Sorozatunk első, 2010-ről szóló részét itt, a második, 2011-es összefogalást itt olvashatják.

Azért van szükség egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság - kommentálta Orbán Viktor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által 2011 decemberében közzétett Magyar Növekedési Tervet. A 2011-es konvergenciaprogramban a kormány ez évre még 3 százalékos növekedéssel számolt, nyár végén 2 százalékos, ősszel már csak 1,5 százalékos növekedést prognosztizált a nemzetgazdasági miniszter. A költségvetés végül 0,5 százalékkal tervezett, a Széll Kálmán Terv 2.0 pedig már csak 0,1 százalékkal számolt. (A KSH nagyon gyenge első negyedéves adatot közölt májusban.) Az Európai Bizottság május végi prognózia: mínusz 0,3.

Lesújtó kilátások a kkv-k számára

Jelenleg a magyar gazdaság - optimista megközelítés szerint csak majdnem - recesszióban van. Ami tény: 2012 első negyedévében a magyar GDP - szezonális és naptárhatással kiigazítva - 1,5 százalékkal csökkent. Az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalék volt a zsugorodás. Ráadásul a KSH által felülvizsgált adatok szerint már tavaly a második negyedévtől stagnált a gazdaság az előző negyedévhez képest, vagyis a mostani visszaesés hosszú stagnálás után következett be.

A GDP változása Magyarországon -2012. I. negyedév

A rossz növekedési kilátások az elsősorban a belföldi piacra termelő, szolgáltató kkv-k számára lesújtóak, mivel a 2012-es szabályozóváltozások megint csak ezeket érintették a leginkább hátrányosan. Foglalkoztatási költségeik tetemesen nőttek az állami kompenzáció ellenére is. A minimálbért és a garantált bérminimumot kötelezően - közel 20, illetve 15 százalékkal - minden munkaadónak meg kellett emelnie. A 218 ezer forint alatt keresők esetében pedig ahhoz, hogy a munkavállalók nominálbére az egyébként rekordmagasságú infláció mellett szinten maradjon - ez volt az „elvárás" -, irracionális mértékű béremelést kellett végrehajtaniuk. Ráadásul az elvárt béremeléshez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez minden érintettnél emelni kellett úgy, hogy az első 5 százalékot a vállalkozásoknak kellett finanszírozniuk. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azoknak a cégeknek, amelyek megvalósították az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük, ráadásul hosszabb távon, mert az adókedvezményt a kormány legkésőbb 2014-re kivezeti. (Itt olvashatja véleményét részletesebben.)

Kormányzati értékelés a kormányzásról

Cséfalvay Zoltán
Kép:MTI

Jelentős eredményekről és nehéz két évről számolt be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki az MTI-nek adott interjúban elismerte, hogy a kormány néha talán túl gyorsan reagált a helyzetekre, és a gyorsaság nem mindig erősítette a kiszámíthatóságot, olykor pedig a széles körű egyeztetés is elmaradt. „Nem jutott mindig elég idő arra, hogy megmagyarázzuk, mit és miért teszünk. Ezt korrigálni kell” – mondta. Az államtitkár versenyképességi szempontból kulcselemnek nevezte a munkaerőpiac átalakítását. Úgy vélte: az új munka törvénykönyve rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot, megszületett a duális szakképzési rendszer, átalakult a közfoglalkoztatás, a munkanélküli-ellátás és a nyugdíjrendszer is. Az egykulcsos adórendszer politikai üzenete pedig az, hogy az állam nem sújtja aránytalanul nagy teherrel a magasabb hozzáadott értéket előállítókat, és így a vállalkozásoknak jobban megéri képzett munkaerőt alkalmazni. Hozzátette: új adók már nem lesznek, ha lesznek adóváltozások, azok a terhek csökkenését jelentik majd. A reformokat megalapozó törvények megszülettek, most már a finomhangolás következik – mondta az államtitkár, aki „bónuszfeladatként” értékelte a devizahitelesek problémájának megoldását és a nyugdíjrendszer átalakítását.

Az áfa-törvényváltozások - a kulcs 27 százalékra és az áfa-visszatérítés határidejének hetvenöt napra emelése - is rontották a vállalkozások pénzügyi helyzetét.

Újabb sarcok,
extrán pesszimista várakozások

A nehezedő körülmények egyik okaként emlegetett nemzetközi bizalomvesztés visszafordítását és az ígért államháztartási hiány tartását az áprilisban közzétett Széll Kálmán Terv 2.0-nak és az EU-nak megküldött hasonló tartalmú konvergenciaprogramnak kellene megakadályoznia. (Intézkedéseiről itt olvashat bővebben.) Az ezekben foglalt intézkedések és az ezek nyomán folyamatosan születő újabb adótörvények azonban tovább rontják a növekedés lehetőségét, s emellett újabb sarcot is jelentenek - a lakosság mellett - a vállalati szféra számára. A júliustól bevezetendő távközlési adónak és a jövő januártól hatályos tranzakciós illetéknek (ami különbözik az EU által elfogadottól) hiába a szolgáltatók az alanyai, a pluszterhet a szolgáltatásokat igénybe vevőknek kell majd megfizetniük, miként majd a biztosítási adó esetében is. Ugyanígy megérzik majd az energiaszektort terhelő különadó megemelését is, és ezen az sem segít, hogy - egy újabb, 30 százalékos kulcs bevezetésével - összevonják azt a társasági adóval.

Infláció az EU-tagállamokban, 2012. április

Május végén az NGM közzétette a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges makrogazgadasági feltételeket. A prognózis - miként a Széll Kálmán Terv 2.0 - 1,6 százalékos GDP-növekedéssel és 2,2 százalékos a GDP-arányos hiánnyal számol. A dokumentum szerint a büdzsé hiányának csökkentését a közszféra működési kiadásainál továbbra is érvényesített költségvetési takarékosság és a két Széll Kálmán-terv által kijelölt területeken megvalósított megtakarítások biztosítják. A tárca hangsúlyozta: a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet, az ágazati különadók kivezetése és a pénzügyi szervezetek különadójának csökkenése miatt pótlólagos intézkedések nélkül a hiány jelentősen túllépné a kitűzött értéket.

A május végén közzétett GKI-Erste konjunktúraindex 2008 ősze, a világgazdasági válság magyarországi megjelenése óta nem zuhant egyetlen hónap alatt ilyen mértékben. Az üzleti szférán belül az ipari cégek várakozása drámaian, a kereskedelmieké jelentősen, az építőipariaké kissé romlott, csak a szolgáltató vállalatoké nem változott. A foglalkoztatási hajlandóság a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az árváltoztatási törekvések is dekonjunktúrára utalnak. A magyar gazdaság helyzetének megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is érezhetően kedvezőtlenebb lett. Ilyen negatív vélemények utoljára 2009 végén jellemezték a magyar gazdaságot - áll a gazdaságkutató cég elemzésében.