Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön két reggeli tévéműsorban is úgy vélekedett: mára más országok is kezdik felismerni, hogy a 2008 előtti közgazdasági dogmák használhatatlanok a válság kezelésére, a korábbi szabályzórendszerek nem tudnak felszínen tartani országokat, ezért új megoldásokra van szükség.
Veszélyes, ahogyan a magyar kormány kezeli a problémákat
Az alapblog.hu-n megjelent interjúban az Európai Újjáépítési Bank (EBRD) elnökének főtanácsadója, a bank vezető közgazdásza, Erik Berglöf az európai válsággal kapcsolatosan elmondta: rendkívüli a helyzet, amelynek kezelése rendkívüli intézkedéseket, kivételesen gyors döntéseket igényel. Az őt kérdező Zentai Péter felvetésére, miszerint a magyar kormány is ezzel indokolja „unortodox" döntéseit, a közgazdász - aki jól ismeri Magyarországot és annak gazdasági helyzetét - azt válaszolta: „nagyon nem értek egyet, sőt, egyenesen veszélyesnek tartom, ahogyan a magyar kormány kezeli a problémákat". Berglöf szerint nem szabad összekeverni az euróövezet megmentését célzó javaslatok megvalósításához szükséges bátorságot és rendkívüliséget azzal, amit a magyar politika döntéshozói tanúsítanak. Kifejtette: „A non-ortodoxia az önök esetében nem újszerű gazdaságpolitikát, hanem elsősorban a demokrácia alapjainak a kikezdését jelenti. (...) Amit Önöknél tesznek, az épp annak az értékrendnek a lebontása, aminek az erősítése lenne szükséges." Giró-Szász András az ATV-ben így reagált az EBRD vezető közgazdászának véleményére: „Mindig érdekes, amikor egy bankár a demokráciáról beszél."
Hódít a gazdaságpolitikai hungarikum?
A kormányszóvivő nyilatkozatai szerint az Európai Unióban terjedni kezdett a magyar unortodox gazdaságpolitika: kedden Franciaország vezetett be a magyarországinál kétszer nagyobb tranzakciós illetéket, szerdán pedig Szlovákia vetett ki szektorális különadókat. Az EBRD főtanácsadója az említett interjúban viszont ezt mondta:„Csak Magyarországon célozzák meg az egyszerű polgárokat érintő pénzforgalmat. Minden más országban csakis a nagy spekulációs műveletek megadóztatására törekednek."
A francia kormány által augusztus 1-jével bevezetett pénzügyi tranzakciós adó ez utóbbi véleményt támasztja alá: a franciaországi székhelyű, egymilliárd eurós tőzsdei érték fölötti vállalatok értékpapírjainak adásvétele után kell megfizetni a kormányszóvivő által emlegetett 0,2 százalékos mértékű pénzügyi tranzakciós adót. További 0,01 százalékos adó terhel egyes, a magas frekvenciájú kereskedelemben lebonyolított tranzakciókat és az EU államkötvényeket akkor, ha az ügyletben részt vevő vállalatok és személyek Franciaországban adóznak. A vállalati és államkötvények vásárlása adómentes maradt. A francia kormány szerint az új adó 2012-ben 109 vállalat részvényeit érinti.
Jól tárgyalunk-e az IMF-fel?
Az IMF/EU-tárgyalások alakulásáról szólva Giró-Szász András azt mondta: a valutaalap a bankszektor terheit csökkentené, míg a társadalmon lévő terheket növelni szeretné.
Az EBRD elnöki főtanácsadója szerint a következő néhány hónapban a követett magyar gazdaságpolitika lassíthatja vagy akár meg is akadályozhatja az egyezséget az IMF-fel és az Európai Unióval. Véleménye szerint ugyanis a hangoztatott eredmények - például az adósságállomány csökkentése, a forintárfolyam stabilizálódása - rövid távra szóló, gazdaságinak, pénzügyinek tetsző eredmények, de az ezekhez vezető és bevetett politikai eszközök nem megengedhetők egyetlen európai uniós országban sem. Erik Berglöf szerint a Magyarországon alkalmazott módszereket így, együttesen, sehol másutt nem használják az EU tagországaiban.