Jobban sújtja válság a mikro- és kisvállalkozásokat

Több szempontból is sérülékenyebbek a mikro- és kisvállalkozások, mint a közepes vagy a nagy cégek – többek között ezt is mutatja az MFB-Indikátor 2012. őszi vállalati felmérése. Persze a szűkülő bel- és külpiacok, az alacsony profitvárakozások és a tartósan erős bizonytalanság minden céget érint, emellett kihat foglalkoztatási és beruházási terveikre is. A hazai vállalatok helyzete romlott az elmúlt egy évben, a következő 12 hónap eredményeivel kapcsolatos várakozásaik pedig mélyponton vannak: a felméréssorozat eddigi történetében sosem volt ilyen alacsony az eredményjavulást váró cégek aránya.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A vállalkozások alig egyötöde jelezte az eredmények növekedését a felmérést megelőző 12 hónapban. A csökkenő nyereségről beszámolók aránya meghaladta az 50 százalékot mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban, az agráriumban pedig – a korábbi jó eredményeket követően – legfeljebb stagnáló profitot sikerült realizálniuk a cégeknek.

A vállalatok adózás előtti eredményének alakulása vállalati méret szerint

A defenzív fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások kerültek kedvezőbb helyzetbe

A következő egy évben profitnövekedést váró vállalatok aránya mindössze 17,7 százalék, még sohasem volt ilyen alacsony. A külső forrásoktól elzárkózó, fejleszteni nem akaró cégek a legpesszimistábbak a várható nyereségükkel kapcsolatban. Szektorok szerint kiegyenlített a kép – a mezőgazdasági vállalatok optimistábbak az átlagnál –, miként a vállalati méret alapján is. Tulajdon szerint viszont továbbra is a külföldi cégek profitkilátásai a legstabilabbak.

Az árfolyam jelentősége visszaesett a bevételi és a költségoldalt befolyásoló tényezők között a korábbi felmérésekhez képest. Ugyanakkor az alacsony kereslet okozta erős versenyt jelzi, hogy miközben az ár szerepe kismértékben emelkedett, a termék, szolgáltatás ismertsége (márka) egyre kevésbé játszik fontos szerepet.

A vállalatok (adózás előtti) eredményét befolyásoló tényezők megítélésének* változása

 

A külpiacon is jelen lévő cégek eredményei kedvezőbbek voltak az elmúlt egy évben, mint a csak itthon értékesítők, de az export általában csak megakadályozni tudja a profit csökkenését, nem jelent automatikusan növekedést.

A tartósan kedvezőtlen, növekedésre nem ösztönző piaci feltételekre való berendezkedést jelzi, hogy a legnagyobb arányban azok a cégek várják eredményeik bővülését, amelyek reorganizációt hajtottak végre terjeszkedés helyett. Pedig a 2012. tavaszi felmérés során még az aktív beruházási stratégiát folytató – a termelést, szolgáltatást bővítő – cégek voltak a legoptimistábbak, a defenzív, a tevékenységüket átszervező vállalatok várakozásai pedig a legkedvezőtlenebbek.

Az eredmények alakulása jelentős mértékben kihat a várható beruházási aktivitásra, az innovációs tevékenység azonban nem bizonyult garanciának a profit kedvező alakulása szempontjából a felmérés szerint.

Tartósan magas inflációs várakozások
A 2011. tavaszi felmérést követő mérsékelt enyhülés után ismét erősödik a kínálati oldali árnyomás a gazdaságban: a 2012. őszi vállalati válaszok szerint emelkedett mind a belföldi, mind a külföldi értékesítési árak növelését tervező vállalatok aránya. A cégek a következő egy évben átlagosan 6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számolnak, de a magasan beragadó inflációs várakozások sem a vállalatok saját eladási áraikkal kapcsolatos terveivel, sem a belföldi értékesítési volumenre vonatkozó várakozásokkal nem mutatnak összefüggést. A költségsokkok áthárításának korlátozott lehetőségére utal, hogy az importbeszerzés aránya és a vállalatok értékesítési árainak alakulása között sem mutatható ki egyértelmű kapcsolat. A magas inflációs várakozások hátterében így alapvetően a kormányzati intézkedések (adóváltozások) és pszichológiai (bizalmi, tapasztalati) tényezők állhatnak. A vállalati méret – a piaci erőfölény – elsősorban a belföldi árak tervezett változtatásánál számít: a közép- és nagyvállalatok közel 50 százaléka tervez áremelést, míg a mikrocégeknél csupán 23,9, a kisvállalkozások körében pedig 33,9 százalék ez a mutató.
Segíthetnek a beszállítói kapcsolatok

