Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának első napján elmondott napi rend előtti felszólalásában számba vette, milyen feladatok állnak Magyarország előtt 2012 őszén: többek között a választási rendszer átalakítása - mint mondta, „a magyar világnemzet lett", olyan rendszert alkotunk, amely számol ezzel, és kiaknázza az előnyöket -, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) és az új földtörvény elfogadása vagy a 2013-as költségvetés.
Fotó: MTI
A miniszterelnök javaslatot tett „az emberek védelmében" pénzügyi ombudsmani intézmény felállítására, valamint egy olyan munkacsoport létrehozására, amely a mezőgazdaságban kialakult súlyos és fenyegető helyzet miatt bekövetkező élelmiszerár-robbanás következményeire, a jövő év tavaszán várható helyzetre készíti fel az embereket, a gazdaságot.
Magyarországnak meg kell védenie magát
Európa és az eurózóna „rossz bőrben van" - így értékelte a magyar miniszterelnök -, változatlanul „saját válságával" küzd, és ez a válság nem enyhül. Magyarországnak viszont meg kell védenie magát a válságtól, amelyet nem ő okozott, és a mélyüléséhez sem járult hozzá. A kormányfő föltette a kérdést: milyen lépések kellenek ehhez?
A miniszterelnök fejtegetése szerint 2010-ben az ország sikeressége érdekében „új társadalmi szerződést" kötöttek, amely a kormányprogramban öltött testet. Ennek két legfontosabb pontja az volt, hogy kimentik az országot, a családokat, a vállalkozókat az adósságcsapdából, és munkahelyeket teremtenek. De a válság újabb hullámával megváltoztak a feltételek. A miniszterelnök drámaian ecsetelte, mennyien mondták, hogy fel kellene bontani ezt a társadalmi szerződést, és ne tartsák be azt, amit ígértek, de ők ragaszkodnak ahhoz a célhoz, hogy kitörjünk az adósságcsapdából, mint ahogyan ahhoz is, hogy segély helyett munkából éljenek a magyar emberek.
„Megvédtük a nyugdíjakat" - mondta Orbán Viktor -, nem engedtük csökkenteni. Mint ahogyan arra számos országban akad példa, „megőriztük a vásárlóerejét". A kormány sikereit sorolva megemlítette, hogy hozzáfogtak az államadósság csökkentéséhez - amely jelenleg 77 százalék, szemben a 2010-es 80 százalék fölötti értékkel -, megszüntették a felelőtlen gazdálkodást, így 3 százalék alatt van a hiány. Ez és a növekedő gazdaság biztosítja majd azt, hogy a deficit továbbra is 3 százalék alatt maradjon. „Megszabadították" a devizahiteleseket is, „arányos, teljesítményösztönző, családot támogató" adórendszert vezettek be, megvédték a magyar emberek munkahelyeit, munkahelyteremtő beruházások valósultak meg, és a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget.
Kormánysikerek?
Az adatok mást mutatnak
A lista szép - lenne. Az öregségi nyugdíjak nominálisan valóban nem csökkentek - más nyugdíjak viszont igen, még ha ma már nem is nyugdíjnak hívják őket -, ám a vásárlóerejüket nem őrizték meg, mint ahogyan az emberek többségének reáljövedelme is csökkent az adórendszer változásai és az egyre növekvő - egyes előrejelzések szerint idén augusztusban már a 6 százalékot is meghaladó - infláció miatt. A devizahitelesek közül is leginkább a kevésbé rászorulók terhei csökkentek, a jövedelmi különbségek pedig éppen az „arányos" - valójában pusztán lineáris, a közteherviselést egyáltalán nem arányosan elosztó - adórendszer miatt.
Az államadósság és a deficit csökkenésének fő forrása a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása volt. Az év első felében az idei tervezett hiány tartása még biztosnak látszott, mára azonban a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt lassan kétségessé válik. A 2013. évi költségvetésideficit-tervet pedig már a javaslat benyújtásakor irreálisnak tartották a szakemberek, és aggályainak adott hangot a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is, elsősorban a bevételi oldal, többek között a tranzakciós illetékből származó összegek bizonytalanságait bírálva.
Hétfőn a plenáris ülés előtt, szakbizottsági meghallgatásán Matolcsy György gazdasági miniszter beszélt arról, hogy az IMF/EU-delegációval is vita van a 3 százalékos hiányról, és elismerte: valószínűleg nem fogják a jegybankra is kivetni a tranzakciós illetéket. Mindezek mellett a 2013-ra tervezett 1,6 százalékos GDP-növekedés is megalapozatlan - a magyar gazdaság jelenleg recesszióban van, a második negyedéves adat 1,3 százalékos visszaesést mutat -, de napirend előtti beszédében Orbán Viktor mégis a növekvő gazdaságra hivatkozott. Emiatt sem meggyőző, amikor arra hivatkozik, hogy Magyarország sikeres, problémáinak oka az unió válsága. Az EU összességében 0,2 százalékos GDP-csökkenést produkált, a 27 tagország közül 20 jobban teljesített nálunk.
Ami pedig a válság előtti szintre visszaszorított magyarországi munkanélküliséget illeti: 2008-ban 7,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, de 2009-ben is „csak" 10 százalék. A 2011-es mutató 11 százalék volt. 2012-ben talán némi javulás lesz, de ez sem biztos. Az első negyedévi ráta 11,7 százalékos volt, tavaly pedig 11,6; a hagyományosan szebb képet mutató május-júliusban viszont 10,5 százalék volt, szemben a múlt évi 10,8 százalékkal. De hol van ez a 2008-as május-júliusi 7,6 százaléktól? A miniszterelnök nem először állítja azt a valótlanságot, hogy a munkanélküliség mára a válság előtti szinten van.
Ismét győztünk
A helyzet törékeny - mondta Orbán, de mi elsőként indítottunk munkahelyvédelmi akciót Európában. Spekulánsok, újtól elzárkózó politikusok, multinacionális vállalatvezetők, sokszor uniós vezetők is megpróbáltak eltéríteni minket ettől - de mi vállaltuk a vitát, mondván, a bankokat, a nagy cégeket is be lehet vonni a válságkezelésbe, és a válság ellenére is végre lehet hajtani adócsökkentést a középosztály megerősítése érdekében. Győztesen kerültünk ki ebből, és kiszélesítettük Magyarország mozgásterét - állította a kormányfő, aki újabb kérdést tett föl: ha a dolgok rendben haladnak, mi szükségünk van IMF-megállapodásra?
A miniszterelnök természetesen megadta a választ is: ma az EU nem megoldás, hanem inkább a probléma forrása. Magyarországnak ugyanis az unió gondjai miatt van szüksége a megállapodásra azért, hogy megvédje magát a válságtól, amit nem mi okoztunk. Mi stabilan állunk a lábunkon, meg tudjuk oldani a saját problémáinkat, és csak azért nem haladunk, mert visszahúz bennünket az eurózóna válsága. Ezt a gondolatmenetet Orbán kiegészítette azzal: csak azért tudtunk előrehaladni, mert sok mindent másképp csináltunk, mint ahogyan az megszokott.
Mindebből az következik, hogy számunkra előnyös lenne egy megállapodás, akarjuk is, de csak jó megállapodást kötünk. A siker érdekében a kormány „új politikai életszabályt" vezetett be: növeltük az autonómiánkat, döntési képességünket, az ország mozgásterét. Ma Magyarország erősebb, és nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint 2008-ban. A magyar kormány olyan megoldási javaslatot dolgoz ki, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja, s amelynek alapja a munkahelyvédelmi akcióterv lesz.
Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodavezetője az MTI-nek pénteken azt mondta: „Jelentős pontatlanságokat” tartalmaznak a sajtóban megjelent információk arról, hogy milyen ajánlásai vannak a nemzetközi hitelezőknek a magyar hatóságok számára. Az IMF és az Európai Bizottság számos olyan gazdaságpolitikai lépésről tárgyalt a hatóságokkal, amelyek segítségével fenn lehet tartani a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, és amelyek alkalmasak egy markánsabb kilábalás megalapozásához. E lépések általános irányát az IMF és a Bizottság egy július végi közleményben ismertette, a hatóságoknak pedig egy részletesebb levelet nyújtottak át.
