Fél éven át tartó emelkedés után áprilisban esett a konjunktúraindex értéke, a fogyasztói és az üzleti várakozások egyaránt romlottak. Mit gondolnak, mi ennek az oka?
– Más oka van annak, ha az ipari cégek, és más, ha a lakosság várakozásai romlanak. A konjunktúraindex – amely az üzleti és a lakossági várakozások súlyozott átlaga – 2010 vége óta lényegében egyenletesen esett 2011 végéig, azóta ingadozik, 2012-ben és 2013-ban is. Az index az ipari várakozások miatt konyult le: 2012 legalacsonyabb szintjére estek vissza. Ez a belső rendelésállomány miatt van így, a vállalkozások nagyon borúsan látják a helyzetüket. Ha nincs beruházás, ha nincs fogyasztásnövekedés, akkor a belső piacra termelő cégek sincsenek jó helyzetben. A fogyasztói index fél éve egyenletesen javult, ez a trend most megtört. Azt gondoljuk, hogy miután a rezsicsökkentést már 2012 végén bejelentették, ennek pozitív hatása a várakozásokban is megmutatkozott. Ez mára megtorpant, s most már a lakosság a pénzügyi helyzetét és a vásárlási esélyeit is pesszimistábban ítéli meg.
Hozzászokott a kisebb rezsihez? – A lakosság ilyen nehéz helyzetben, mint amilyenben jelenleg van, a jót gyorsan felejti, a rosszat viszont hosszan cipeli. Pár héttel-hónappal később már csak azt észleli, hogy nem igazán javult a helyzete. Ehhez tudni kell azt is, hogy az átlagcsaládoknál a gáz esetében 2-3 ezer forint, a villanynál pedig még kevesebb az árcsökkenés. Közben pedig sok területen nőnek a terheik, hiszen nőnek az árak, a felmérésből is látszik, hogy a szolgáltatások területén jelentősek az áremelési törekvések.
A felmérés arról tanúskodik, hogy a versenyszféra nem sok esélyt lát az áremelésre, még ha van, ahol szeretnének is árat emelni. Ez arra utal, ami már az alacsony márciusi inflációval kapcsolatban is felmerült, hogy a gyenge belső piac miatt még az indokolt áremelések érvényesítése is nehéz? – Igen, ez így van. Emellett már eleve létezik egy hangulati, politikai nyomás is. Ennek is van egy pici szerepe, amihez még hozzájön a lakosság szerény és szűkülő fogyasztói kereslete. De egy hónap adataiból nem lehet még messzemenő következtetéseket levonni. Majd meglátjuk, mi történik. Az üzleti konjunktúravárakozásokban eddig sem volt javulás, hol föl, hol le ment az index, január–február viszont már egyértelműen lefelé mutatott. Valamelyest javultak az exportrendelés-állományok, ez felfelé vitte volna a termelő területek várakozásait, de mivel a belföldi piacon továbbra is erősen szűkülő kereslettel számolnak, ez egyértelműen viszi le a várakozásokat. A cégek nehéz helyzetben vannak, a bérek sem nőnek, különösen, hogy a rezsicsökkentés miatt nagyon lement az infláció. A vállalkozások jövedelme nem emelkedik, ezért nem tudnak bért emelni, legfeljebb az infláció mértékében. S ha nincsenek bővülő termelési lehetőségek, nincs foglalkoztatás sem. Az üzleti várakozásokból nem látszik a növekedés, inkább stagnálás látszik.
A növekedés előmozdítását célzó bejelentések, mint például a jegybank programja, hogyan hat az üzleti szféra várakozásaira? – A felmérés április 5. és 15. között történt az üzleti szférában, a válaszolók egy része előbb válaszolt, mint ahogyan a hitelprogram ismertté vált volna. De a GKI szerint az MNB-intézkedésnek nagyon szerény a növekedési hatása.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexe a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások (pénzügyi és a közszolgáltatók nélkül) üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják ki. Az adatokból kiszűrik a szezonális hatásokat. A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják ki.