Felgyorsult a belföldi értékesítés zsugorodása az elmúlt évben, a visszaesés mértéke megközelítette a 2009. nyári szintet. A következő egy évre vonatkozó vállalati várakozásokban továbbra sincs fordulat, az gyakorlatilag 2011 tavasza óta egy szűk, mérsékelt csökkenést jelző sávban mozog. A lefékezés az ipari szektorban volt a legerőteljesebb, a várakozások viszont a szolgáltató cégek körében a legpesszimistábbak. Csak az állattenyésztés és a turizmus területén tapasztalható folyamatos élénkülés, s növekedés várható még a gépgyártás és az IKT-szolgáltatások területén. Több szolgáltató alágazat mellett a textilipar, az energetika és az élelmiszeripar területén is tartósnak tűnik a visszaesés.

                A belföldi értékesítés alakulása méret szerint

Felértékelődik a vállalati méret szerepe a az értékesítés folyamatos hanyatlása miatt: a mikro- és kisvállalkozások több mint felének csökkentek a belföldi eladásai, de a közép- és nagyvállalatok piaci pozíciója továbbra is stabil.

A belföldi értékesítés visszaesésének tompítására alkalmas eszköz lehet a vállalati vertikális integráció, mivel a beszállítói kapcsolatokban érdekelt cégek az elmúlt egy évben is jellemzően jobban teljesítettek, emellett a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásaik is sokkal kedvezőbbek az átlagnál.

A beszállítói kapcsolatok szerepe a belföldi értékesítés növekedésében

Az export nem csodaszer, legfeljebb a profitcsökkenést mérsékli

Jelentős lassulást követően stagnált A külföldi értékesítés az elmúlt egy évben – a növekedést és a csökkenést mutató cégek aránya megegyezett –, miközben a következő 12 hónapra vonatkozó exportkilátások 2009 nyara óta nem látott szintre süllyedtek: a cégek mindössze 34,8 százaléka vár bővülést, 44,2 százalék változatlan, 21 százalékuk pedig csökkenő külföldi eladásokkal számol.

Több ipari alágazatban is az átlagosnál jobban bővült a kivitel az előző egy évben. A várakozások azonban már eltérnek ettől: a vállalatok alig egyharmada számol az export bővülésével 2012 és 2013 ősze között.

A vállalati méret alapján az export területén nem volt jelentős különbség a vállalkozások között, ugyanakkor a várakozások azt mutatják, hogy a mikrocégek lemaradhatnak a következő egy évben a többi méretkategóriához képest.

                   A külföldi értékesítés alakulása méret szerint

 A kivitel visszaesésében az európai recesszió játszotta a legnagyobb szerepet: az EU-országokba exportálók körében volt a legalacsonyabb a növekvő értékesítésről beszámolók aránya, s a várakozások alapján folytatódik ez a tendencia. A legbizakodóbbak a kínai piacon jelenlévő cégek. A magasabb exportorientáció, az exportpiacok diverzifikáltsága várhatóan a következő időszakban is jótékonyan hat a külpiaci teljesítményre.

A cégek többsége nem tervez változtatást a foglalkoztatásban
A vállalati szektor foglalkoztatási hajlandóságában továbbra sem történt áttörés, és a cégek válaszai alapján várhatóan nem változik jelentősen az alkalmazottak száma. Valamennyi méretkategóriában többségben vannak azok a cégek, amelyek nem terveznek változtatást a foglalkoztatottak számában a következő 12 hónapban, s csak a nagyvállalatok körében éri el a munkaerő-bővítésben gondolkodók aránya a 25 százalékot, de ebben a körben a legmagasabb a várakozásaik alapján elbocsátásra kényszerülők hányada is. A tulajdonosi szerkezet alapján a külföldi érdekeltséggel is rendelkező cégek, valamint az exportorientált vállalatok terveznek átlag feletti arányban foglalkoztatás-bővítést. Folytatódott az erős bérkiáramlás – a cégek átlagosan 7,9 százalékkal emelték a bruttó béreket –, amit viszont elsősorban a nettó fizetések adóváltoztatás miatti szinten tartása indokolt.

Véleményvezér

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik 

Nem tűnik túl átgondoltnak a mini-Dubaj projekt.
A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo