Túl vagyunk a mélyponton: idén ismét elérjük a 2010-es szintet!

A magyar gazdaság ugyan elkerülte a pénzügyi egyensúly megroppanását 2010–2012-ben, de stagnálásba süllyedt, melyből a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésének értékelése szerint.

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az akkoriban hivatalosan kirívóan pesszimistának minősített –1,5 százalékos

GKI-prognózisnál is többel, 1,7 százalékkal esett vissza tavaly a magyar gazdaság. A fogyasztás és a beruházás is tovább csökkent. Az 1,2 százalékos cserearány-romlással korrigált GDP visszaesése pedig csaknem 3 százalék volt – áll a gazdaságkutató elemzésében.

Túl sok bizonytalanság

Az intézet szerint a jogbiztonság hiánya, a kiszámíthatatlanság és a hibás adópolitika akadályozza a növekedést, az elvárt államháztartási hiányt pedig csak újabb és újabb megszorításokkal lehet elérni, megfelelő nemzetközi garanciák nélkül pedig komoly új befektető nem érkezik hazánkba.

 A kormány nyílt és burkolt adóemelésekkel, valódi szerkezeti átalakítások nélkül egyensúlyoz.
A modernizációra képes ágazatok extraadóztatása lebénította az üzleti világot – olvasható az elemzésben, amely azt is felemlíti, hogy az alacsony bérű foglalkoztatottak alkalmazási költségei extrém mértékben nőttek: két év alatt több mint 25 százalékkal. Ez pedig vagy versenyképtelenné tette az érintett cégeket, vagy erőteljes szürkítésre kényszerítette őket. Mindezeken túl a jegybank viselkedésének bizonytalansága jelenti most a legnagyobb kockázatot, a GKI álláspontja szerint elsősorban ezért gyengült a forint márciusban mintegy 8 százalékkal a régió többi valutájához képest.
Európai helyzetkép
A világgazdasági válságnak még messze nincs vége. A pénzpiacok helyzete ugyan nagymértékben javult tavaly nyár óta, az eurózóna felbomlásának veszélye is mérséklődött, s erősödött az európai intézményrendszer, mindez azonban még nem éreztette hatását a reálgazdaságban. A szociális válság szélesedésével egyre nehezebb elfogadtatni a kiigazításokat és reformokat. Az Európai Bizottság rontotta 2013. évi növekedési előrejelzését, de a tavalyi visszaesés után idén már stagnálás várható. Az EU-ban az államháztartási hiány csökken, de a gazdasági stagnálás és az újabb bankkonszolidációk miatt a GDP-arányos államadósság  valamelyest nő. Az EKB 0,75 százalékos irányadó kamatlába a 0,5 százalékra csökkenhet. Inflációs kockázat nem fenyeget. Az euró/dollár árfolyam és a kőolaj ára alig változik a GKI prognózisa szerint.
A magyar gazdaság túl van a konjunktúraciklus mélypontján, de nem várható érdemi kilábalás vagy növekedés. A GKI szerint a 2012 decemberében megszavazott költségvetést még sokszor módosítani fogják, mivel a büdzsé főszámainak nyári megszavazása után elfogadott három nagy intézkedéscsomag megvalósítása és egyenlegjavító hatásuk realizálása bizonytalan. A kormány nyílt és burkolt adóemelésekkel, valódi szerkezeti átalakítások nélkül egyensúlyoz, ráadásul a GDP vártnál jóval alacsonyabb folyó áras emelkedése miatt a bevételek lényegesen elmaradhatnak a várttól, írja az elemzés, amely szerint a beépített tartalékok lényegében elköltöttnek tekinthetők.

A februári EU-előrejelzés alapján a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerüléshez mintegy 200 milliárd forint kihatású intézkedésre lesz szükség, ezek bejelentését a GKI áprilisra várja. A kutatóintézet szerint lehetséges, hogy Magyarország csak „feltételesen” kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól.

Államháztartási hiány: túl a 3 százalékon

A prognózis szerint 2013-ban az EU módszertana szerinti államháztartási hiány végül a GDP 3,5 százaléka körül alakul majd, de nem zárható ki ennél 0,5–1 százalékponttal magasabb deficit sem a telekomadóra vonatkozó – viszonylag késői időpontban megszülető – kedvezőtlen EU-bírósági ítélet vagy a választási költségvetés erőteljesebb érvényesülése esetén.

 Az államháztartási hiány a GDP 3,5 százaléka körül alakul, de nem zárható ki ennél magasabb deficit sem.
A prognózis szerint az államadósság nem csökken. A külső egyensúly kedvező lesz, a külső finanszírozási képesség a GDP 3,6 százalékáról 4,3 százalékára emelkedik. A magyar működőtőke-import – az autóipari beruházások fékeződését is tükrözve – a romló hazai befektetési klíma miatt várhatóan elmarad a tőkeexporttól. A GKI a devizatartalék kisebb csökkenésével számol, hozzátéve azt, hogy ha a tartalék a múlt év végi 34 milliárdról 32-31 milliárd euró alá csökkenne, az már kockázatos mértékben rontaná az ország pénzügyi megítélését.

Jövedelmek: picike reálbővülés

Ami a béreket illeti, a GKI 2013-ban átlagosan 4 százalék körüli bruttó és nettó béremelkedést prognosztizál. A keresetek reálértéke – 3 százalékos inflációt feltételezve – 1 százalékkal nő. A nyugdíjak reálértéke mintegy 2 százalékkal emelkedik, mivel azok idén – a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően – 5,2 százalékkal bővülnek. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek reálértéke csökken, az álláskeresési támogatásé azonban megmarad.
A vállalkozói jövedelmekre a belföldi kereslet csökkenése negatívan hat, de a „munkahelyvédelmi program” adta adókedvezmények egy része várhatóan itt csapódik le.
A vállalkozói jövedelmekre a belföldi kereslet csökkenése negatívan hat, de a „munkahelyvédelmi program” adta adókedvezmények egy része várhatóan itt csapódik le. A cafeteria adóterhelésének emelését a munkaadók ritkán vállalják át, így ez csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. A külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme emelkedhet. Mindezek alapján összességében a reáljövedelmek 1-1,5 százalék körüli bővülése várható.

A sokféle tartozás által sújtott, gyakran munkahelyét vagy nyugdíjának majdani értékét is veszélyben érző, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban nem vagy alig növeli fogyasztását. Ennek „simítása” során 2012-ben a fogyasztás kevésbé csökkent, mint a reáljövedelem, idén viszont a reáljövedelem némi növekedését feltehetőleg a fogyasztás stagnálása kíséri.

Beruházások: további csökkenés

A beruházások idén tovább csökkennek, mégpedig 2 százalékkal. A 2000-es évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. Ez kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány megújítását se nagyon fedezi.
A beruházási ráta 17 százalék alá esik. Ez már a tőkeállomány megújítását se nagyon fedezi.
A jegybanki kamatcsökkentés nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelekhez, a gyengébb vállalkozásokon viszont nem segít az alacsonyabb kamat, ők nem vagy csak nagyon drágán jutnak forrásokhoz.

Egyre kevésbé valószínű, hogy az EU-forrásokat teljes egészében értelmesen el tudjuk költeni. A kormányzat erőltetetten próbál olyan pályázati célokat találni, amelyekkel gyors pénzköltés valósítható meg.

Hitelezés
A banki hitelállomány a törlesztések miatti 6-7 százalékkal tovább csökken. Új hitelekre alig van igény. A 2013 eleji kormányzati ötletek újabb terheket róhatnak a bankszektorra. A bankokkal közösen kidolgozott konstrukciók és betartott megállapodások előnyösek lehetnének a gazdaságra nézve. A forint erőteljes gyengülése esetén a 2012 elejeihez hasonlóan ismét lendületet kaphat a hazai megtakarítások külföldre menekítése, olvasható a GKI-elemzésben.

Ipar és agrárium: némi növekedés

Az iparban a tavalyi visszaesés után már 1 százalék közeli növekedés várható, elsősorban az autógyári kapacitások belépésének köszönhetően. A mezőgazdasági GDP a tavalyi aszály után átlagos időjárás esetén 15 százalékkal emelkedik, ami mintegy 0,5 százalékponttal járulhat hozzá a GDP-növekedéshez. A földtörvény tervezete körüli harc és bizonytalanság viszont vészesen fékezi a beruházásokat és a hosszabb távú hitelezést a GKI szerint. Az építőipar teljesítménye 2013-ban hét évnyi zuhanás után várhatóan stagnál, csakúgy, mint a lakásépítés.
 A földtörvény tervezete körüli harc és bizonytalanság vészesen fékezi a beruházásokat és a hosszabb távú hitelezést.
A kiskereskedelmi forgalom és a turizmus stagnál. A szolgáltató szféra enyhe visszaesése folytatódik, egyedül az infokommunikációs ágazatban várható növekedés. A közszolgáltatások, mindenekelőtt az egészségügy és az oktatás színvonala a forráskivonás, a rossz bérezés és az átgondolatlan, nem egyeztetett beavatkozások miatt gyorsulva romlik. Az energia- és közműszolgáltatásban a beruházások és a karbantartás elmaradása s ezzel az ellátási biztonság romlása várható.

GDP: felélt tartalékok

A magyar gazdaság 2013-ban stagnál, a GDP a 2010. évi szinten lesz. S ehhez is feléli tartalékait a gazdaság: az emberek magánnyugdíj-vagyona eltűnt, a devizatartalék csökken, a tőke és a képzett munkaerő távozóban. 2008–2009-ben, a pénzügyi válság első két évében a GDP és a lakosság fogyasztása lényegében párhuzamosan zuhant. Ezzel szemben 2010 óta az olló kinyílt: a GDP stagnálása ellenére a fogyasztás visszaesett.

A válság első két évében a GDP és a lakosság fogyasztása párhuzamosan zuhant. 2010 óta az olló kinyílt: a GDP stagnálása ellenére a fogyasztás visszaesett.
Érdemi javulás a munkaerőpiacon nem várható. A foglalkoztatás statisztikailag 1 százalékkal emelkedik a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás terjedése révén, a valódi – üzleti és adózó – hazai munkahelyek száma csökken. A munkanélküliségi ráta a 2011–2012. évi 10,9 százaléknál egy hajszállal alacsonyabb, 10,8 százalék lesz.

Infláció: történelmi mélységekben

Az infláció egyébként is lassulna, de 2013-ban és 2014 elején a drasztikus és eszkalálódni látszó kormányzati beavatkozások – a rezsicsökkentés – hatására átmenetileg történelmi mélységekbe süllyed. Az eddigi döntések hatására az infláció éves átlagban 3 százalék környékére eshet, de nagy az előrejelzés bizonytalansága (a 2,5 százalék sem zárható ki).
A költségvetési kiadásból és a szolgáltatók tőkefeléléséből finanszírozott rezsicsökkentés átmenetileg reáljövedelem-növekedést generálhat, de már egy-másfél éves távon újabb inflációs hullámot indít el.
A költségvetési kiadásból és a szolgáltató vállalatok tőkefeléléséből finanszírozott árcsökkentés ugyan átmenetileg reáljövedelem-növekedést generálhat, de már egy-másfél éves távon újabb inflációs hullámot fog elindítani. Romlani fog a szolgáltatások minősége, ami a burkolt infláció legrosszabb formája.

A mesterségesen leszorított infláció másik kockázata, hogy formálisan teljesülni fog az MNB inflációs célja, erre hivatkozva pedig indokolatlanul alacsony szintre lehet szorítani a kamatokat. A kamatcsökkentés nem fog érdemi lendületet adni a gazdaságnak, viszont gyengíti a forintot. Kedvező nemzetközi hangulatban ez átmenetileg elviselhető, de bármilyen negatív változás a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságban ugrásszerűen ronthatja a finanszírozási feltételeket. Mivel a devizaadósságok miatt a kormány és az MNB nem engedheti tartósan 310–320 forint fölé az euróárfolyamot, ennek bekövetkezte esetén elkerülhetetlen lesz a beavatkozás.

A GKI éves átlagban a tavalyi 290 forint után 2013-ban – jelentős kilengésekkel – 295 forint éves átlagos euróárfolyamra számít.

Mit mond a Pénzügykutató?
Idén a háztartások fogyasztása további 1 százalékkal, a beruházások 2 százalékkal csökkennek, az infláció 3 százalékos lesz a Pénzügykutató új prognózisa szerint, amely éves átlagban 290 forintos euróárfolyammal számol. Az előrejelzés a második félévtől várja a gazdasági növekedés elindulását, a GDP alakulását mínusz 0,2 és plusz 0,6 százalék között várják. A tervezett 3 százalék alatti államháztartási hiányt 280 milliárd forint makrogazdasági és 295 milliárdos – az adóbevételek elmaradásából fakadó – megvalósíthatósági kockázat veszélyezteti, ezért 150–200 milliárd forintos kiigazításra van szükség a 400 milliárd forint összegű tartalék befagyasztása mellett is. Emellett Magyarország védtelen lehet többek között a tartós árfolyamgyengüléssel szemben, mivel jelenleg IMF-védőháló nélkül van.

Véleményvezér

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?
Nagyot javult a közbiztonság Európában

Nagyot javult a közbiztonság Európában 

Csak a nézettség számít.
Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo