Az eva helyett a kata lehet az új sláger

A kormány arra számít, hogy a jelenleg hatmilliós éves forgalom alatti evás adózó vállalkozások illetve egyéni vállalkozók többsége a kisadózók tételes adóját (KATA) választja majd jövőre. A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett új adózási rendet már elfogadása előtt sorozatban módosítják, a legfontosabb módosító indítványokat gyűjtöttük össze.

A költségvetés tervezete szerint 2013-ban az ideinél kisebb, 123 milliárd forint eva bevételt vár a költségvetés, a csökkenés abból adódik, hogy a tárca várakozásai szerint a 6 millió forint alatti éves bevétellel rendelkező evás vállalkozók túlnyomó többsége jövőre a kisadózók tételes adóját fogja választani. A múlt évben 172,3 milliárd forintot tett ki az eva bevétel, az idei év első 8 hónapjában 72,2 milliárdot. „A bevételek csökkenése így együtt jár a kisadózók tételes adójából származó bevételek emelkedésével” – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az MTI kérdésére.

A politikus szerint az Országgyűlés előtt lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslat számol a tranzakciós illeték jegybanki alkalmazásával. E tekintetben változásra a vonatkozó - a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló - törvényi szabályozás módosítása esetén kerülhet sor.

Nagyot buktunk az eván
Úgy tűnik az egyszerűsített vállalkozási adót (evát) érintő idei változásokkal a kormány, s az érintett vállalkozói kör sem járt jól. Miközben a gazdálkodóknál maradó jövedelem érdemben (számos esetben a működőképesség határáig vagy azon túl) csökkent, a költségvetési bevétel a várt emelkedés helyett, zsugorodott… Egyszerűsített vállalkozói adóból júliusban 32 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 12 százalékkal kevesebb folyt be. Az esztendő első hat hónapjának árbevétele (adóalapja) alapján júliusig összesen 70,5 milliárddal járult hozzá ez az adónem a költségvetés bevételeihez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartási adatai szerint, szemben az előző év hasonló időszakában befizetett 82,6 milliárddal, illetve a 2010-ben regisztrált 87,1 milliárd forinttal. A visszaesést két hatás együttes érvényesülésével magyarázta az NGM: egyrészt kisebb lett az adóalanyi kör, másrészt 2012. január 1-jével az eva kulcsa 30 százalékról 37 százalékra emelkedett.
Az Európai Bizottság a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban arra kérte a magyar hatóságokat, hogy osszák meg nézeteiket a bizottsággal e gyakorlatnak az EUMSZ 130. cikkével való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. "A Külügyminisztérium a kért határidőre megküldte válaszát a bizottságnak. A magyar válaszra mindeddig nem érkezett reakció a bizottságtól, és a magyar kormánynak nincs információja születőben lévő kötelezettségszegési eljárásról” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az egyéni vállalkozóknak szexi lehet az új adószabály

Fehéren, feketén, evával, vagy az új adózási rendszerrel éri meg jobban? A “Tőlem ezért nem kapsz munkát” című, kultikussá vált blogbejegyzés szerzője ezúttal a Kisadózók Tételes Adózását veszi górcső alá.

Nem blöfföltek, tényleg jön a KATA. (A jogszabály részleteiről itt olvashat.) Tényleg havi 50 000 Ft adót kell fizetnem jövőre. Kirúghatom végre a könyvelőmet is, nem lesz rá szükség. Nem baj, hogy számláimat nem lehet majd költségként elszámolni – írja blogjában Jakab Andor. Előző bejegyzésemben sokat lelkendeztem az ötvenezer forintos adózásról. A bejelentés kapcsán a legnagyobb félelmem az volt, hogy úgyis elrontják az egészet a törvényi részletek kidolgozásakor. Azóta nyilvánosságra került a törvényjavaslat és jelentem, a Kisadózók Tételes Adózása (KATA) továbbra is szexi.

További részletekért kattintson ide!

Jelenleg több módosító indítvány is az Országgyűlés előtt van, amelyek több fontos részét is érintik a kisadózókra jövőre vonatkozó szabályozásnak, amennyiben elfogadja őket a T. Ház.

A kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó módosító indítványok

  • Koncepcionális változást jelent, hogy az kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező vállalkozások által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják.
  • Annak érdekében, hogy a tételes adót fizető vállalkozások ne állítsanak ki fiktív számlákat (melyek a kisadózó vállalkozások számára pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményeznek, de a számlát befogadó társaság adóalapját eltüntethetik), a javaslat arról rendelkezik, hogy ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak összesen 1 millió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát az adóévben, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles. További garanciális szabályként, ebben az esetben nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
  • A visszaélések elkerülése érdekében nem választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan bérbeadást folytató vállalkozás.
  • A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer – és nem a benyújtott törvényjavaslat szerinti 500 ezer – forintot a negyedév végén.
  • A módosító indítvány pontosítja a kisadózó fogalmát: ebbe a kategóriába nem csak a vállalkozásban személyesen közreműködő tagokat, hanem a vezető tisztségviselői tevékenységet vagy megbízási jogviszonyban álló tagokat is érteni kell.
  • Szociális okokból a kisadózó vállalkozások tételes adóját nem kell megfizetnie annak a vállalkozásnak, amelynek a tagja legalább 30 napig nem keresőképes, például táppénzben részesül.
Kisvállalati adó
  • A módosító javaslat egyszerűsíti a kisvállalati adózás szerinti adóalanyiság válaszhatóságának feltételeit. A módosító javaslat értelmében a létszám feltétel teljesülését az átlagos statisztikai állományi létszámhoz, míg az 500 milliós bevételi értékhatárt a megelőző adóévi várható bevételhez viszonyítva kell vizsgálni.
  • Az adóalanyiság bejelentésére vonatkozó szabályok is kiegészítésére kerültek, a módosító javaslat biztosítja – többek között – a bejelentés visszavonhatóságának lehetőségét is. A javaslat szerint továbbá a zártkörűen működő részvénytársasági is jogosult a kisvállalati adó alkalmazását választani.
  • A kisvállalati adóalap megállapítása során a javaslat szerint, amennyiben a pénzügyi szemléletű eredmény negatív, a személyi jellegű kifizetések összege után alapesetben még adózni kell.
  • Az adózó a pénzügyi vagyon realizált negatív eredményére tekintettel csökkentheti a későbbi adóévekben – összesen 10 év alatt, egyenlő részletekben – az adóalapját (elhatárolt veszteség).
  • A beruházásokat elősegítendő, az elhatárolt veszteség időbeli korlát nélkül felhasználható (mégpedig oly módon, hogy az adóalap a személyi jellegű kifizetések összegénél is kisebb lehet), ha a kiadás új beruházással kapcsolatban merült fel.
  • A módosító indítvány javasolja, hogy a kisvállalati adó választása ne mentesítse az adóalanyt az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, hiszen a kisvállalati adó alapvetően a társaság által fizetendő adókat váltja ki, és nem a tagok, részvényesek által fizetendő adókötelezettséget.
  • A módosító javaslat elfogadásával így az adó alanya a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól mentesül a kisvállalati adó szerinti adózás választásával.
  • A javaslat szerint az indokolatlan mértékű előleg-fizetés elkerülése érdekében a kisvállalati adó alanya választhatja, hogy már az adóelőleg-megállapítása során alkalmazza az adóalap módosító tételeket.
  • Emellett módosulnak az adóelőleg bevallásának és megfizetésének szabályai oly módon, hogy amennyiben a kisvállalati adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben meghaladta az 1 millió forintot, akkor adóelőleg bevallásra és fizetésre havonta kötelezett, amennyiben az adóévet megelőző adóévben az adófizetési kötelezettsége nem haladta meg az 1 millió forintot az adóelőleg bevallására és fizetésére negyedévente kötelezett (az adóalanyiság első évében a viszonyítási alap a megelőző évi bevétel, 100 millió forintos bevételi határ alapján). A javaslat ezáltal egyszerűbb adóelőleg-fizetési szabályokat állapít meg és nincs szükség az adóalap kiegészítésére (feltöltésére) az adóév végén.
  • A kiegyensúlyozottabb előleg-megállapítási szabályok okán, az adóelőleg után 16 százalékos mértékkel kell az adóelőleget megfizetni (és nem az eredeti javaslatban szereplő 19 százalékos mértékkel).
  • A javaslat kisadózó vállalkozás számára lehetővé teszi azt, hogy az iparűzési adóalapjukat tételes összegben, mégpedig a székhelyük, telephelyük szerinti településenként 2.5-2,5 millió forint éves összegben állapítsák meg. Ezen egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás esetén nem terheli a kisadózó vállalkozást iparűzési adóbevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt iparűzési adóalap-megosztási kötelezettség sem. Az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amelyet két részletben kell megfizetni.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo