A cél: együttműködés minden szinten

„Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.” Ez az Einstein-idézet áll mottóként a BANTESZ – Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet honlapján. Medve István, a szervezet elnöke és az együttműködésben részt vevők persze nem őrültek, és nem is tartják magukat annak, viszont újra és újra megpróbálkoznak azzal a nem könnyű – vagy szinte lehetetlen? – feladattal, hogy hatékony együttműködésre bírják Észak-Magyarország és környéke számos agrártermelőjét. De nem csak őket. A cél: együttműködés minden szinten. Együttműködni az emberekkel, a településekkel, az oktatási intézményekkel, és az embereket is az egymással való együttműködésre ösztönözni. A szövetkezet honlapja 6000 vidéki munkahely megteremtését ígéri, ebből most 70 került elérhető közelségbe egy hamarosan induló és még ez évben lezáruló beruházás révén.

Medve István Kép:PP/FényesGábor

– Valamivel több, mint két éve alakultunk meg, hogy talpra állítsuk a vidéket, hogy keretet, lehetőséget adjunk ahhoz, hogy újrainduljon a termelés a háztáji gazdaságokban, hogy megérje termelni, dolgozni – összegzi a BANTESZ – Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet létrehozásának célját Medve István elnök. –Szeretnénk összefogásra, integrációra bírni az embereket, hogy a kicsik is pénzhez tudjanak jutni – teszi hozzá, ismertetve a célok megvalósításának módszerét.

A termelési integrációs elképzelés széles spektrumú, a kisállattól a szarvasmarháig, a növénytermesztést is magába foglalva az előállítástól a fogyasztásra kész termék piacra juttatásáig terjed. S miután a termelés hatékony újraindításához az emberek képzése is elengedhetetlen, ezért a szövetkezete nemcsak a termelőkkel, hanem az oktatási terület képviselőivel is együttműködésre törekszik: Medve István beszámolója szerint egyezséget kötöttek a kaposvári, a debreceni, a gödöllői egyetemmel, valamint az abaújszántói és a putnoki szakiskolával is. Például a kaposvári egyetem a kutatási eredményeket is megosztja velük.

Ne legyen kidobott pénz!

A BANTESZ-t hét magánszemély hozta létre egyenként 250 ezer forinttal, mára a tagok száma 19-re emelkedett. A szervezés kiindulópontja az volt, hogy felmérték: mi az, amit az emberek szeretnének, és milyen lehetőségeik vannak az elképzeléseik megvalósítására. A szövetkezet a felhívását, terveit ismertető anyagot eljuttatta Borsod-Abaúj-Zemplén településeire, és 79 helyre meg is hívták őket. Mindegyik településen jártak, s beszéltek az önkormányzati vezetőkkel, az együttműködés iránt érdeklődő emberekkel. – Most kidobott pénz, amellyel az önkormányzatok egymaguk megpróbálják a helyi problémákat megoldani – állítja Medve István. – Eleinte az volt a szándék, hogy tíz-tizenöt település összeadja az önrészt. Sokkal előbbre lennénk, ha ez sikerült volna.

A termelői szervezetek előnyei
  • növelhető általuk az adott ágazat technikai és technológiai színvonala,
  • hatékony az ágazati szaktanácsadás,
  • eredményes fellépés a koncentrált kiskereskedelmi és diszkontláncokkal való megegyezésben: az egységesen jó minőségű termék olyan mennyiségben áll rendelkezésre, amely már megfelel a láncok követelményeinek,
  • nő az értékesítési biztonság, és csökken a kiszolgáltatottság
  • a résztvevők nagyobb jövedelmet érhetnek el a vertikális integráció révén: az együttműködés alkupozíciót hoz létre, jelentősen megerősítve a termelők értékesítési folyamatban betöltött szerepét,
  • a fogyasztó is olcsóbban juthat friss termékhez, mivel a termelőknél marad a közvetítői kereskedelem haszna.
Az alapítók eredeti elképzelése az volt, hogy az újonnan csatlakozók, ahogyan az alapítók, 250 ezer forintért kapnak egy részjegyet, amely egy szavazatot jelent. De rá kellett jönniük: ezt az összeget az emberek nem tudják megfizetni. Így most magánszemélyeknek 50 ezer forint a belépés, önkormányzatoknak pedig minimum 500 ezer. Ez utóbbi esetben viszont az együttműködés lehetősége a település minden lakóját megilleti, és minden, a szövetkezet profiljába sorolt tevékenységre kiterjed. A közgyűlésen a települést két ember képviselheti 5-5 szavazattal. Egyébként öt szavazatnál senkinek nem lehet több a szövetkezetben, bármilyen összeggel, vagyonnal lép is be, hogy – hiszen épp ez a szövetkezeti forma lényege – önös érdek ne érvényesülhessen a közös érdekkel szemben.

Elismert integrátor lesz

Eddig 69 település és 25 gazda szándéknyilatkozata érkezett be, ők összesen 7,5 milliárd forintnyi vagyont képviselnek.

Van olyan tag, aki behozza a vagyonát a szövetkezetbe, van, aki a termelési folyamat során számít a szervezet segítségére, és van, aki csak a termékének értékesítésében érdekelt. A szövetkezet árajánlatot tesz a tagnak, neki nem kötelező az értékesítés, de bejelentési kötelezettsége van, hogy a szövetkezet tervszerűen, hatékonyan gazdálkodhasson. A gazdaságok kiegészítik egymást. Például a tápot egymás között termelői áron értékesítik, viszont a végtermékben megtestesülő hozzáadott értékből egyaránt részesednek, mivel a szövetkezet egy egység. Persze maga a szövetkezet is vásárolhat földet – itt is 1200 hektár a fölső határ –, így maga is termelhet takarmányt, egyebeket, és ennek hasznán is közösen osztoznak a tagok. Ha pedig valaki ki akar lépni a szövetkezetből, akkor a behozott vagyona értékét egy éven belül visszakapja a szövetkezettől, és természetesen a hozamból is a részesedését.

A társulni szándékozókat is együttműködésre biztatják a tevékenységük gazdaságosságának növelése érdekében: ha vannak közösen megoldható feladatok, akkor azoknak ne külön-külön fogjanak neki.

A szervezés Borsodban indult, de már kiterjedt Hajdú-Biharra, Szabolcs-Szatmárra, Heves és Nógrád megyére. Az agrártárcával is felvették a kapcsolatot – terveket, számításokat mutattak be –, és a legjobb úton vannak a felé, hogy a minisztérium egy támogató dokumentummal elismerje integrátori szerepkörüket.

Amikor nem kartell a megállapodás
A szakmaközi szervezetek létrehozásával kialakuló önszabályozó tevékenység (2012. évi CXXVIII. törvény), valamint a versenytörvény mezőgazdasági termékekre és eljárásokra való alkalmazhatóságának szabályai (2012. évi CLXXVI. törvény) megkönnyítik az agrárágazati érdekegyeztetéseket és együttműködést. Például abban az esetben, ha a versenykorlátozó magatartás szakmaközi szervezet keretében jön létre (vagyis horizontális jellegű), s ezáltal az ágazat valamennyi piaci szereplője egyformán érintett benne – vagyis egyikük sem kerül előnybe a többiekhez képest –, nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell. Versenyfelügyeleti eljárásban az agrárminiszter állásfoglalását kell kérni annak eldöntésére, hogy a megállapodás által elért árelőny nem haladja meg a méltányos mértéket. Lehetőség van arra is, hogy a versenykorlátozó magatartásban részt vevő felek a versenyhivatal jelzései alapján bírság kiszabása nélkül összhangba hozhassák magatartásukat a jogszabályi előírásokkal.
Bankhitel és pályázat

Most már nem a szervezés jelenti a fő feladatot, hanem az első komoly beruházás tető alá hozása: egy nyúlvágóhíd létesítése. Ez lesz az első, utána jön a baromfi-, majd a sertésvágóhíd, végül a szarvasmarha. Meg persze ezek mögé a termelés, az „alapanyag-előállítás” megszervezése. Az elkészült üzleti terv alapján egy svájci bank 1,5 milliárd forintnyi hitellel beszállna a finanszírozásba, a szövetkezetbe behozott ingatlanra és persze a beruházás minden elemére jelzálogot jegyez majd be.

A nyúlvágóhídnak helyet adó bőcsi épület megvásárlására a szerződés aláírás előtt van. A 98 millió forintért kínált 60 százalékos készültségű objektumban történne a húsfeldolgozás, a csomagolás, és itt lenne a hűtőház és a fagyasztó is. A szövetkezet már meghirdette a nyúlfelvásárlást, Medve István beszámolója szerint a jelentkezések alapján 36 ezer anyaállatra lenne szükség a termelőknél. A beérkezett szándéknyilatkozatokból akkor lesz szerződés, ha a begyűjtés gazdaságosan megoldható, mivel egy útvonalon egy hattonnás kocsinak meg kell telnie.

Amint a bőcsi nyúlvágóhíd megvalósul – reményeik szerint augusztusban már beindulhat itt a termelés, mivel nagyon jó az előkészítettség, már minden terv elkészült –, a baromfivágóhíd következik Taktaszadán. Galamb, gyöngytyúk, vadkacsa – ezeknek a termékeknek nagyon jó piaca van külföldön. A szövetkezet már felvette a kapcsolatot az ezeken az exportpiacokon működő kereskedőházzal.

Persze pályázni is szeretnének, de ez nem olyan egyszerű. A közvetlen cél – különféle vágóhidak létesítése – nem feltétlenül kecsegtetne sikerrel, így a beruházásokat részekre kell bontani. Például a feldolgozó vagy a hűtőház megvalósításához munkahely-teremtési céllal már jó eséllyel pályázhatnak forrásra. A telephely-beruházás, infrastruktúra-fejlesztés is lehet pályázat tárgya. De nem kis munka megtalálni, hogy mi a legcélravezetőbb út.

Egyedül valóban nem megy

– Az emberek egyénenként nem fognak tudni boldogulni. Muszáj, hogy összefogjanak, ez az egyetlen esély a mostani kilátástalan helyzetből való kikászálódásra – mondja sokadszorra Medve István. – Kell az összefogás, az integráció és persze tudás is. Meg kell tanítani őket arra, mit hogyan tehetnek, és tegyenek. Egy-két ember együttműködése viszont nem elég, erre nem lehet mozgósítani mondjuk egy szakembert, aki a szükséges ismereteket át tudja adni. A településeknek és az embereknek is össze kell fogniuk, mert ha már 30-40 érdeklődő van, akkor akár egy egyetemi professzornak is érdemes eljönnie, hogy a tudását megossza az velük.

Mi az a TÉSZ?
A TÉSZ a termelők által létrehozott szervezet, amelynek révén a résztvevők csökkentik költségeiket, és növelik versenyképességüket azáltal, hogy az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik. Az Európai Közösségben a zöldség-, gyümölcspiac területén születtek először a termelői oldalról kiinduló értékesítő szervezetek, vagyis TÉSZ-ek.
A létrehozásukat szabályozó rendelettel (EGK 1035/72) az agrárpolitika a piacszabályozást közvetlenül a termelőkhöz kapcsolta, meghaladva az addigi klasszikus eszköztárat – az állami fiskális és monetáris szabályozást –, a felvásárlókra, az élelmiszer-ipari vállalatokra és a kereskedőkre bízva a kereslet-kínálat vezérlésének feladatát. A társult termelők – arra a termékre vonatkozóan, amellyel a szervezethez csatlakoztak – teljes termésüket a szervezeten keresztül értékesítik, de a szervezet meghatározott mennyiségre felmentést adhat e kötelezettség alól.
A TÉSZ-ek az egyes tagállamok saját joga szerint jönnek létre, így egyesületi, szövetkezeti, esetleg gazdasági társasági formában is működnek. Bár a TÉSZ-eket elsősorban a zöldség-gyümölcs termelők piaci pozíciójának támogatására hozták létre, hasonló együttműködések formálódnak más agrárágazatokban is.
A BANTESZ elnöke bízik abban, hogy a példának mozgósító ereje lehet. Ha az emberek látják, hogy az összefogásnak köszönhetően másutt elindul valami, maguk is bátrabban belevágnak, és persze nagyobb hittel, ami a siker egyik záloga.

Medve István értékelése szerint a rendszerváltáskor a szövetkezetek széthullása ellentétet szított az emberek között, a korábbi kooperációs hajlandóság eltűnt. Ugyanakkor a többség nem igazán tudta, hogy mit akar csinálni. Nem volt elegendő föld, nem volt pénz sem, a befektetett munka egyre kevésbé volt kifizetődő. Nem volt irányítás. Nem volt együttműködés a termelők és a felvásárlók között. – Az emberek tevékenységét rendszerbe kell szervezni, és biztonságot kell adni nekik, hogy amit megtermelnek, abból meg tudnak élni. A fiatalokat is vissza kell hozni vidékre, és ezt csak úgy lehet, ha van megélhetés, amit viszont csak integrációval lehet megteremteni. Nagyon nehéz a megvalósítás. Lassan, lépésenként haladunk, de ha az emberek látják, hogy van értelme, csatlakozni fognak. A jó példa ragadós.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo