hirdetés

A cél: együttműködés minden szinten

„Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.” Ez az Einstein-idézet áll mottóként a BANTESZ – Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet honlapján. Medve István, a szervezet elnöke és az együttműködésben részt vevők persze nem őrültek, és nem is tartják magukat annak, viszont újra és újra megpróbálkoznak azzal a nem könnyű – vagy szinte lehetetlen? – feladattal, hogy hatékony együttműködésre bírják Észak-Magyarország és környéke számos agrártermelőjét. De nem csak őket. A cél: együttműködés minden szinten. Együttműködni az emberekkel, a településekkel, az oktatási intézményekkel, és az embereket is az egymással való együttműködésre ösztönözni. A szövetkezet honlapja 6000 vidéki munkahely megteremtését ígéri, ebből most 70 került elérhető közelségbe egy hamarosan induló és még ez évben lezáruló beruházás révén.
hirdetés

Medve István Kép:PP/FényesGábor

– Valamivel több, mint két éve alakultunk meg, hogy talpra állítsuk a vidéket, hogy keretet, lehetőséget adjunk ahhoz, hogy újrainduljon a termelés a háztáji gazdaságokban, hogy megérje termelni, dolgozni – összegzi a BANTESZ – Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet létrehozásának célját Medve István elnök. –Szeretnénk összefogásra, integrációra bírni az embereket, hogy a kicsik is pénzhez tudjanak jutni – teszi hozzá, ismertetve a célok megvalósításának módszerét.

A termelési integrációs elképzelés széles spektrumú, a kisállattól a szarvasmarháig, a növénytermesztést is magába foglalva az előállítástól a fogyasztásra kész termék piacra juttatásáig terjed. S miután a termelés hatékony újraindításához az emberek képzése is elengedhetetlen, ezért a szövetkezete nemcsak a termelőkkel, hanem az oktatási terület képviselőivel is együttműködésre törekszik: Medve István beszámolója szerint egyezséget kötöttek a kaposvári, a debreceni, a gödöllői egyetemmel, valamint az abaújszántói és a putnoki szakiskolával is. Például a kaposvári egyetem a kutatási eredményeket is megosztja velük.

Ne legyen kidobott pénz!

A BANTESZ-t hét magánszemély hozta létre egyenként 250 ezer forinttal, mára a tagok száma 19-re emelkedett. A szervezés kiindulópontja az volt, hogy felmérték: mi az, amit az emberek szeretnének, és milyen lehetőségeik vannak az elképzeléseik megvalósítására. A szövetkezet a felhívását, terveit ismertető anyagot eljuttatta Borsod-Abaúj-Zemplén településeire, és 79 helyre meg is hívták őket. Mindegyik településen jártak, s beszéltek az önkormányzati vezetőkkel, az együttműködés iránt érdeklődő emberekkel. – Most kidobott pénz, amellyel az önkormányzatok egymaguk megpróbálják a helyi problémákat megoldani – állítja Medve István. – Eleinte az volt a szándék, hogy tíz-tizenöt település összeadja az önrészt. Sokkal előbbre lennénk, ha ez sikerült volna.

A termelői szervezetek előnyei
  • növelhető általuk az adott ágazat technikai és technológiai színvonala,
  • hatékony az ágazati szaktanácsadás,
  • eredményes fellépés a koncentrált kiskereskedelmi és diszkontláncokkal való megegyezésben: az egységesen jó minőségű termék olyan mennyiségben áll rendelkezésre, amely már megfelel a láncok követelményeinek,
  • nő az értékesítési biztonság, és csökken a kiszolgáltatottság
  • a résztvevők nagyobb jövedelmet érhetnek el a vertikális integráció révén: az együttműködés alkupozíciót hoz létre, jelentősen megerősítve a termelők értékesítési folyamatban betöltött szerepét,
  • a fogyasztó is olcsóbban juthat friss termékhez, mivel a termelőknél marad a közvetítői kereskedelem haszna.
Az alapítók eredeti elképzelése az volt, hogy az újonnan csatlakozók, ahogyan az alapítók, 250 ezer forintért kapnak egy részjegyet, amely egy szavazatot jelent. De rá kellett jönniük: ezt az összeget az emberek nem tudják megfizetni. Így most magánszemélyeknek 50 ezer forint a belépés, önkormányzatoknak pedig minimum 500 ezer. Ez utóbbi esetben viszont az együttműködés lehetősége a település minden lakóját megilleti, és minden, a szövetkezet profiljába sorolt tevékenységre kiterjed. A közgyűlésen a települést két ember képviselheti 5-5 szavazattal. Egyébként öt szavazatnál senkinek nem lehet több a szövetkezetben, bármilyen összeggel, vagyonnal lép is be, hogy – hiszen épp ez a szövetkezeti forma lényege – önös érdek ne érvényesülhessen a közös érdekkel szemben.

Elismert integrátor lesz

Eddig 69 település és 25 gazda szándéknyilatkozata érkezett be, ők összesen 7,5 milliárd forintnyi vagyont képviselnek.

Van olyan tag, aki behozza a vagyonát a szövetkezetbe, van, aki a termelési folyamat során számít a szervezet segítségére, és van, aki csak a termékének értékesítésében érdekelt. A szövetkezet árajánlatot tesz a tagnak, neki nem kötelező az értékesítés, de bejelentési kötelezettsége van, hogy a szövetkezet tervszerűen, hatékonyan gazdálkodhasson. A gazdaságok kiegészítik egymást. Például a tápot egymás között termelői áron értékesítik, viszont a végtermékben megtestesülő hozzáadott értékből egyaránt részesednek, mivel a szövetkezet egy egység. Persze maga a szövetkezet is vásárolhat földet – itt is 1200 hektár a fölső határ –, így maga is termelhet takarmányt, egyebeket, és ennek hasznán is közösen osztoznak a tagok. Ha pedig valaki ki akar lépni a szövetkezetből, akkor a behozott vagyona értékét egy éven belül visszakapja a szövetkezettől, és természetesen a hozamból is a részesedését.

A társulni szándékozókat is együttműködésre biztatják a tevékenységük gazdaságosságának növelése érdekében: ha vannak közösen megoldható feladatok, akkor azoknak ne külön-külön fogjanak neki.

A szervezés Borsodban indult, de már kiterjedt Hajdú-Biharra, Szabolcs-Szatmárra, Heves és Nógrád megyére. Az agrártárcával is felvették a kapcsolatot – terveket, számításokat mutattak be –, és a legjobb úton vannak a felé, hogy a minisztérium egy támogató dokumentummal elismerje integrátori szerepkörüket.

Amikor nem kartell a megállapodás
A szakmaközi szervezetek létrehozásával kialakuló önszabályozó tevékenység (2012. évi CXXVIII. törvény), valamint a versenytörvény mezőgazdasági termékekre és eljárásokra való alkalmazhatóságának szabályai (2012. évi CLXXVI. törvény) megkönnyítik az agrárágazati érdekegyeztetéseket és együttműködést. Például abban az esetben, ha a versenykorlátozó magatartás szakmaközi szervezet keretében jön létre (vagyis horizontális jellegű), s ezáltal az ágazat valamennyi piaci szereplője egyformán érintett benne – vagyis egyikük sem kerül előnybe a többiekhez képest –, nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell. Versenyfelügyeleti eljárásban az agrárminiszter állásfoglalását kell kérni annak eldöntésére, hogy a megállapodás által elért árelőny nem haladja meg a méltányos mértéket. Lehetőség van arra is, hogy a versenykorlátozó magatartásban részt vevő felek a versenyhivatal jelzései alapján bírság kiszabása nélkül összhangba hozhassák magatartásukat a jogszabályi előírásokkal.
Bankhitel és pályázat

Most már nem a szervezés jelenti a fő feladatot, hanem az első komoly beruházás tető alá hozása: egy nyúlvágóhíd létesítése. Ez lesz az első, utána jön a baromfi-, majd a sertésvágóhíd, végül a szarvasmarha. Meg persze ezek mögé a termelés, az „alapanyag-előállítás” megszervezése. Az elkészült üzleti terv alapján egy svájci bank 1,5 milliárd forintnyi hitellel beszállna a finanszírozásba, a szövetkezetbe behozott ingatlanra és persze a beruházás minden elemére jelzálogot jegyez majd be.

A nyúlvágóhídnak helyet adó bőcsi épület megvásárlására a szerződés aláírás előtt van. A 98 millió forintért kínált 60 százalékos készültségű objektumban történne a húsfeldolgozás, a csomagolás, és itt lenne a hűtőház és a fagyasztó is. A szövetkezet már meghirdette a nyúlfelvásárlást, Medve István beszámolója szerint a jelentkezések alapján 36 ezer anyaállatra lenne szükség a termelőknél. A beérkezett szándéknyilatkozatokból akkor lesz szerződés, ha a begyűjtés gazdaságosan megoldható, mivel egy útvonalon egy hattonnás kocsinak meg kell telnie.

Amint a bőcsi nyúlvágóhíd megvalósul – reményeik szerint augusztusban már beindulhat itt a termelés, mivel nagyon jó az előkészítettség, már minden terv elkészült –, a baromfivágóhíd következik Taktaszadán. Galamb, gyöngytyúk, vadkacsa – ezeknek a termékeknek nagyon jó piaca van külföldön. A szövetkezet már felvette a kapcsolatot az ezeken az exportpiacokon működő kereskedőházzal.

Persze pályázni is szeretnének, de ez nem olyan egyszerű. A közvetlen cél – különféle vágóhidak létesítése – nem feltétlenül kecsegtetne sikerrel, így a beruházásokat részekre kell bontani. Például a feldolgozó vagy a hűtőház megvalósításához munkahely-teremtési céllal már jó eséllyel pályázhatnak forrásra. A telephely-beruházás, infrastruktúra-fejlesztés is lehet pályázat tárgya. De nem kis munka megtalálni, hogy mi a legcélravezetőbb út.

Egyedül valóban nem megy

– Az emberek egyénenként nem fognak tudni boldogulni. Muszáj, hogy összefogjanak, ez az egyetlen esély a mostani kilátástalan helyzetből való kikászálódásra – mondja sokadszorra Medve István. – Kell az összefogás, az integráció és persze tudás is. Meg kell tanítani őket arra, mit hogyan tehetnek, és tegyenek. Egy-két ember együttműködése viszont nem elég, erre nem lehet mozgósítani mondjuk egy szakembert, aki a szükséges ismereteket át tudja adni. A településeknek és az embereknek is össze kell fogniuk, mert ha már 30-40 érdeklődő van, akkor akár egy egyetemi professzornak is érdemes eljönnie, hogy a tudását megossza az velük.

Mi az a TÉSZ?
A TÉSZ a termelők által létrehozott szervezet, amelynek révén a résztvevők csökkentik költségeiket, és növelik versenyképességüket azáltal, hogy az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik. Az Európai Közösségben a zöldség-, gyümölcspiac területén születtek először a termelői oldalról kiinduló értékesítő szervezetek, vagyis TÉSZ-ek.
A létrehozásukat szabályozó rendelettel (EGK 1035/72) az agrárpolitika a piacszabályozást közvetlenül a termelőkhöz kapcsolta, meghaladva az addigi klasszikus eszköztárat – az állami fiskális és monetáris szabályozást –, a felvásárlókra, az élelmiszer-ipari vállalatokra és a kereskedőkre bízva a kereslet-kínálat vezérlésének feladatát. A társult termelők – arra a termékre vonatkozóan, amellyel a szervezethez csatlakoztak – teljes termésüket a szervezeten keresztül értékesítik, de a szervezet meghatározott mennyiségre felmentést adhat e kötelezettség alól.
A TÉSZ-ek az egyes tagállamok saját joga szerint jönnek létre, így egyesületi, szövetkezeti, esetleg gazdasági társasági formában is működnek. Bár a TÉSZ-eket elsősorban a zöldség-gyümölcs termelők piaci pozíciójának támogatására hozták létre, hasonló együttműködések formálódnak más agrárágazatokban is.
A BANTESZ elnöke bízik abban, hogy a példának mozgósító ereje lehet. Ha az emberek látják, hogy az összefogásnak köszönhetően másutt elindul valami, maguk is bátrabban belevágnak, és persze nagyobb hittel, ami a siker egyik záloga.

Medve István értékelése szerint a rendszerváltáskor a szövetkezetek széthullása ellentétet szított az emberek között, a korábbi kooperációs hajlandóság eltűnt. Ugyanakkor a többség nem igazán tudta, hogy mit akar csinálni. Nem volt elegendő föld, nem volt pénz sem, a befektetett munka egyre kevésbé volt kifizetődő. Nem volt irányítás. Nem volt együttműködés a termelők és a felvásárlók között. – Az emberek tevékenységét rendszerbe kell szervezni, és biztonságot kell adni nekik, hogy amit megtermelnek, abból meg tudnak élni. A fiatalokat is vissza kell hozni vidékre, és ezt csak úgy lehet, ha van megélhetés, amit viszont csak integrációval lehet megteremteni. Nagyon nehéz a megvalósítás. Lassan, lépésenként haladunk, de ha az emberek látják, hogy van értelme, csatlakozni fognak. A jó példa ragadós.

hirdetés

Véleményvezér

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

Ilyen sem volt még. A magyar állam magas rangú politikusai eddig messze elkerülték Ukrajnát.
Hazaáruló kereső program indult

Hazaáruló kereső program indult

Új magyar nemzeti társasjáték kezdődött. A neve, ki a hazaáruló?
Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Csodaország lettünk. Már az akciós termékek is drágábbak itthon, mint külföldön.
Az oroszok elveszítették tankjaik felét

Az oroszok elveszítették tankjaik felét

Az orosz-ukrán háború úgy tűnik a levegőben dől majd el. A rakéták és a drónok korszakát éljük.
A világ vicce, a britek most már fizetnének is azért, hogy visszatérhessenek valamennyire az EU-ba, amiből kiléptek

A világ vicce, a britek most már fizetnének is azért, hogy visszatérhessenek valamennyire az EU-ba, amiből kiléptek

Ember nem lőtt még akkora mellét, mint a britek a brexittel. Most már úgy vélik, bárcsak egy rossz álom lenne, hogy kiléptek.
Terrorista állam-e Oroszország?

Terrorista állam-e Oroszország?

Az Európai Parlamentben elsöprő többséggel fogadták el azt az állásfoglalást, ami szerint Oroszország terrorizmust támogató állam.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo