Se adócsökkentés, se munkahelyteremtés

Két éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A kormányprogram bemutatása után, 2010-ben a Piac&Profit - az előző kabinetek hasonló dokumentumaira is jellemző konkrétumhiányok miatt - azt írta: majd meglátjuk. Két év elteltével azt mondhatjuk: a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. Számba vesszük, mi történt évről évre. Ezek a 2010-es események.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ha az elhúzódó gazdasági válságot, amely Európát különösen érinti, számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek fő oka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. Az első töredékév, 2010 a tervek éve volt: kormányprogram, 29 pont, Új Széchenyi Terv. A lendületet némileg megtörte az Európai Unió ellenállása a magyar kormány deficitnöveléssel elérni kívánt dinamizálási elképzeléseivel szemben.

A terv: sereghajtóból éllovas

Forrás: Matolcsy György előadása, Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1.
Széll Kálmán Terv (2011–2014)

„A nemzeti ügyek kormánya az adminisztráció csökkentése mellett kialakítja a szabályozás újbóli túlburjánzását megakadályozó intézményi garanciákat is." A kormányprogram nem maradt meg az általánosság szintjén, részletezte, miként  kívánja ezt a kabinet megvalósítani:

■ „A jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát."
■ „A vállalkozásokat érintő előírások módosításának feltételeit megszigorítja: egy előírás megváltoztatását a több évre előre megtervezett felülvizsgálatot megelőzően csak kivételes esetben teszi lehetővé."
■ „Megerősíti a vállalkozók képviselőinek szerepét a szabályozás kialakításában, erős jogosítványokat biztosítva nekik a jogalkotás folyamatában."
■ „Általánossá teszi a jogszabályok módosításaihoz való alkalmazkodás türelmi idejét."

Ennek épp az ellenkezője történt: elsősorban egyéni képviselői indítványokra alapozott, előkészítetlen és hatásvizsgálat nélküli, kiszámíthatatlan jogalkotás jellemezte ezt a két évet, a vállalkozók képviselőinek szerepét pedig nem erősítették, hanem gyengítették.

Kisadók, nagy adók
A kormányváltáskor 58 adó volt, majd a tíz kisadó kivezetésével 48 adónem lett. Tavaly év végén a törvénykezési hajrában ez 54-re bővült. A Széll Kálmán Terv 2.0 nyomán az adónemek száma hárommal nőtt – távközlési és biztosítási adó, valamint tranzakciós illeték –, és öttel csökkent – szektorális különadó, tűzvédelmi hozzájárulás, baleseti adó, gyógyszertár szolidaritási díj, katasztrófavédelmi hozzájárulás –, így 2013. január 1-jétől 52 adónem lesz a magyar adórendszerben. Ez utóbbi változás csak az adók számára igaz, mivel például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást terhelő baleseti adó bekerül a biztosítási adó kategóriába, amely már nemcsak ezt az egy biztosításfajtát adóztatja, hanem – az életbiztosítást kivéve – mindegyiket. Kevesebb adónem, nagyobb teher.

Két év után az átlagos adóterhelés a 2010-es szinten van

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevéhez fűződő gazdasági fejezet alaptétele ez volt: olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely „elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre", és ezeket „a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg". A kormányprogram ebben kiemelt szerepet szánt a munkaerő-intenzív ágazatoknak: az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a hazai turizmusnak. Ma az építőipar változatlanul mély recesszióban van, a mezőgazdaság teljesítményét továbbra is alapvetően az időjárás határozza meg, a turizmust pedig az átlagosnál jobban sújtották a gazdaság egészét kedvezőtlenül érintő, deficitcsökkentési szempontú intézkedések.

Magasak a helyi adók és illetékek, az iparűzési adó
a vállalkozások versenyképességét csorbító sarc, cserébe a településektől csak elégtelen gazdasági infrastruktúrát és bürokratikus ügyintézést kapnak – ez a kormányprogramban volt olvasható.

Az egyszeri nagyarányú adócsökkentésről szóló Fidesz-szlogen a kormányprogramban nem szerepelt, de helyet kapott benne két dokumentum: közös nyilatkozat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) kötött megállapodás. Ezek érintik az adók kérdését: szükség van adócsökkentésre, s a konkrét cél az, hogy a vállalkozások adóterhelése négy, a lakosságé pedig hat év alatt régiós versenytársaink átlaga alá csökkenjen. Két év után az átlagos adóterhelés átmeneti csökkenés után ismét a 2010-es szinten van. Egyelőre. (Balog Ádám adóügyekért felelős államtitkár szerint jövőre csökkenhetnek a kkv-k terhei.)

„Magyarországon olyan adópolitikára van szükség, amelynek alapelve: az állam nem vesz el a vállalkozóktól és a lakosságtól jövedelmet akkor, ha azt nem tudja értelmesen visszaforgatni annak, akitől elvette." Ezt még a választások előtt fejtette ki Matolcsy György a Piac & Profitnak. Magasak a helyi adók és illetékek, az iparűzési adó a vállalkozások versenyképességét csorbító sarc, cserébe a településektől csak elégtelen gazdasági infrastruktúrát és bürokratikus ügyintézést kapnak - ez a kormányprogramban olvasható. Most pedig a jogalkotás afelé szorítja az önkormányzatokat, hogy szűkös forrásaikat a vállalkozásokra kivetett újabb adókkal próbálják meg kiegészíteni.

Leálltak az uniós pályázatok

Nem sokkal a kormányalakítás után - a forintárfolyam megrendülésére reagálva - Orbán Viktor a parlament előtt ismertette huszonkilenc pontos akciótervét. Ennek alapján született meg az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény. Ebben voltak a vállalkozásokat közvetlenül is érintő intézkedések: megnövelték a társasági adó kedvezményes - 19 helyett 10 százalékos - kulcsa határát 50 millió forintos nyereségről 500 millió forintra, 50 millió forintra emelték a Széchenyi-kártya programot, kiterjesztve beruházásra és pályázati önerőre is, egyszerűsítették a beruházási engedélyezési eljárások egy részét. Az akcióterv intézkedései némiképp stabilizálták a helyzetet, de nem dinamizálták a gazdaságot.

Maszlag

Róna Péter
Kép:PP/BartosGyula
Róna Péter 2010 februárjában – tehát még a választások előtt – azt mondta a Piac & Profitnak: „A közbeszédben a vita a fiskális egyensúly megteremtéséről szól, a nagy elosztórendszerekről, ezek reformjáról, az állam elvonó technikáiról. Szükség van erre, de mindezek a tételek a futóműhöz tartoznak. Ha a hajtóműben nincs lóerő, akkor a masina, a reálgazdaság nem fog menni. Az, hogy ha megteremtjük az egyensúlyt, lesz lóerő, nevetséges maszlag.”

Az uniós pályázatok leálltak, új forrás innen közel egy évig nem került a gazdaságba. „A talpra állás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja" alcímet viselő, 2011-ben induló Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2010. július végén bemutatott vitairata hét kitörési pontot jelölt meg a gazdaság számára: egészségipar, a megújuló, zöld, az alternatív energiákra alapozó Magyarország, otthonteremtés és lakásprogram, vállalkozások fejlesztése, tudomány, innováció és kreatív ipar, foglalkoztatás, a tranzitgazdaság és a közlekedés fejlesztése. A gazdasági tárca az ÚSZT lényegének megint csak a munkahelyteremtést nevezte, és úgy vélekedett: sikeres megvalósításával az egyébként elérhető gazdasági növekedés további 1,5-2 százalékkal növelhető.

Az szja-kulcs változása a központi költségvetésben 500 milliárd forint bevételkiesést okozott, amit pótolni kellett.

Fantasztikus áttörés és világszabadalom

Ősszel, az egykulcsos, 16 százalékos családi személyi jövedelemadó-rendszer január elsejei bevezetéséről szóló döntés nyilvánosságra hozásakor Matolcsy György kijelentette: „ez fantasztikus áttörés lesz, az egymillió új munkahely teremtésének az egyik, ha nem a legfontosabb eszköze". (Most, 2012. május végén ugyanezt mondta a tranzakciós illetékről.) Azt is közölte: nemcsak a térségben, de az unióban is a magyar lesz a legalacsonyabb adószinttel működő, legversenyképesebb adórendszer. Orbán Viktor az egykulcsos szja-ról úgy vélekedett, hogy az „világszabadalom" lesz, Varga Mihály államtitkár pedig Szegeden, a közgazdász-vándorgyűlésen a fellendülés kulcselemeként beszélt róla.

Az szja-kulcs változása a központi költségvetésben bevételkiesést okozott, amit pótolni kellett. Többek között az alkohol és a cigaretta jövedéki adójának emelésével, az energetikai szektor különadójának fönntartásával, a távközlési szektor és a kereskedelmi láncok extraadóztatásával, a már 2010-ben bevezetett bankadó megtartásával és nem utolsósorban az állami kasszába átterelt magán-nyugdíjpénztári pénzekkel.
(Folytatjuk.)

Véleményvezér

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik 

Nem tűnik túl átgondoltnak a mini-Dubaj projekt.
A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo