A helyi fizetőeszköz mint pénzügyi gyógyír nem új keletű, a világban számos helyen be is vált, s egy - az érintettek szerint jól - működő magyar példa is van már: Sopronban a kékfrankos, amellyel 2010 tavasza óta lehet fizetni. Az egyéves jubileumot megelőzően, februárban a soproni Nyugat-magyarországi Egyetemen nemzetközi konferenciát is tartottak „Helyi pénz a helyi gazdaság erősítésére" címmel, júliusban pedig Budaörsön rendeztek kétnapos tanácskozást a helyi pénzben rejlő lehetőségekről.
A soproni rendezvényen Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a magyar kormány és az agrártárca támogatja a soproni kékfrankhoz hasonló kezdeményezéseket, és azt is kifejtette: van létjogosultsága a nemzeti fizetőeszközök mellett működő helyi pénznek, mert az nagyban hozzájárul a kistérségek gazdasági megerősödéséhez, s az autonóm helyi gazdaságok kevésbé kiszolgáltatottak a gazdasági válság megrázkódtatásainak. Hozzátette: a helyi pénzhelyettesítő programok támogatása szerepel a készülő nemzeti vidékstratégiában is.
Pénzhelyettesítők újabb reneszánsza?
„A pénzhelyettesítőknek a nagy gazdasági válságok alatt, illetve után volt reneszánszuk. A válságok alatt ugyanis az érzékelhető, hogy az áruk, szolgáltatások iránti potenciális kereslet és a potenciális kínálat is jelen van, a tranzakció azonban pénz hiányában nem tud létrejönni" - írja Kun János „A pénzhelyettesítőkről" című,
a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete gondozásában 2006-ban megjelent tanulmányában. Ennek fő megállapítása, hogy „a pénzhelyettesítők társadalmi-gazdasági igényt elégítenek ki, beilleszkednek a pénzügyi rendszerbe", bár a szerző szerint használatuknak kockázatai is lehetnek, nem megfelelő működésük csökkentheti a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmat.
Miután - a soproni példán felbuzdulva - egymást követik
a bejelentések a különféle helyi pénzek bevezetéséről, az MNB Szemle ez év áprilisi száma is nagy teret szentelt e témának. Helmeczi István Nándor és Kóczán Gergely „A »helyi pénznek« nevezett utalványokról" című tanulmányukban megállapítják:
a nemzetközi tapasztalatok alapján a „helyi pénzek" jelentősége elhanyagolható. Leszögezik ugyanakkor, hogy előállhat a „hitelszűkével" jellemzett helyzet, ami azt jelenti, hogy a magángazdasági szereplők egymással szembeni bizalma - akár egy globális, akár egy nemzetgazdaságra korlátozódó gazdasági recesszió, vagy válság miatt - törékennyé válik, vagy a korábbinál lényegesen alacsonyabb szintre süllyed, és kevésbé hajlandók egymásnak hitelezni. A szerzőpáros szerint azonban az ezen állapoton „nem segít egy újabb pénznem vagy egy papírdarab forgalomba hozatala, mert éppen a problémát jelentő bizalomhiányt nem kezeli".
Egységben az erő
Ennek ellentmond például a kékfrankos kiötlőjének, Perkovátz Tamásnak a mindennapi.hu portálon megjelent nyilatkozata, amely szerint „a helyi pénz az a kovász, ami segít összetartani a jelenleg egyedül küzdő cégeket, ráébresztve őket, hogy egységben az erő. Együtt könnyebb, sikeresebb, mint egyedül hadakozva".
Éppen ez az, ami az egyelőre még csak a tervek szintjén létező többi helyi pénz létrehozását ösztönzi. A pénzcentrum.hu beszámolója szerint akár jövőre forgalomba hozhatják a 26 településsel és mintegy 60 ezer lakossal rendelkező mosoni kistérség pénzhelyettesítőjét, a koronát, amelyet a szervező hédervári polgármester szerint kezdetben csak a kistérségben használnának, de ha sikeres a vállalkozás, akkor újabb területeket vonhatnak be. Ő is kiemelte: a koronától a lakosság összetartozás-érzésének és a helyi gazdaságnak az erősödését várják. Az MNB Szemle szerzőpárosa is megemlíti, hogy a soproni kékfrank mintájára rábaközi tallér, pécsi korona, debreceni fantallér és veszprémi korona kiadását tervezik, utóbbit balatoni koronaként is említik.
Ez utóbbi, Porga Gyula veszprémi polgármester hétfői bejelentése után úgy tűnik, közel van a megvalósuláshoz. Az MTI beszámolója szerint január elsejével vezetnék be a balatoni koronát, s mint azt a polgármester elmondta, a kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany.
Van, amikor sikeres lehet a helyi pénz
Helmeczi és Kóczán szerint gazdasági szempontból akkor lehet sikeres egy „helyi pénz", ha „szükségpénz", mert segítségével tapasztalatok szerint megszüntethető volt a lokális pénzhiány, és a gazdasági körforgás helyreállt. A válság kitörésekor, 2008 októberében dr. Csath Magdolna „Közösségi pénzzel a válság ellen" című cikkében ezt írta: „A helyi pénz legfőbb haszna, hogy mozgásba hozhatja a helyi gazdaságot, és a közösségben marad, szemben az állami pénzzel, amely beáramlik a közösségbe, majd többsége távozik onnan. Mivel a helyi pénz spekulációra és vagyongyűjtésre nem alkalmas, és a hivatalos pénzre sem váltható át, ezért arra ösztönzi a közösség tagjait, hogy amint lehet, költsék el. A helyi gazdaság így megélénkül, fejlődik." Egyébként 2009. november 1-jétől a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek (2007/64/EK) a hazai jogrendszerbe integrálása nálunk is szabad utat nyitott a pénzhelyettesítőknek, így a helyi pénzek bevezetésének.
A balatoni korona bevezetéséről szóló sajtótájékoztatón Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: több millió forint értékű kibocsátást terveznek januártól a helyi pénzből. Hozzátette: ehhez az alaptőkét az érdekelt települések önkormányzatai teremtik meg, illetőleg a bank is jelentősebb összeggel száll be az alapításba. Hangsúlyozta: a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát hivatalosan a helyi pénz valójában készpénzt helyettesítő utalvány. A kiadott helyi pénz forintfedezetének meg kell lennie egy bankban elhelyezve, hogy az bármikor forintra átváltható lehessen, egy az egyben. Azt is elmondta: a helyi pénz fő funkciója az, hogy adott településen vagy kistérségben pluszforrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban részt vevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozáshoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, s szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja.
