Az IMF kormányzótanácsának ülését megelőző napon, pénteken a G20 csoport tagjai - a világ vezető ipari és feltörekvő gazdaságai, a valutaalap legjelentősebb befizetői - arról döntöttek, hogy több mint 430 milliárd dolláros új hozzájárulással az eddig felajánlott összeg duplájára emelik az IMF válságkezelő pénzügyi alapját. Ezzel az összeggel a valutaalap hitelnyújtó kapacitása, amellyel meg tudja óvni a világgazdaságot az eurózóna hatásaitól, ezermilliárd dollár fölé nő. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde a döntést követően hangsúlyozta: reményei szerint a megnövekedett források a gazdasági stabilitást is növelhetik, ami lehetőséget ad a kormányok számára a szükséges reformok végrehajtásához. Az MTI híradása szerint Lagarde hangsúlyozta: a válságkezelő alap eszközeit nem kizárólag az eurózóna országainak támogatására szánják.
Ha a válság ismét terjed, nem lesz elég a pénz
A válságkezelésre fordítható IMF-források megduplázása sem lesz elegendő az euróövezet problémáinak megoldására, mivel ha az euróövezeti válság ismét eszkalálódni kezd, akkor hatásai nem korlátozódnának egyetlen országra. Ha Spanyolország és Olaszország is külső segítségre szorulna, megerősítésükhöz valószínűleg nem lenne elegendő a megemelt IMF-forrás az eurózóna nemrég 700 milliárd euróra növelt kapacitású pénzügyi mentőeszközével (EFSF) együtt sem. Röviden így összegezhető a londoni elemző házak MTI által ismertetett szombati elemzései.
A megszorítások és a nagy összegű pénzügyi mentőprogramok kombinációjával egyébként sem lehet megoldani az eurótérség problémáit a Capital Economics közgazdászai szerint. Hasonlóan vélekednek a Commerzbank elemzői is, akik azt is közölték: kétséges, hogy az EFSF-bővítéssel rá lehet-e venni a befektetőket több perifériális euróövezeti tagállam szuverén kötvényeinek megvásárlására. Hangsúlyozzák: egy ország törlesztésképtelenné válásának kockázata egyébként sem a támogatási alap méretétől függ, az európeriféria országainak gazdaságuk versenyképességét kell helyreállítaniuk, mert e nélkül az adósságterhük hosszú távon nem lesz fenntartható. A Capital Economics szakértői kimutatták: csak Olaszország és Spanyolország együttes finanszírozási igénye 2014 végéig meghaladja az ezermilliárd eurót - ennyi az alap teljes kapacitása -, a két ország összesített adósságállománya pedig 2500 milliárd euró.
Reform kell minden téren
A válságra adott válasz következő fázisának sikere Európa azon készségétől és képességétől függ, hogy az Európai Központ Bankkal (EKB) együtt rugalmasan és agresszíven alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket, támogatva az országokat reformjaik végrehajtásában - mondta Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a G20-ak döntését követően, hangsúlyozva, hogy Európának is folytatnia kell a reformokat az adósságválság leküzdése érdekében. Az amerikai pénzügyminiszter véleménye az, hogy a valutaalapnak az európai pénzügyi válság megoldásában csak kiegészítő szerepe van és lehet, a piacok megnyugtatása érdekében az Európai Központi Banknak kell a fegyvertárában található összes eszközt bevetnie. Geithner szerint egyébként az Egyesült Államokban a gazdasági növekedés tovább erősödhet, és visszaszorultak az olyan típusú ügyletek is, amelyek kiváltották a 2007-2009 közötti pénzügyi válságot, az azonban olyan súlyos volt, hogy az amerikai gazdaságnak még időre van szüksége a teljes felépüléshez.
Az IMF kormányzótanácsának ülését követően kiadott közlemény szerint az euróövezet országainak meg kell fékezniük adósságállományukat, biztosítaniuk kell bankrendszerük stabilitását, és merész strukturális reformokat kell végrehajtaniuk.