Az I. negyedévben a GDP 0,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az ipari termelés volumene 3,1 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalomé 1,7 százalékkal maradt el a tavalyitól, a külkereskedelem pedig stagnált. Csak az építőipar növekedett, kirívóan alacsony bázishoz képest. A foglalkoztatás az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában mintegy 1 százalékkal csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A különbséget többek között a külföldi és a szürke munkavállalás terjedése magyarázhatja. (A túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésünkről részletesebben itt olvashat!)

* Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül
** 2013. I-IV. hó
¬*** 2013. II-IV. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM

A béremelés mértéke tavalyhoz képest érezhetően lassul, s a látványosan csökkenő infláció (valamint a gazdasági visszaesés) következtében jóval elmarad a minimálbér 5,4 százalékos dinamikájától is. Végeredményben 2013-ban a bruttó keresetek 3 százalékos, a nettó keresetek ennél valamivel nagyobb emelkedése, 2,2 százalékos áremelkedést prognosztizálva a reálkeresetek bő 1százalékos emelkedése várható. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2 százalékkal bővülnek – kb. 3 százalékkal emelkedik. A reáljövedelmek 1,5 százalékos emelkedése ellenére a sokféle tartozás által sújtott, bizonytalan jövőt látó lakosság nem vagy alig növeli fogyasztását.

A beruházások 2013. I. negyedévében az előző negyedévhez képest csaknem 4 százalékkal tovább csökkentek, s több mint 8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. 2013 egészében 2 százalékos visszaesés várható. A kétezres évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. (Az EU átlaga 2012-ben 19,6% volt.) Ez a kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány meg-újítását se nagyon fedezi. Az EU stagnálása miatt csak a II. félévben várható a magyar kivitel érdemi növekedése. A jegybanki kamatcsökkentés és az alacsony kamatozású hitelek meghirdetése nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelhez. Ez azonban a kereslethiány és a kiszámíthatatlan állami magatartás miatt nem vezet a növekedés gyorsulásához.

A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetése nem biztosít mozgásteret egy feltételezett választási költekezéshez, mivel az eljárás ebben az esetben akár már a választások előtt újraindulhat. Ezért az idei deficit, ha magasabb is lesz az EU által most prognosztizált 2,7 százaléknál, feltehetőleg nem, vagy nem sokkal haladja meg a 3 százalékot. A GKI arra számít, hogy a népszerű intézkedések terhét a rezsicsökkentéshez hasonlóan közvetlenül, esetleg adóemelés formájában közvetetten továbbra is nagyrészt az üzleti szektorra hárítják. Ez az EU által tolerálható szint körül tarthatja a várható 2014. évi hiányt, de tovább rontaná egy mégoly szerény növekedés beindulásának esélyét is. Emellett kiélezett választási helyzetben nem zárható ki egy költségvetési következményektől eltekintő, osztogató politika sem.