Nem lesz megszorítás - ha a tartalékok kitartanak

Varga Mihály március elején, nem sokkal nemzetgazdasági miniszterré történt kinevezése előtt azt mondta: nem lát olyan veszélyeket, amelyek miatt kiigazító csomagra vagy a költségvetés módosítására lenne szükség. Ezt a véleményét erősítette meg mai sajtótájékoztatóján is.

A 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó legfrissebb – Brüsszelbe tegnap elküldött –, 72 oldalas konvergenciaprogram ismertetésekor a miniszter helyzetértékelésében azt mondta: az államadósság, a költségvetési hiány és a foglalkoztatás terén elért eredmények fenntartásához a programnak a GDP-növekedésre kell koncentrálnia. ( A GDP a tavalyi negyedik negyedévben csökkent, a Policy Agenda előrejelzése egyelőre stagnálásra számít. A GKI prognózisa is ugyanezt jelzi.)

A kormányzati álláspont szerint 2013-ban nő majd a gazdaság, amit négy tényező segít majd: az egyedi tételek korrekciója – például, ha a tavalyi kedvezőtlen időjárás után a mezőgazdaság csak átlagosan teljesít, akkor már 0,4 százalékkal javul a GDP –, a külső kereslet élénkülése, az államháztartásban zajló kedvező folyamatok, valamint hitelbővítő programok. A miniszter a Magyar Fejlesztési Bank már elindult programja mellett, az Eximbank 120 milliárdos exportot segítő pluszforrását említette, és az MNB 250 milliárdos alacsony kamatozású hitelprogramja is serkenti majd a gazdaságot, így jó esély van a növekedésre. Az április közepén publikált, a makrogazdasági egyensúlytalansággal foglalkozó brüsszeli jelentés épp a növekedési potenciált veszélyetető intézkedésekre figyelmeztetett, csakúgy, mint az április eleji IMF-országjelentés.

Újragondolták a makromutatókat

Tavaly ősszel 0,9 százalékos növekedéssel számolt a kormány, amelyet most 0,7 százalékra mérsékelt. A miniszter egy kérdésre válaszolva ennek okaként a tervezettnél jóval gyengébb múlt évi teljesítményt, a nem várt 1,7 százalékos visszaesést mint bázist említette, kitérve arra, hogy a nem várt mértékű recesszió nemcsak Magyarországot, hanem más európai államokat is érintette. A konvergenciaprogram „enyhe, tartós és stabil” növekedési pályával számol: 2014-re 1,9 százalékos bővülést vár, 2015–2016-ra pedig 2,3, illetve 2,5 százalék a prognózis.

Makrogazdasági mutatók

A költségvetési hiány terén 2013-ra 2,7 százalék az előirányzat, a 2014-es célt viszont megemelték 2,2 százalékról 2,7 százalékra, ami arról tanúskodhat, hogy a közelgő választások azért némileg mégis éreztethetik hatásukat a költségvetésben.

Az államadósságról szólva a miniszter minimális korrekcióról beszélt, azt hangsúlyozva, hogy a pálya tartható, csökkenő tendenciájú, és ez összhangban van az alkotmányban foglalt 50 százalékos céllal.

Az inflációs előrejelzést 5,2 százalékról 3,1-re mérsékelték az időközben meghozott intézkedések – rezsicsökkentés – hatásai és az európai „deflációs hullám” következményeként. A költségvetésben előrejelzett 283 forintos euróárfolyam helyett most már 293,1 forintos tervszámra alapozták a programot.

Van-e magyar eurócéldátum?

A hátrányunk az előnyünk – válaszolta Varga Mihály az euró bevezetésének tervezett időpontját firtató kérdésre. Abból van előnyünk – mondta –, hogy nem vagyunk egy újabb és újabb válsággal küszködő rendszer tagja. A miniszter szerint még nem teljesítjük a konvergenciafeltételeket – bár az infláció és hiányszám megfelelő –, és úgy vélte, a kérdés belátható időn belül nem reális, talán a évtized végén lehet foglalkozni az euró bevezetésével.

Kockázattal számolnak, intézkedésekkel nem

Varga Mihály sorra vette azokat a kockázatokat, amelyek ronthatják a költségvetés pozícióját, és az ezek ellen ható pozitív folyamatokat is.

Kikerülünk-e a túlzottdeficit-eljárás alól?

Varga Mihály szerint– miután a megelőző két évben teljesíteni tudtuk a 3 százalék alatti hiányt, és fenntartható pályán vagyunk – a magyar kormánynak minden oka megvan feltételezni, hogy kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A tavalyi hiányszám is azt mutatja – miután azon vitáztunk a Európai Bizottsággal, hogy 2,9 vagy 3,1 lesz-e a hiány –, hogy Brüsszel „jóval túlvágatott” a magyar kormánnyal a költségvetésen, és reményei szerint most már a IMF is láthatja, hogy nincs szükségünk pénzre. Mindemellett a miniszter úgy fogalmazott: a brüsszeli jelentések szakmai anyagok, de politikusok hoznak döntéseket. És bár azon hat ország között vagyunk, akik kikerülhetnek az eljárás alól, meg kell küzdenünk érte. Varga bízik abban, hogy a június–júliusban a pénzügyminiszterek tanácsa jóváhagyja az eljárás megszüntetését.

Az mára egyértelművé vált, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékből befolyó összeg kisebb lesz a vártnál. Ennek okairól a kormány tárgyalni kíván a Bankszövetséggel. A miniszter kérdésre válaszolva elmondta: az államigazgatási körből befolyó hányad a tervek szerint alakul, a piaci oldalról érkező bevételek maradnak el. Ennek okát Varga abban látja, hogy a piac nagyon gyorsan reagált –összevontak számlákat, működik a 6000 forintos felső korlát, a szokások is változtak –, így a tervezett bevételhez képes 80 milliárd forintos elmaradással számolnak. A miniszter szerint nem a tételek emelésére, hanem a helyzet áttekintésére van szükség, az elmaradt bevétel a 400 milliárd forintos tartalékot fogja csökkenteni. Mint mondta: kockázattal számolnak, intézkedésekkel nem.

Az, hogy az Európai Bizottság a sertéságazatban nem hagyta jóvá fordított áfa alkalmazását, ugyancsak negatívan érintheti a bevételeket. Pozitív hatása van viszont – a vártnál kisebb mértékű kedvezmények miatt – annak, hogy a kalkuláltnál kevesebben választották a kisvállalkozások tételes adózását. Ugyanígy kedvező hatású, hogy a közszférában nyugdíj és bér együtt nem folyósítható, és pozitív az egyenlege a vártnál kisebb bérkompenzációnak, korhatár előtti ellátásoknak és lakástámogatásnak. Az önkormányzati szférában trendfordulót lát a miniszter, ami ugyancsak kedvező a költségvetés szempontjából.

A pénztárgépek és az adóhatóság elektronikus összekötése, valamint az e-útdíj bevezetése késlekedésének hatása Varga szerint nem rejt nagyobb rizikót, a második félévtől mindkettő beindul, és a pénztárgépcsere gazdaságfehérítő hatása nagyobb lesz a vártnál.

Mindent összevetve a kormányzat azzal számol, hogy a kockázatok egyenlege 0,7 százalékkal csökkenti a tartalékok összegét, de a megmaradó tartalék elegendő lehet a további kockázatok kezelésére.

Kissé optimista

Reálisnak illetve optimistának ítélték meg elemzők az aktualizált konvergenciaprogramban vázolt kormányzati előrejelzéseket; az MTI által megkérdezettek közül Suppan Gergely reálisnak, legfeljebb kissé optimistának nevezte, míg Árokszállási Zoltán túlzottan optimistának találta a prognózist, ugyanakkor mindketten esélyt látnak arra, hogy a dokumentum alapján az ország kikerülhet az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.

Eltérés az előző konvergenciaprogramhoz képest