Cséfalvay: jön a növekedés!

A stabilizáció és a vele párhuzamosan zajló reformok megteremtik a növekedés feltételeit, ami a hazai kkv-k számára is új lehetőségeket hoz, mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Német–Magyar Üzleti Fórumon. Az államtitkár ősszel konzultálni szeretne a kkv-kkal egy Piac & Profit rendezvény keretében, hogy a pályázati rendszert a kkv-k igényei szerint alakíthassák át. A pályázók a tavalyi 1100 milliárd után idén 1500 milliárd forint uniós támogatásra számíthatnak, a 2014 és 2020 közötti ciklusban pedig 23 milliárd eurónyi támogatás 60 százaléka közvetlenül a vállalkozásokhoz kerül majd.

A magyar gazdaságpolitika komoly kihívásokkal néz szembe – ilyen például a gazdasági növekedés kérdése – mondta dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdasági stratégiáért felelős államtitkár a BKIK és a Piac & Profit közös rendezvényén. Kétségtelen, hogy volt ennél sokkal jobb növekedési korszaka Magyarországnak – mondta az államtitkár –, de látni kell azt is, hogy a korábbi növekedés adósságból finanszírozott volt, és többek között a vállalati szektor eladósodásához is vezetett. (A konferencián elhangzottak összefoglalója innen érhető el.)

A reformok megteremtik a növekedés feltételeit

Az ország számára az egészséges alapokra épülő növekedés a kívánatos, hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve azt is, hogy önmagában az államháztartás stabilizálása és az adósságcsökkentés nem hoz növekedést, sőt, növekedési áldozattal jár. A stabilizáció és a vele párhuzamosan zajló reformok viszont megteremtik a növekedés feltételeit. A reformok végig vitele azonban időt kíván, és hatásuk sem azonnali.

Cséfalvay ősszel Piac & Profit rendezvényen konzultál a kkv-kkal

Február közepe óta tudjuk, mekkora összeggel kalkulálhatunk a következő uniós költségvetési periódusban, mondta Cséfalvay Zoltán, aki néhány sarkalatos pontot kiemelt az erre az időszakra vonatkozó tervekből. A strukturális alapokból érkező, a hét év alatt mintegy 23 milliárd eurót kitevő támogatás 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják, elsősorban is a kkv-szektor megerősítésére, kutatás-fejlesztésre, innovációra és a foglalkoztatás bővítésére.

A pályázás helyett a finanszírozás kerül a középpontba – mondta az államtitkár. Éppen megváltozik a pályázati struktúra is, még nem tudni, milyen szervezeti rendszerben, de a kkv-k számára kedvező módon szeretnék megváltoztatni, hogy a feltételek és az adminisztráció is sokkal inkább testre szabottabb legyen. (A témáról bővebben a Piac&Profit innen közvetlenül elérhető összeállításából tájékozódhat.)

Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy ősszel a Piac & Profit által rendezett kormány–kkv találkozón mindezekről konzultációt folytat majd a résztvevőkkel, hogy az így szerzett információk is formálják a kialakítandó rendszert.

Az államtitkár a hosszabb távra kiható intézményi reformok között említette többek között az adósságfék intézményét, a stabilitási törvény megszületését, az önkormányzati adósságok állami átvállalását. Az önkormányzati rendszer átalakításával pedig különböző területi funkciók „egy fedél alá” kerültek. A helyhatóságok gazdálkodását, hitelfelvételét is szigorú szabályok irányítják, aminek a 2012. évi 2 százalékos költségvetési hiány elérésében komoly szerepe volt.

Adómix, munkaerőpiac, vállalati adminisztráció

A vállalkozásokat elsősorban az adórendszer átalakítása érintette, ami Cséfalvay Zoltán szerint a válság terheinek jobb megosztását szolgálta. Mint mondta, ezeken a terheken a lakosság, az állam és a vállalati szféra osztozik, s arra nincs recept, hogy milyen adómix segíti a növekedést, egy biztos, a vállalkozásokra kivetett adók nem. Megemlítette, hogy az OECD szerint a jövedelmekre és a munkára rakódó adók csökkentése mellett a fogyasztás erőteljesebb adóztatása gátolja legkevésbé a növekedést. Az államtitkár kijelentette: a magyar adórendszerben ma ez érvényesül, és így az adórendszer átalakítása lezárult.

A reformterületek közé tartozik a munkaerőpiac is, az államtitkár szerint e téren nagy jelentőségű az új munka törvénykönyve, amely a korábbinál sokkal rugalmasabb foglalkoztatást tesz lehetővé, és ez versenyelőnyt jelent a vállalkozások számára. Ugyancsak fontosnak tartotta a gyakorlatorientált szakképzés kialakítását, amelybe viszont a kkv-k még nem kapcsolódtak be kellő mértékben. A munkahelyvédelmi akcióterv pedig a keresleti oldal erősítését szolgálja a munkaerőpiacon.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kkv-k helyzetét javítja az is, hogy történtek lépések a szürkegazdaság visszaszorítására – ilyen például a pénztárgépcsere –, de persze e téren van még tennivaló, mint ahogyan az adminisztrációs terhek csökkentésében is, pedig ott is komoly intézkedések születtek. Az is igaz viszont, hogy ezeket a vállalkozások nem mindig érzékelik, mert párhuzamosan vannak olyan lépések is, amelyek ellentétes irányban hatnak.

Külpiaci lehetőségek

Cséfalvay Zoltán kifejtette, hogy miután a nagy átalakítások időszaka véget ért, visszatérhetünk az eredeti, alapvető gazdasági történethez. Ez pedig nem más, mint hogy Magyarország kicsi és nyitott gazdaság – egy felmérés szerint a világ 9. legnyitottabb országa –, amit az is mutat, hogy az export viszi a gazdaságot: aránya a GDP-ben kiugróan magas, 91,3 százalék. Az államtitkár kiemelte: a magyar export egyötöde magas hozzáadott értéket képvisel. A magyar kivitel döntő része az Európai unió tagországaiba irányul, ezen belül is Németország szerepe kiemelkedő, első számú partnerünk, akivel szemben ráadásul exporttöbbletünk van. A hazai német befektetéseket áttekintve pedig látható: egyre inkább nő a hozzáadottérték-termelés. A kapcsolatok erőteljesen és dinamikusan növekednek, az ide települteknek széles a beszállítói bázisa, ezért nagy a multiplikátorhatás.

Az ipar hozzájárulása a magyar GDP-hez 27 százalék, ami igen jó arány, figyelembe véve például azt, hogy legutóbb egy uniós tanácskozáson elhangzott: új iparpolitikára van szükség, amelyben az EU-cél az lehet, hogy az ipar hozzájárulása érje el a 20 százalékot.

Az államtitkár a növekedési kilátásokat latolgatva azt is elmondta: a nagy autóipar beruházások most fordulnak termőre, s ha az agrárszektor csak átlagos évet teljesít, az már jelentősen emeli a GDP-t. Az államtitkár üdvözölte a Matolcsy György jegybankelnök által ma bejelentett Növekedési Hitel Programot, amely ugyancsak növekedést serkentő, stabilitást őrző intézkedés. Ugyanakkor hangsúlyozta: a versenyképességben monetáris lépések is szerepet játszhatnak, de a vállalkozásoké a főszerep.