Az idei nyáron rendkívüli hőség tombolt az Egyesült Államokban és Kínában, Nyugat-Európa a valaha mért legforróbb júniust, Japán és Dél-Korea pedig a legforróbb júliust élte át. Pár hete Magyarországon detektálták a nyár lefdorróbb napját: július 26-án a Békés megyei Sarkad Malomfok állomáson 41,3 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet, megdöntve ezzel a napi melegrekordot. A nyárnak azonban korántsincs vége, a hétvégével hazánkban újabb hőhullám vette kezdetét. Az Allianz Research nemrégiben készült tanulmánya a hőhullámok gazdasági hatásait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy ezek a szélsőséges időjárási események 2025-ben jelentős gazdasági kieséseket okozhatnak: globálisan -0,6 százalékponttal csökkenhet a GDP, míg Európára vetítve -0,5 százalékpontról beszélünk.
A visszaesés nem minden országot érint egyformán: Kínában (-1,0), Spanyolországban (-1,4), Olaszországban (-1,2) és Görögországban (-1,1) a június végi hőhullám miatt akár több mint egy-egy százalékpontos GDP-csökkenés következhet be. Az Egyesült Államok és Románia egyenként -0,6 százalékpontos visszaesésre számíthat, Franciaország pedig akár egyharmad pontot is veszíthet, míg a „hűvösebb” Németországra mért hatás minimális, ők mindössze -0,1 százalékpontos csökkenéssel számolhatnak a tanulmány alapján.
Fotó: Depositphotos
A hőhullámok hasonló hatással járnak, mint a sztrájkok
A termelékenység csökkenése miatt minden egyes, 32 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletű nap hatása fél napos sztrájknak felel meg. Ez kezdetben gazdaságilag kezelhető, de a klímaváltozás fokozódásával az ilyen események gyakorisága és intenzitása is növekszik.
