Matolcsyéknak nem erősségük a tervezés

Várhatóan a parlament kétnapos üléssel induló őszi ülésszakának második napján, jövő kedden nyolcórás időkeretben lefolytatják a képviselők a 2013. évi büdzsére vonatkozó javaslat újra megnyitott részletes vitáját, és megkezdik a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtásához szükséges törvényjavaslat általános vitáját is.

Kovács Árpád szerint a gazdaság
visszaesése várható 2012-ben
Kép: Fényes Gábor

Bizonytalanság a köbön

A parlamenti menetrend azért is érdekesnek tűnik, mert a jövő évi büdzsé megalapozottságáról szóló vita még nem zárult le a Költségvetési Tanács (KT) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között. A KT több ponton is kifejezte kételyeit a költségvetéssel kapcsolatosan, a testület elsősorban a büdzsé júliusban elfogadott főszámai alapjául szolgáló GDP-növekedés mértékét vitatja. Emiatt nemcsak a költségvetés benyújtásakor, de a sarokszámok elfogadását követően, augusztusban is további háttérszámításokat kért a gazdasági tárcától. Kovács Árpád, a KT elnöke a közszolgálati televízió kedd esti műsorában kifejtette: a bevételek megalapozottságát, a pluszbevételeket, illetve a gazdasági prognózist illetően felmerült kérdésekre szeptember közepére, illetve második felére ígérte a nemzetgazdasági tárca. Hangsúlyozta, hogy a KT-nak záros határidőn belül reagálnia kell a kérdéses pontokra, mert a testületnek a zárószavazás időpontjára nyilatkoznia kell arról, hozzájárul-e a zárószavazás lefolytatásához.

A 2013-as büdzsé bizonytalanságai miatt nem csak a KT-nak vannak kétségei, az elemzők többsége is hasonlóan vagy még kritikusabban vélekedik a jövő évi költségvetés megalapozottságáról. A növekedési adatok azt mutatják, hogy Magyarország recesszióban van. Ez a tendencia már a büdzsé benyújtásakor is egyértelmű volt, ennek ellenére a költségvetési törvényjavaslat 2013-ra 1,6 százalékos GDP-növekedésre alapoz. A Policy Agenda szerdán közzétett elemzése szerint a GDP alakulása már az idei költségvetés teljesülésében is különös nehézséget jelent. „Az érthetetlenül optimistán tervezett növekedés nem következett be - írja a közlemény -, sőt kemény recesszióba fordult a magyar gazdaság." Az elemzők szerint az ez évi folyamatok a további évekre is jelentős veszélyeket jeleznek a költségvetési hiány elképzelt folyamatos szűkítésében. A dokumentum szerint nehéz feladatnak látszik egy hiteles 2013-as költségvetés elfogadása.

Az MSZP a munkahelyvédelmi tervről

Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: nem tudni, a kormány miből akarja finanszírozni a 300 milliárd forintos költségvetési kiesést okozó akciótervet, hiszen a tranzakciós illeték kiterjesztése a jegybankra nem jelent valódi többletbevételt, és feltehetően az IMF sem fogadja azt el. A politikus kifejtette: pártja egyetért a járulékcsökkentéssel, de a munkahelyvédelmi terv lehetséges hatásait korlátozottnak tartja, s úgy vélik, az nem eredményez új állásokat. A képviselő nem látja biztosítottnak, hogy az IMF-tárgyalások idén sikerrel zárulhatnak. Véleménye szerint, ha a kormány nem tudja megfelelően pótolni a költségvetésben az általa okozott lyukat, akkor a jövő évi hiány meghaladhatja a 3 százalékot.

Adóbehajtás, növekedés, munkahelyvédelem

A gazdasági növekedés idei és jövő évi várható számairól tett fel kérdéseket a KT - nyilatkozta Kovács Árpád, aki megemlítette, hogy elemzők szerint idén jó esetben is csupán 0 százalék körüli bővülés várható, de akár ennél rosszabbul is alakulhatnak a gazdasági folyamatok, ami hatással lesz a 2013-as büdzsére is.

A tanács emellett az adóbeszedés hatékonyságához kapcsolódó várakozások megalapozottságát is firtatta, mivel a költségvetési tervezet 150-160 milliárd forint többletbevételt remél ettől, az viszont nem látszik a tervezetből, hogy ezt milyen eszközökkel biztosíthatja az adóhivatal. Kovács Árpád ezzel kapcsolatban kiemelte, a beszedés hatékonyságának növelésével tavaly 38-40 milliárd forintos javulást értek csak el. A KT elnöke hangsúlyozta, hogy a tervezett 150-160 milliárd, bár a teljes adóbevételhez képest nem nagy összeg, de mégis csak a 2011-es hatékonyság-javulással elért pluszbevétel négyszerese, miközben a gazdaság teljesítményének visszaesése várható 2012-ben.

Orbán Viktor: „Semmi nem veszélyezteti
a kormány munkahelyvédelmi programját,
még az IMF-megállapodás sem"
Kép: MTI

Az őszi ülésszak másik témája, a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtása a kormány becslése szerint mintegy 300 milliárd forintos kiadást jelent a jövő évi büdzsében. Erre részben fedezetet jelent az MNB-re is kivetett tranzakciós adó, és Kovács Árpád szerint időlegesen megnyugtató válasz az is, hogy a jegybank emiatti veszteségét 2014-re tolják át. A KT elnöke szerint ha ezt az adót továbbhárítják a hazai pénzforgalom szereplőire, az a gazdasági növekedést tekintve jelent majd újabb áldozatot.

A Bruxinfo értesülése szerint szeptember végén újabb uniós kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen a tranzakciós illeték miatt. Simon O'Connor, az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a magyar tranzakciós illeték ügyében még nincs brüsszeli állásfoglalás. Az ügyben kérdéseket tettek fel a magyar hatóságoknak, és Bizottságnak, mielőtt további lépésekről döntene, alaposan elemeznie kell a válaszokat.

Beárazott IMF-megállapodás

Kovács Árpád azt is felvetette, hogy bár a büdzsében nem számoltak az IMF/EU-hitellel, a piaci szereplők már beárazták az IMF-hitel pozitív hatásait. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor a költségvetési vita során az esetleges megállapodás következtében elért kamatmegtakarítást mint a munkahelyvédelmi akcióterv finanszírozásának egyik forrását említette.

Szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály tárca nélküli miniszter, az IMF-megállapodás főtárgyalója is arról beszélt, szerint már az ősszel lezárulhatnak az IMF/EU-tárgyalások. A miniszterelnök külföldi hírügynökségek tudósítóinak azt mondta, hogy az egyeztetések menetrend szerint haladnak, és - noha vannak még vitatott kérdések - a kormány a tárgyalások gyors lezárására számít. A tárca nélküli miniszter a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusülésén úgy fogalmazott, hogy nem úszható meg az IMF-hitel, a valutaalap-program, amelyet okosan kell használni a magyar gazdaság szerkezetének javítására. Varga Mihály szerint a tárgyalások megkezdéshez kapcsolódó pozitív piaci hangulat, az országkockázat csökkenése, az erősebb forintárfolyam mind azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom fontos támpontja az újabb IMF-program lehetősége.

Varga Mihály szerint ősszel lezárulhatnak a tárgyalások
Kép: MTI

A Policy Agenda elemzése úgy vélekedik, hogy változatlanul magas annak az esélye, hogy megakadnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Mint ismeretes, a két nemzetközi szervezetek is elsősorban a gazdasági növekedéssel, a makrogazdasági pálya megalapozottságával és a munkahelyvédelmi terv finanszírozásával vannak gondjai. Orbán szerdán a külföldi hírügynökségek tudósítói előtt így fogalmazott: „Semmi nem veszélyezteti a kormány munkahelyvédelmi programját, még az IMF-megállapodás sem". Elemzők szerint viszont csak akkor várható őszre megállapodás, ha a kormány más területen kompromisszumot köt a nemzetközi szervezetekkel. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője az MTI-nek azt mondta: a kormány kommunikációjából az sejthető, hogy valamely területen kiadáscsökkentés vagy egyéb bevételnövelés lesz, de erről semmiféle konkrétum nem tudható. Szerinte továbbra is vannak bizonytalan pontok a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban, és a megállapodáshoz konkrét lépések kellenek az említett ügyekben Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője úgy vélekedett: pozitív üzenet, hogy a kormány több tagja megerősítette a megállapodási szándékot, ugyanakkor kérdéses, hogy a gyakorlatba hogyan ültetik ezt át. Az őszt korainak tartotta a megállapodásra, de szerinte a gazdaság szempontjából célszerű lenne még idén megállapodni.

Teljesül-e az idei költségvetés?

A Policy Agenda szerint – a kormány által közreadott 2011. évi zárszámadási törvény tényadatai és a 2012. júliusi végi adatok alapján – úgy tűnik, hogy ha nem is nem is a költségvetésben tervezett 2,5 százalékos, de még mindig 3 százalék alatti, azaz 2,8-2,9 százalékos hiánnyal számolhatunk erre az évre. Ehhez azonban kormányzati szigorra, a tárcáktól megkövetelt feszesen gazdálkodást van szükség. Ha ez teljesül, akkor a némely területen jelentkező többletbevételek, valamint a jelentős tartalék ellensúlyozza a vártnál kisebb bevételeket és nagyobb kiadásokat. A költségvetés kiadásai között a kamatkiadások növekedése jelentős probléma: ezek a cég számításai alapján 150-160 milliárd forinttal is meghaladhatják a tervezettet, ami 2011-hez képest 10 százalékos növekedést jelent. A Policy Agenda figyelmeztet: ha az IMF/EU-hiteltárgyalások jelentősen megakadnának, akkor a mostani kamatcsökkenési tendencia megfordulhat, ami további súlyos milliárdokkal terhelheti meg a büdzsét. Az egészségügyi alapoknál 50 milliárddal, a munkanélküli-juttatások terén 10 milliárddal haladhatják meg a kiadások az eredeti tervet. Utóbbi magyarázata az, hogy nem sikerült érdemben növelni a foglalkoztatottak számát, így a korábbinál szigorúbb feltételek ellenére is több munkanélküli kap ellátást, mint azt a kabinet tervezte. A bevételi oldalon jelentős feszültséget jelent, hogy július végéig a gazdálkodó szervezetektől tervezett 1400 milliárd forintos bevételnek csak a 38 százaléka folyt be – ezt némileg javítja majd a pénzügyi szervezetek később beérkező különadója –, a társasági adó, az eva, a cégautó- és a játékadó területén jelentősen felültervezettek a várakozások, itt 150 milliárd forintos bevételkiesés keletkezhet. Az adókulcs 27 százalékra emelése és a kiugró infláció ellenére idén is – hasonlóan a tavalyihoz – az áfából a tervezetnél mintegy 200 milliárd forinttal kisebb összeg folyik be a költségvetésbe. Az szja-bevételek terén pedig az átalakított adórendszer ellenére is mintegy 80 milliárd forintos lyukkal számolhatunk. Más területeken is lehet akár 60-70 milliárd forintos túlköltekezés, de itt a kormánynak nagyobb a mozgástere, jobban képes befolyásolni a folyamatokat, mint az adóbevételek esetében.