Jön a harmadik Matolcsy-csomag?

Az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett előrejelzését magyar részről a szokásosnál is nagyobb figyelem övezte, miután ez szolgálhat alapul annak eldöntésére, vajon az uniós testület javasolja-e majd a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetését.

A döntést annak ellenére nehéz előre megjósolni, hogy az EB országjelentése szerint a magyar költségvetési hiány az idei 2,5 százalékos mérték után ugyan jövőre is 3 százalék alatt marad, ám a 2,9 százalékos mérték növekvő tendenciát jelez, különösen, hogy a bizottság 2014-re már 3,5 százalékos GDP-arányos deficittel számol. S miután a kritériumrendszer a küszöbérték mellett a tendenciára is hangsúlyt helyez, így az eljárás megszüntetését alátámasztó adatok nem igazán meggyőzőek. Arra viszont elegendőek lehetnek, hogy az ország által felhasználható kohéziós pénzeket ne kurtítsák meg. A strukturális hiányra vonatkozó számok hasonlóan kétségesek: az idei 2 százalék jövőre 1,5 százalékra csökken, 2014-ben azonban 2,6 százalékra emelkedik.

Olli Rehn a túlzott deficitről

A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásról később, a kormány által meghozott takarékossági intézkedések összességének figyelembevételével születik majd döntés – mondta Brüsszelben Olli Rehn pénzügyi-gazdasági biztos, az Európai Bizottság alelnöke a testület őszi gazdasági előrejelzésének ismertetésekor. A biztos szerint Magyarországon a visszaesés mélyebb, a kilábalás pedig mérsékeltebb és tovább tart a vártnál, magas az infláció, a fogyasztás pedig csökken. Kiemelte, hogy a magyarországi hiánycsökkentő intézkedések – amelyek szerinte két év alatt a GDP 0,75 százalékával vetik vissza a növekedést – elsősorban a költségvetés bevételi oldalát érintették, azon belül is a vállalati szektort, az intézkedések többsége aránytalanul az adóbevételek növelésére támaszkodik. A gazdasági növekedés várhatóan nem ad majd kellő mozgásteret a kiadások tervezett növeléséhez, így, bár a hiány idén és jövőre is 3 százalék alatt marad, 2014-ben ismét a határérték fölé emelkedik a költségvetési deficit a bizottság számításai szerint – mondta az EB alelnöke.

A bizottság rosszul számol?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter viszont ismét bizakodó: szerinte az Európai Bizottság szerdai országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, és úgy véli, hogy jövőre nagy valószínűséggel megszűnhet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás. Ugyanakkor szerdai sajtótájékoztatóján annak a véleményének is hangot adott, hogy nem ért egyet azzal a bizottsági várakozással, amely szerint a 2014-es államháztartás hiány eléri GDP 3,5 százalékát.

Az EB magyarázata szerint az államháztartási hányra vonatkozó előrejelzésük többek között azért is rosszabb, mint a magyar kormányé, mert gyengébb növekedést várnak. A bizottság azzal számol, hogy a GDP az idei 1,2 százalékos mínusz után pozitív tartományba lép: 2013-ban 0,3 százalékkal, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal bővül. A kormány eddigi előrejelzése 2013-ra 0,9 százalék volt, Matolcsy mai nyilatkozata szerint viszont jó remények vannak arra, hogy 2013-ban egy százalék felett legyen a gazdasági növekedés, mégpedig a járműipari beruházások kabinet által várt 1,2–1,4 százalékos növekedésének köszönhetően.

Az országjelentés szerint viszont a belső fogyasztás sem támogatja a növekedést. A magánfogyasztás jövőre ugyanannyival – 0,8 százalékkal – csökken, mint idén, és 2014-ben is mindössze 0,4 százalékos bővüléssel számol az EB prognózisa. A közületi fogyasztás az ez évi 2,8 százalékos csökkenést követően jövőre és 2014-ben is csak 0,1, illetve 1,0 százalékkal bővül. A beruházások jövőre is 0,4 százalékkal zsugorodnak, 2014-re viszont már szerény, 0,9 százalékos növekedést vár a bizottság.

