
A pénzforgalmi elszámolást főszabály szerint naptári évre lehet választani, de a javaslat lehetővé teszi az év közben adóalannyá váló adózóknak is a pénzforgalmi rendszer év közbeni választását. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás első alkalommal 2013. január 1-jétől alkalmazható a javaslat szerint.
Árfolyamveszteség miatti gondok enyhítése
A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) hatályos rendelkezése szerint akkor, ha a társaság veszteség miatt elvesztette a saját tőkéjének jelentős részét, három hónapon belül meg kell hozni és végre kell hajtani a szükséges tulajdonosi döntéseket. A gyakorlatban előfordul, hogy a folyamatos működés során - például árfolyamváltozások miatt - a társaság saját tőkéjének mértéke külön intézkedés nélkül is helyreáll. Ennek alátámasztására szolgálhat a számviteli törvény szerinti közbenső mérleg, amellyel dokumentálni lehet, hogy a külön intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn.
A számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének fordulónapján olyan jelentős árfolyamváltozások alakulhatnak ki, amelyek - a devizában fennálló tételek üzleti év végi átértékelési kötelezettsége miatt - jelentős nem realizált veszteség kimutatását eredményezik, és számos esetben maguk után vonják a Gt. szerinti tőkerendezési kötelezettséget. Tekintettel a rendkívüli mértékű árfolyammozgásokra, a törvényjavaslat - korlátozott időtartamra, 2014. május 31-ég - indokoltnak tartja azok saját tőkére gyakorolt hatásának figyelmen kívül hagyását a Gt. érintett rendelkezéseinek alkalmazásában. Így azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a 2011. és a 2012. üzleti évben, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.
Az árfolyamváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítését célozza az árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségének forgóeszközhitelekre történő kiterjesztése. Ennek eredményeként a jövőben nemcsak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét lehet elhatárolni a későbbi évekre, hanem a devizában fennálló forgóeszközhitelekét is. Az elhatárolás alkalmazása esetén ahhoz céltartalékképzés is kapcsolódik A devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségének elhatárolására vonatkozó lehetőséget indokolt már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is biztosítani.