Vállalati várakozások – nem közeleg a kánaán

A nagyvállalatok 91,6 százaléka, a mikro-, kis- és középvállalatoknak viszont alig több mint a fele tervez fejlesztést a következő egy évben. A beruházások elsősorban tovább nem halasztható, pótló jellegűek, nem új fejlesztések – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank őszi felméréséből. Mindemellett a következő egy évre vonatkozó várakozásokban némi javulás tapasztalható, annak ellenére, hogy a vállalatok profitkilátásai mélypontra süllyedtek: mindössze 17,7 százalékuk vár nyereségbővülést a következő egy évben. Az értékesítési lehetőségek kedvezőtlenek belföldön és külföldön egyaránt, a kapacitásfelesleggel küzdők aránya pedig rekordmagas szintre ugrott.

A Magyar Fejlesztési Bank 2012. őszi vállalati felmérésének (MFB-indikátor) eredményei alapján a vállalatok következő egy évre vonatkozó várakozásaiban mérsékelt javulás tapasztalható, ami elsősorban az emelkedő forráskeresletnek, a cégek szerint kevésbé kedvezőtlen finanszírozási feltételeknek, valamint az erősödő beruházási aktivitásnak köszönhető.

Stagnáló gazdaság, magas infláció

A makrogazdasági várakozások nem változtak a fél évvel ezelőttiekhez képest: a megkérdezett cégek a következő 12 hónap során csekély, átlagosan 0,8 százalékos GDP-bővüléssel és magas, 6 százalékos inflációval kalkulálnak, a tartósan alacsony belső kereslet és a visszafogott belföldi értékesítési kilátások ellenére.

Finanszírozás: némi derűlátás

A finanszírozásindex ismét 50 pont felett van, az előző felméréshez képest 2,2 ponttal nőtt. Ez egyaránt köszönhető a vállalatok jobb finanszírozási helyzetének, az erősödő forrásbevonási szándéknak, valamint a hitelfelvételi körülmények kedvezőbb megítélésének. A 2012. tavaszi eredményekhez képest valamennyi tényező megítélése javult. A 2009. téli felmérés óta először nem az árfolyam alakulásában tapasztalták a legnagyobb mértékű romlást a cégek: a válaszok alapján a hitelkínálatban és a kamatok mértékében is kedvezőtlenebb változások mentek végbe az elmúlt egy évben.

A makrogazdasági index 2,6 pontos növekedésében az tükröződik, hogy tavasz óta csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a felmérést megelőző egy évben romlást érzékeltek a gazdasági környezetben, emellett a jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélésében is kismértékű javulás volt tapasztalható. A működési környezetet befolyásoló tényezők közül most ismét – 2010 nyara után – a belföldi kereslet változását értékelték a legkedvezőtlenebbnek, így az elmúlt két évben folyamatosan a legkomolyabb akadálynak számító finanszírozási környezet a második helyre szorult.

Piaci bizonytalanság, polarizálódó beruházásképesség

A felmérésben szereplő vállalatok közel felének csökkent az adózás előtti eredménye az elmúlt 12 hónapban, emellett profitkilátásaik is mélypontra süllyedtek: mindössze 17,7 százalékuk vár nyereségbővülést a következő egy évben. Többek között ez az oka a piacindex 0,7 pont csökkenésének. A külföldi értékesítés pozitív hatása ugyan kimutatható, de az, hogy az exportáló vállalatok relatív többsége is legfeljebb változatlan nyereséggel kalkulál a következő időszakban, erős bizonytalanságot jelez. Az értékesítési kilátások az ágazatok többsége esetében kedvezőtlenek, belföldön és külföldön egyaránt.

A vállalatok nagyobbik része nem tervez árváltoztatást a következő 12 hónapban, ám a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari cégek körében kiemelkedően magas az áremelési szándék.

Élénkülő beruházási aktivitásra utal, hogy a beruházásindex 3,1 pontos növekedésével ismét átlépte az 50 pontos határt. A vállalati fejlesztési tervek azonban kettősséget tükröznek: ugyanis egyaránt emelkedett a határozott tervekkel rendelkezők és a beruházásokat biztosan elhalasztók aránya, miközben a kapacitásfelesleggel küzdő hányad rekordmagas szintre, 57,3 százalékra ugrott, ami a legmagasabb mért szint 2009 nyara óta. Ez arra enged következtetni, hogy a cégek többsége elsősorban pótló, tovább nem halasztható beruházásokat, s nem pedig új fejlesztéseket akar végrehajtani. A nagyvállalatok 91,6, míg a mikro-, kis- és középvállalatok (kkv) mindössze 51,3 százaléka szándékozik fejlesztéseket végrehajtani a következő egy évben.

(A hitelezési feltételekkel kapcsolatos eredményekről itt olvashat.)

Az MFB-indikátor felépítése és jelentése

Az MFB-indikátor makrogazdasági, piac-, finanszírozás- és beruházásindexből, valamint belföld- és külföldalindexből áll. Az egyes indikátorok és alindikátorok értékét a vállalatok „egyedi” indexeinek átlagából súlyozva számolják ki, ami tükrözi a gazdasági ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) GDP-hez való hozzájárulásának arányát. Az MFB-indikátor értékét a négy index számtani átlaga adja.

Az indikátort, az indexeket, illetve alindexeket úgy alakították ki, hogy azok a felmérésben részt vevő vállalatok helyzetértékelését és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozásait tükrözzék. A vállalatoknak feltett kérdések a felmérés időpontjához képest az elmúlt egy év változásaira és a következő egy évben várható folyamatokra vonatkoznak. Az indikátor, az indexek és alindexek értékeit 0–100-as skálán állapítják meg, ahol az 50 a változatlanságot, az ennél kisebb érték a romló, a magasabb pedig a javuló gazdasági helyzetet és várakozást jelenti.

Véleményvezér

Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

2023. június 2.