A deficit mértékét a bizottság szerint a kormány egyes, többlet-adóbevételt célzó, a testület által viszont erősen vitathatónak tartott intézkedései is növelhetik. Emellett hiányemelkedést látnak egyes intézkedések végrehajtási kockázatai miatt – például az adóbeszedés hatékonyságától a kabinet által várt 180 milliárddal szemben csak mintegy 30 milliárdot várnak, s a kiadáscsökkenést is kisebbre teszik a kormány által tervezettnél –, ezenkívül számos kiadást, így a jegybank várható veszteségének kifizetését sem tartalmazza a kormányzati kalkuláció. Nem vették figyelembe az IMF/EU-megállapodás kamatkiadás-mérséklő hatását sem, mert az EB úgy véli, hogy a megállapodás létrejötte bizonytalan. Ráadásul a bizottság szerint a 2,9 százalékos deficit is csak akkor teljesülhet, ha a kabinet 2013-ban csakis az eltérések kiegyenlítésére használja fel a költségvetés 540 milliárd körüli tartalékát.

Matolcsy a költségvetésről

Az Európai Bizottság értékelése alapján a kormány azt kéri a magyar országgyűléstől, hogy véglegesítse a 2013-as költségvetést, hiszen minden olyan sarokpont rendelkezésre áll, amely ehhez szükséges – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján. A tárcavezető elképzelhetőnek tartja, hogy a jövő évi sarokszámok változni fognak – az ideieket ugyanis a miniszter szerint technikai okok, többek között az önkormányzati hitelek átvállalása miatt módosítani kell –, de leszögezte, hogy a 2,7 százalékos deficitszámon nem változtat a kormány. Ugyanakkor beszélt arról, hogy a kormányfő kérésére a jövő heti kormányülésre előterjesztést kell tennie arról, szükségesek-e további intézkedések a bizottsági előrejelzést is figyelembe véve.

Az EB szerint a magyar gazdaságot gyenge potenciális növekedési ütem jellemzi, amelyet részben a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az egyre nagyobb torzító hatással bíró adók – így a pénzügyi szektorra kivetett nagyon magas többlet adóteher – okoznak. Matolcsy véleménye viszont az, hogy az EB hiánnyal kapcsolatos megállapításai nem helytállóak.

A GDP-arányos bruttó államadósság az EB országjelentése szerint az idei 78,4 százalékról 2013-ban 77,1 százalékra, 2014-ben pedig 76,8 százalékra csökken.

Foglalkoztatás és infláció

A bizottság szerint a munkaerő-piaci körülmények enyhén javulnak. A kormányzati intézkedések hatására folyamatosan nő a munkaerő-piaci aktivitási ráta, a foglalkoztatás folyamatosan nő, de mindezek ellenére a munkanélküliek aránya várhatóan nem változik: 2014-ig 10,8 százalékról 10,6 százalékra csökken az Eurostat módszere szerint számítva.

A fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is magas Magyarországon, elsősorban a növekvő élelmiszerárak és a kormányzati intézkedések miatt. Az EB becslései szerint az infláció 2013-ban jóval a jegybank 3 százalékos célja felett marad – az idei 5,6 százalék után jövőre 5,3 százalékkal nőnek az árak –, és 2014-ben is 3,9 százalékos fogyasztóiár-növekedés várható.

Kell-e még megszorítás?

A kormány által októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos megszorító csomag nettó hatását az Európai Bizottság a GDP 1,5 százalékára, azaz mintegy 420–450 milliárd forintra becsülte, s értékelésében kiemelte: a két csomagnak a növekedési kilátásokra negatív hatásai vannak, amelyek rövid távon viszonylag korlátozottan érvényesülnek, idővel viszont lényegesen felerősödhetnek.

Ahhoz, hogy kormány 2013-ban tartani tudja az általa kitűzött 2,7 százalékos hiánycélt – aminek szándékát Matolcsy szerdai nyilatkozata is megerősítette –, a bizottság prognózisa alapján mintegy 60 milliárd forintos további egyenlegjavításra lehet szükség. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a kormány kész mindent megtenni az uniós elvárások teljesítése érdekében, hogy elkerüljük az uniós pénzek esetleges megvonását. A bevétel lehetséges forrásaként pedig újabb banki adókat említett meg, ami viszont az EB értékelése alapján nem sok jóval kecsegtet: a növekedés üteme tovább lassulhat, ami a várt bevételek elmaradása miatt újabb megszorításokat hozhat. Ha viszont az unió nemcsak a deficit mértékét, hanem alakulásának tendenciáját is követelményként fogalmazza meg, akkor a csomag mérete jóval meghaladhatja a 100 milliárdot.