Magánemberként, tanárként, közpolitikával foglalkozóként is kiszámíthatóbb viszonyokat szeretne Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, volt MNB-elnök. Mint azt a Piac & Profitnak elmondta, ez nem kevesebb változást jelent - mert arra szükség van, és lesz is -, hanem azt, hogy jobban előre lehessen látni az elvégzendő feladatokat:
- Legyen változás, de lássuk, milyen lépések kellenek, és hova jutunk el. Egy hasonlattal élve: amikor elmegyek a fogorvoshoz, szorongok, de ha a vizsgálat után azt mondják, nem kell gyökérkezelés, csak egy kis fúrás, csiszolás, nem örülök ugyan, de megkönnyebbülök. Most azt gondolom, hogy az életünket meghatározó főszereplők maguk sincsenek tisztában azzal, kell-e gyökérkezelés. Az Európai Unió alapkérdésekkel küszködik. A magyar kormány egy forradalmi és emocionális szakasz után konszolidációról beszél. Ezt könnyebb kimondani, mint végigvinni. A társadalom szereplőiben is kialakultak kis félelmek, ennek jele például a tőkementés, ami nem öltött ugyan tavaly makrogazdasági méreteket, ám a pénzét kimentő minden egyes személyre, kis- és nagyvállalkozóra jut tíz másik, aki kacérkodik a gondolattal. Remélem, eljutunk a konszolidációs szakaszba, de a sikeres változtatásokhoz a magyar társadalomnak új működési módra kell átállnia. Különösen nagy szükség lenne arra, hogy képesek legyünk kilépni a sajátos gondjaink, nyavalyáink és örömeink köréből, túllépni „a magyar glóbuszon". Amivel egy magyar család vagy vállalatvezető küszködik, ahhoz nagyon hasonlókkal küszködik egy szlovák, egy lengyel, egy portugál is. Azért jó ez tudni, mert különben felerősödhetnek a bezárkózási reflexek, ami tetézi bajainkat. Egyébként naponta látom: fiatalok nem is értik a „szeniorok világát", ideértve az állami vezetőket, mert egyetemistáink eleve nyitottabb és mobilabb világban élnek, már születésük óta.
■ Jó évre számít, és bizakodva tekint elébe 7%
■ Az előzőnél csak jobb lehet 3%
■ Nehezebb lesz, de majd csak túléljük ezt is 23%
■ Semmi jóra nem számít, és közelgő összeomlást valószínűsít 67%
Magam is velük érzek, hiszen az oktatás, a kutatás természetéből adódóan túlnéz az országhatárokon, míg a döntéshozók - az irodavezetőktől a miniszterekig - mintha túlságosan belemerülnének az örökölt magyar viszonyokba. Fiataljaink nem is értik pontosan, miért az foglalkoztatja az idősebb korosztályt, ami. A felnőtt társadalom egy része földhözragadt, napi ügyekkel foglalkozik csupán, más a dicső múltba réved, megint más az ígéretes jövőbe menekül a teendők elől, de nem néz az orra elé. (Bod Péter Ákossal készült interjúnkat itt olvashatja.)
- Szeretném, hogy a kormány végre olyan gazdaságpolitikát folytasson, ami összhangban van a lehetőségeinkkel, az európai normákkal, és ha azt mondaná, amit csinál. Konkrétabban: szeretném, ha a kormány megállapodna az Európai Unióval és az IMF-fel, és nemcsak szó szerint, hanem a szelleme szerint is betartaná ezeket a megállapodásokat. Ez nemzeti érdek - mondja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. - A magyar családoknak így kicsit könnyebb lenne az élete, a Magyarországon működő cégeknek is, és az állam is olcsóbban juthatna a piacokon pénzforrásokhoz. Szeretném, ha nemcsak a gazdaságpolitika, a politika is változna. Ha a kormány elkezdené kicsit megerősíteni a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, mert akkor nem menekülne a tőke Magyarországról. A törvényeknek is változniuk kell. A független intézményeknek függetlenként kell működniük. Az európai értékeket be kell tartani, nem lehet visszamenőleg jogszabályokat hozni, nem lehet egyik napról a másikra törvényeket alkotni, nem lehet az érettségiző diákok számára pár héttel a felvételi előtt teljesen új feltételeket szabni. A hétköznapi közérzetet is ez befolyásolja a legjobban. Az emberek azt érzik, hogy mindennap eléjük tehetnek egy akadályt, amit át kell ugraniuk, nincs idő végiggondolni az alkalmazkodás módját. A szabálykerülő, szabálysértő magatartás egyre terjed. Kisvállalkozók mondják: már nem érdekel, nem tudom betartani a szabályokat. A gazdaságpolitikai fordulat elkerülhetetlen. Nem lehet már összevissza adóztatni, nem lehet magán-nyugdíjpénztári pénzzel elfedni azt, hogy a költségvetés nincs rendben. Hiteles program kell, nem lehet növekedést tervezni akkor, amikor mindenki tudja, hogy recesszió lesz Magyarországon. Itt már nincs további mozgástér. A látszat és a valóság mindennapi ütköztetését abba kell hagyni. Ha ez nem történik meg, a pénzvilág kényszeríti ki. Kis technikai korrekciókkal nem változik semmi. Ha marad az eddigi politikai magatartás, ha a politikai erők nem képesek megbeszélni a gondokat, és kompromisszumokat kötni, akkor nincs esély a kilábalásra, az tovább rombolja a társadalmi közérzetet, a közbizalmat, és annak súlyos következményei lesznek a gazdaságra.
A Piac&Profit magazin pénteken megjelenő, februári számában nagyobb összeállítást olvashatnak közgazdászok, üzletemberek 2012-re vonatkozó várakozásairól.
