Franciaország - amely a GDP nagysága alapján az ötödik gazdasági nagyhatalom a világban, az európai piacon pedig Németország és az Egyesült Királyság után a harmadik - hazánk legjelentősebb gazdasági partnereinek egyike, akár a magyarországi közvetlen tőkeberuházásokat, akár az itteni francia tulajdonú cégek tevékenységét, akár a külkereskedelmi forgalmat nézzük; idén januárban például a magyar gazdaság motorját jelentő exportot tekintve a harmadik helyen szerepelt. Az összforgalmat nézve Franciaország a negyedik-hatodik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a nálunk befektető országok sorában pedig a negyedik helyet foglalja el.
A válság időszaka alatt a két ország közötti külkereskedelmi forgalom az átlagosnál kevésbé csökkent, a forgalom aktívuma viszont - erőteljes exportunknak köszönhetően - jelentősen nőtt. A magyar kivitel szerkezete lényegesen nem változott, főbb exportcikkeink a szórakoztató elektronikai termékek, kommunikációs eszközök, gépjárművek, számítógépek, gyógyszeripari termékek, szerves vegyi anyagok, gépek és mechanikus berendezések. Franciaországból elsősorban gyógyszeripari termékeket, integrált áramköröket, elektronikai komponenseket, növényvédő szereket, szerves vegyipari alapanyagokat, gépjárműveket és alkatrészeiket, műanyagipari és fémipari termékeket hozunk be.
A magyarországi francia invesztíciók elsősorban az energia- és élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a gyógyszeripar, a vízgazdálkodás és környezetvédelem területére koncentrálódnak - ennek megfelelően alapvetően nagyvállalati beruházások, közülük tíz a világ száz legnagyobb transznacionális vállalata közé tartozik -, bár az elmúlt pár évben a francia kkv-k aktivitása némileg élénkült. A hazánkban működő több mint 350 francia érdekeltségű vállalat összesen több mint 60 ezer főt foglalkoztat, együttes forgalmuk megközelíti a 9 milliárd eurót.
Franciaország számos üzleti lehetőséget kínálhat magyar vállalatok számára, de az általános tapasztalat - és a magyar befektetésösztönzési szervezet - szerint nagy részük számára kézenfekvőbbnek tűnik a német, az olasz és az osztrák piac, sőt gyakran a közel-keleti, indiai vagy a kínai is előbb jut eszébe, mint a francia.
Tudnivalók
Befektetési tudnivalók
Franciaországban nincs olyan terület, ahol külföldi vállalatok nem fektethetnek be, de vannak olyanok, ahol engedély szükséges a beruházás megvalósításához.
■ az egészségügy,
■ a hadiipar,
■ a közszféra.
Van néhány olyan terület, ahol külföldi vállalat maximum 20 százalékos tulajdonrészt szerezhet (ezt csak különleges derogációval lehet átlépni).
■ a bankszektor,
■ a média,
■ a fegyvergyártás.
Cégalapítási tudnivalók
A Franciaországban cég alapításához nincs minimálistőke-követelmény, a részvénytársaság és az egyszerűsített részvénytársaság (SA, illetve SAS) kivételével, ezeknél az alapítás feltétele minimum 37 ezer euró alaptőke. Vannak viszont taglétszám-előírások: kkt. alapításához legalább 2 fő szükséges, a kft.-tagok száma 2-50 fő lehet (de létezik egyszemélyes kft. is), rt. létrehozásához legalább 7, míg az egyszerűsített formájához 2-7 tag szükséges. Az egyéni vállalkozó és az egyszemélyes kft. a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, de utóbbi kérheti a társasági adó szabályai szerinti adózás lehetőségét. A cégalapítással, -működtetéssel és -megszűnéssel kapcsolatos összes eljárás központosított formában, a kereskedelmi és iparkamarákon belül működő cégbejegyzési központoknál (CFE), egyablakos rendszerben intézhető. Mind az egyéni, mind a társas vállalkozások alapításához kidolgozott nyomtatvány egy lapból áll. A cégeljárás időtartama 24 óra.
Adózási tudnivalók
A francia államnak több mint 100 országgal van együttműködési szerződése a kettős adózás elkerülése érdekében. Az egyéni vállalkozó és az egyszemélyes kft. a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, de utóbbi kérheti a társasági adó szabályai szerinti adózás lehetőségét. A társasági adó (IS) mértéke a nyereség 33,33 százaléka, a kkv-k évi 7,63 millió euró nyereségig 15 százalékkal adóznak. A bérek után körülbelül 43 százalékos társadalombiztosítási és egyéb járulékot kell fizetni. A személyi jövedelemadó kulcsa sávonként nő, 2010-ben az 5875 euró alatti jövedelem 0 százalékkal adózott, 5,5 százalékos adókulcsot alkalmaztak 11,7 ezer euróig, 14 százalékosat körülbelül 26 ezer euróig, 30 százalékosat 69,5 ezer euróig, e fölött az szja-kulcs 40 százalék volt.
Exportlehetőségek
A nemzeti exportösztönzési szervezet honlapja szerint a magyar export szempontjából perspektivikus ágazat lehet a könnyűipar - fa, bútor, nyomda, textil, üveg, dekoráció -, az élelmiszeripar - libamáj, hús -, és beszállítói lehetőségek vannak az autóipari alkatrészek, a fémmegmunkálás és az öntödei munkák terén.
forrás: ITDH
