Elcsodálkozott a világ Orbán szavain

A Nemzetközi Valutaalap nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre, mondta szerdán Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök, és hozzáfűzte azt is, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, ám az IMF mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. Orbán arról is beszélt, hogy az álláspontok nem közeledtek, de amíg az EU és az IMF nem utasítja el, addig Magyarország kérése érvényben marad.

Csütörtökön Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján reagált a magyar miniszterelnök kijelentéseire. Az igazgató szavai arról árulkodtak, hogy sem a tárgyalások tárgya – a hitelkeret fajtája –, sem a tárgyalások státusa nem stimmel: Magyarország és az IMF között ugyanis olyan intézkedésekről folytak tárgyalások – mondta Rice –, amelyeket egy készenléti megállapodás támogatott volna meg, s ezt a kormány elővigyázatosságiként szándékozott volna kezelni, ezenkívül a tárgyalásokat – mint ahogyan az utóbbi hetekben az IMF közölte – felfüggesztették.

Ami Magyarországnak való, s ami nem

Arra a kérdésre, hogy valótlanságot állított-e a magyar miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre vonatkozó kérésre, Rice azt felelte: hogy egy program támogatásáról tárgyaltak, és arról, hogy annak megvalósítását segítené-e egy készenlétihitel-megállapodás, amelyről az igazgató azt mondta: ez olyan eszköz, amelyet a Magyarországéhoz hasonló igényekkel rendelkező országokra formáztak.

A lengyelek ismét újráztak

Lengyelország 2009-ben kötött kétéves, úgynevezett rugalmas hitelkeret-megállapodást az IMF-fel. A keretet 2011 januárjában újabb két évvel meghosszabbították, a lehívható forrást pedig 30 milliárd dollárra növelték. 2013. január közepén ismét hosszabbítás következett, a lehívható forrást pedig 33,8 milliárd dollárra növelték. David Lipton, az IMF vezérigazgató-helyettesének 2012. december végén kiadott közleménye szerint Lengyelország gazdaságpolitikai keretei továbbra is nagyon erősek: hiteles az inflációkövető rendszere, hatékony a pénzpiaci felügyelete, elkötelezett és stabil a költségvetési politikája. Ezek segítségével sikerült a hatóságoknak fenntartaniuk a piaci bizalmat a nehéz külső környezetben, és közben hatékonyan alakították át a gazdaságpolitikát: a 2009–2010. évi költségvetési élénkítést 2011–2012-ben „lenyűgöző konszolidáció” követte. A gazdaság azonban lassul, így a befektetői bizalom fenntartása érdekében fontos lehet egy új hitelkeret.

Az Orbán által említett rugalmas hitelkeretet (Flexible Credit Line) – amelyhez az EU nem társít pénzt – az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínálja, amelyek a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapják, ha megfelelnek az ismert szabványfeltételeknek: stabil gazdasági fundamentumokkal és intézményi szabályozással rendelkeznek, és erős hagyományokkal a hatékony gazdaságpolitika végrehajtásában, emellett elkötelezettek az ilyen politikát támogató intézkedések meghozatala mellett. Ilyen keretet kapott Lengyelország 2009 májusában. A szerződést kétszer is meghosszabbították, legutóbb január közepén.

Az ennél szigorúbb elővigyázatossági és likviditási hitelkeret – amelyet szintén erős alapokkal, jó teljesítménymúlttal rendelkező, de átmeneti sebezhetőségük miatt nagyobb figyelmet igénylő országoknak adnak – szintén szolgálhat elővigyázatossági biztosítékként, de nem kaphat ilyet az az ország, amelynek többek között jelentős makrogazdasági vagy szerkezeti átalakításra van szüksége vagy kormányzati adóssága nagy valószínűséggel nem tartható fenn középtávon.

IMF vs. Magyarország: Hogy jutottunk idáig?

IMF vs. Magyarország: Ha harc, hát legyen harc!

IMF vs. Magyarország: Jön a finálé?

A készenlétihitel-megállapodást – amelyről Rice tájékoztatása szerint a Magyarországgal folytatott megbeszélések szóltak – szintén lehet elővigyázatossági keretként kezelni. Ekkor – ha a kedvezményezett nem hív le az összegből – csak a rendelkezésre állás után kell díjat fizetni, ami évente maximum a keret 0,6 százaléka lehet. Ennél a típusnál nincsenek előre megszabott feltételek, a feleknek meg kell egyezniük az elvárt makrogazdasági pályában és a célszámok elérésének menetrendjében. Ilyen megállapodást kötött Románia 2011. márciusában a valutaalappal.

