A legjobb úton vagyunk a felé, hogy a jövőben a hiteltárgyalások szándékos elhúzásának stratégiáját ne török, hanem magyar kártyaként emlegessék majd az elemzők. Mindenesetre a magyar kormány igen leleményes a téren, miként mutasson tárgyalási készséget és legyen egyszersmind elutasító. E hét kedden Varga Mihály, az IMF/EU-hitelmegállapodásért felelős tárca nélküli miniszter egy budapesti konferencián például azt mondta: lehet, hogy az az eredmény, ha nincs megállapodás.
Nem mindenáron
A magyar tárgyalódelegáció vezetője szerint az, hogy születik-e megállapodás vagy sem, nem befolyásolja érdemben az ország megítélését. Varga azt is kifejtette: „A befektetők nyilván akarnak egy garanciát a befektetéseikre. Mi azt mondjuk, hogy elég garancia a magyar állam, amely több mint ezer éve működik.” A tárca nélküli miniszter ugyanakkor – mint ahogy korábban is tette, s nemcsak ő, hanem a kormány más képviselői is – azt is hozzáfűzte: a magyar kormány szándéka az, hogy megállapodjék a nemzetközi szervezetekkel, „de nem mindenáron”.
Varga elmondása szerint az IMF a magyar pénzügyi konszolidáció ütemét jónak tartja, a gazdaság növekedését viszont lassúnak, aminek a valutaalap szerint az az oka, hogy a pénzügyi szektorra áthárított terhek miatt a bankok kevesebbet hiteleznek, ezért kevesebb a beruházás, beruházás nélkül pedig nincs növekedés, munkahelyteremtés. A miniszter úgy vélekedett: az IMF gazdasági-elméleti síkon gondolkozik, míg a magyar kormány a társadalompolitikai leágazásokkal is számol, ezért meg akarja osztani a terheket, többek között a jelentős nyereséget termelő bankszektor bevonásával.
IMF vs. Magyarország: Hogy jutottunk idáig?
IMF vs. Magyarország: Ha harc, hát legyen harc!
IMF vs. Magyarország: Jön a finálé?
Varga: „a kormány a helyén van, a tárgyalások folynak”
Varga Mihály keddi előadásában azt is mondta: tisztában vannak az Európában bekövetkezhető kedvezőtlen forgatókönyvekkel, de „a kormány a helyén van, a tárgyalások folynak, és minden helyzetre fel tudunk készülni”.
A hitelmegállapodásért felelős miniszter a konferencián azt is kifejtette: szerinte olyan megoldásra van szükségünk, amellyel közös teherviselés mellett lehet az országot stabil finanszírozási pályán tartani.
Mint ismeretes, az IMF és az EU már hosszabb ideje azt kifogásolja, hogy a magyar gazdaságpolitika által alkalmazott eszközök nem alapozzák meg a gazdaság fenntartható pályáját, és épp az egyedi megoldások alkalmazása miatt a költségvetési hiány sem tekinthető stabilnak hosszabb távon. Az EU legutóbbi országjelentése szerint már most növekedő pályán van, és 2013-ra meghaladhatja a 3 százalékot. A szektorális különadók fenntartása sem lehet hosszú távú megoldás, gátolja a növekedést, ráadásul a bankszektor terhei túlzottak.
Orbán: ami most szerepel az adórendszerben, az hosszú távon is szerepelni fog
Péntek reggeli szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor a jelenlegi adórendszerről viszont azt mondta, hogy az az új magyar gazdasági modell adórendszere, nincsenek benne válságadók, vagy ideiglenes elemek, ami most szerepel a rendszerben, az hosszú távon is szerepelni fog, s a kormány nem csökkenti a bankok, az energiaszektor vagy a monopolhelyzetben lévő cégek adóját.
A miniszterelnök szerint „nincsen semmilyen áthárítás”, sem a bankadót, sem a tranzakciós adót, sem a közműadót nem tudják áthárítani a lakosságra.
A kormányfő a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban megismételte korábbi álláspontját: Magyarország nem akar pénzt az IMF-től. Most úgy fogalmazott: csak biztonsági védőhálót „szerettünk volna” – vagyis múlt időben. Hangsúlyozta: az országnak pénzre nincs szüksége, mert Magyarország finanszírozható, lassan 1000 milliárd forint értékű állampapír van magyar magánszemélyek kezében, és az eurókötvények kibocsátása is eléri a 100 millió eurót. Arról nem beszélt, hogy az IMF-hitel, illetve a kötvénykibocsátás kamatterhe közötti különbség milyen mértékben terheli meg a jövőben az állami költségvetést.
Megfordultak a "rossz tendenciák"?
Orbán szerint az, hogy nincs szükségünk az IMF/EU-pénzre, azt jelzi, hogy Magyarország pénzügyi oldalról biztos lábakon áll, s – mint mondta – ráadásul csökken a munkanélküliség és az adósság, a hiányt is sikerül a kívánt szint alatt tartani, és a születések száma is nőtt 4 százalékkal. Szerinte ezek mind azt mutatják, hogy a kormánynak sikerült megfordítania a „rossz tendenciákat”.
A statisztikai hivatal adatai szerint egyébként 2011 hasonló időszakához képest a munkanélküliség 0,6 százalékponttal mérséklődött, a tendencia viszont 2009 óta változatlan, és kormány sem számol 2014-ig azzal, hogy a ráta jelentősen változna. Ami a születésszámot illeti, idén január–szeptemberben az élve születések száma 3,6 százalékkal nőtt, s a január–augusztusi időszak ezer lakosra jutó 9 élve születése ugyan 0,3 ezrelékponttal magasabb a tavalyi adatnál, de megegyezik a 2010. évivel.
