Minimálbéremelés gondokat okozott
A kkv vezetők több mint fele, 56 százaléka szerint nem okozott problémát a minimálbér és a vele együtt mozgó garantált bérminimum 5,4 illetve 5,6 százalékkal történő január 1-jei emelése saját cégüknél. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a többinek, - a kb. 530 ezer kis- és középvállalkozás közül 233 ezernek - saját bevallása szerint nehézséget okozott a kötelező béremelés - derül ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda által készített felmérésből. (A minimálbér-emelésre támogatás is kérhető volt.)
Azoknál a vállalkozásoknál, ahol problémás volt a legkisebb kötelező bérhez történő igazodás, a cégvezetők relatív többsége (40 százalék) azt mondta, hogy bár kevés minimálbéren bejelentett dolgozójuk van, de még az ő bérrendezésük kigazdálkodása is nehézséget jelent a cég jelenlegi helyzetében. A cégvezetők további 23 százaléka válaszolta azt, hogy a minimálbéresek nagy száma miatt jelentett problémát az emelés, míg ugyanennyien mondták, hogy az emelés miatt bérfeszültség keletkezett a rendszerben, és ezt nehéz kezelni. A minimálbér-emelése ugyan nyújtott valamennyi segítséget a magyar munkavállalóknak, az adótörvények változásai azonban sokakat hátrányosan érintettek. Itt megtudhatja, idén mennyi marad a zsebünkben!
A múlt héten került aláírásra a 2013. évi bérajánlás. A sajtóban megjelent információk alapján ennek leginkább az állami tulajdonosi kör szempontjából volt jelentősége, mivel az MVM-nél és a MÁV-nál elakadtak a bértárgyalások. Ugyanakkor a versenyszektor esetében a bérajánlás nem kötelező érvényű, és csak iránytűként tud szolgálni.
A megállapodás nem tartalmaz ugyan konkrét számot, de a szövegből kiolvasható, hogy egy kb. 3,1 százalékos emelést tartanának kívánatosnak a felek. A kkv szektor nehézségeit jól jelzi, hogy a cégvezetők 46 százaléka szerint nem volt érdemi béremelés abban az ágazatban, ahol dolgoznak. Mindössze egynegyedük mondta azt, hogy 3 százalék alatti mértékben ugyan, de sor került emelésre. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy nagyságrendileg a kkv szektor 71 százalékában reálbércsökkenés, vagy minimális, a várható éves infláció körüli növekedés következhet be.
A bérajánlást meghaladó mértékű emelést a cégvezetők 29 százaléka lát reálisnak a saját szektorában, közülük 10 százalék egy 5,1-8 százalék közötti mértéket tart lehetségesnek. Az adatok ebben a körben azt mutatják, hogy ha a cégvezetők tapasztalatai visszaköszönnek a KSH kereseti statisztikai adataiban is, akkor év végén majd azt láthatjuk, hogy a kkv szektorban nem éri el a béremelés az országos bérajánlásban szereplő mértéket.
A kormány annak érdekében, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat öt foglalkoztatotti csoport után járó jelentős adó- és járulékkedvezményt jelentett be korábban. Ennek során a már most is foglalkoztatott 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek és kisgyermekes anyukák után a cégeknek kevesebb közterhet kell befizetniük. A kormányzati célkitűzés is inkább az volt, hogy ezeknek a veszélyeztetett csoportoknak a helyzetét próbálják stabilizálni. Egyetlen társadalmi réteg támogatása jelentett potenciálisan munkahelyteremtési lehetőséget, a tartósan álláskeresőké. (Pedig a kormány nem kevés pénzt költött az akciótervre.)
A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a cégvezetők 64 százaléka azt mondta, hogy nem tudott élni a Munkahelyvédelmi Akcióterv nyújtotta kedvezményekkel. E mögött nyilván két tényező áll. Az egyik, hogy főleg kisebb cégek esetében ténylegesen nem volt olyan munkavállaló, aki bármelyik kategóriába beletartozott volna. A másik, hogy nem volt olyan mértékű ez a kedvezmény az adott cég teljes közterheire vetítve, hogy érdemi könnyítésnek érezték volna a cégvezetők.