Bukarestben is járt az IMF

Az IMF küldöttsége a hét elején tette közzé előrejelzését a román gazdaságról: a növekedés 1,5 százalék, az éves infláció mértéke pedig várhatóan 3,5 százalék körül lesz 2013-ban. A valutaalap delegációvezetője az idén záruló elővigyázatossági hitelmegállapodás felülvizsgálati látogatásának végén tartott sajtóértekezleten azt mondta: Romániának saját erejéből kell megalapoznia a növekedést, amelynek forrását az uniós támogatások hatékonyabb lehívása jelentheti. A küldöttségvezető megerősítette, hogy néhány hónappal később zárják le a március végén lejáró hitelmegállapodást, a bukaresti kormánynak ugyanis lemaradásai vannak vállalt kötelezettségei terén. Emlékeztetett rá, hogy – elővigyázatossági megállapodás lévén – Románia nem hívott le pénzt a hitelszerződésben rendelkezésére bocsátott 3,6 milliárd eurós keretből. Mint mondta, Bukarest a pénzpiacokról is könnyen finanszírozta kiadásait, hiszen jelenleg nagy az érdeklődés a román kötvények iránt. Victor Ponta kormányfő korábban jelezte, hogy Románia újabb elővigyázatossági hitelmegállapodást szeretne kötni az IMF-fel, ezért fontos számára, hogy a folyamatban lévő szerződést sikeresen lezárja.

Feltehetően a hitelfajtákkal járó ellenőrzések közötti markáns eltérés miatt futottak zátonyra a hiteltárgyalások: míg az első két típus esetében viszonylag laza az IMF-kontroll – a rugalmas hitelkeretet esetén az első év után vizsgálják a szabványfeltételek meglétét, az elővigyázatossági és likviditási hitelkeretnél pedig félévente a feltételek teljesítését –, addig a készenléti hitel esetében a valutaalap negyedévente ellenőrzi a szerződésben megállapított pálya tartását.

A Der Standard osztrák napilap csütörtökön ezt a helyzetet így értékelte: Magyarország számára a rugalmas hitelkeret „elérhető távolságon kívül van”, egy feltételekkel járó hitelt pedig elutasít a kormány, mert az az „önfejű gazdaságpolitika” végét jelentené.

Nincs napirenden a megállapodás

Meglepőnek nevezték a befektetők számára Magyarországról összeállított, csütörtökön ismertetett helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők azt a hírt, hogy Magyarország rugalmas hitelkeretet kért az IMF-től, hiszen a szervezet több mint egy éve egyértelműen közölte, hogy Magyarország esetében erről nem lehet szó. A Morgan Stanley közgazdászai – akik szerint már az meglepőnek tűnik, hogy magyar részről egyáltalán felmerült ilyen kérés – az IMF/EU-delegáció hét eleji gazdasági értékelésére hivatkozva úgy vélik, hogy a magyar kormány és az IMF közötti alapvető gazdaságpolitikai nézetkülönbségekben az utóbbi hónapok semmiféle változást nem hoztak, és így semmilyen megállapodás elérése nincs napirenden Magyarország és az IMF között. Az HSBC brit pénzügyi szolgáltató csoport befektetők számára összeállított idei első átfogó térségi prognózisa is „erősen valószínűtlennek” tartja, hogy a tárgyalások „valaha is eljutnak” az új finanszírozási programról szóló megállapodásig, mivel – áll az elemzésben – a magyar kormány nem akar semmilyen makrogazdasági változtatásról tárgyalni a valutaalappal, és erre jelenleg a piac sem szorítja rá.

A Fitch Ratings nemrég ismertetett átfogó előrejelzésében kiemelte: a magyar kormány tavaly jórészt azért a forintkötvény-piaci kibocsátások emelésével finanszírozta a lejáró devizakötelezettségeket, mert az új devizakötvény-kibocsátással akkor még meg akarta várni az IMF/EU-hitelmegállapodást. Ennek esélyei azonban mára elhalványultak, és a ház várakozása szerint Magyarország 2013 elején mindenképpen visszatér a nemzetközi kötvénypiacra kedvező kondíciók esetén. Orbán brüsszeli kijelentései ezt a várakozást támasztják alá.