Kiszámíthatóbb környezet kellene erre az évre

A mutatók nem sok jót jeleznek sem a jelent, sem a közelebbi jövőt tekintve. A Piac & Profit így 2012 elején nem is prognózist várt az általa megkérdezett közgazdászoktól, hanem inkább választ arra, mit szeretnének, mit várnak az előttünk álló évtől. Bod Péter Ákos és Vértes András egyaránt kiszámíthatóbb környezetet szeretne - meg még sok minden mást -, a pénzügyi szakember ingatag piacokat lát, de úgy véli, már az is segít, hogy inkább tisztában vagyunk a helyzetünkkel, mint egy évvel ezelőtt. 

 


Bod Péter Ákos
Fotó:Piac&Profit/BartosGyula

Magánemberként, tanárként, közpolitikával foglalkozóként is kiszámíthatóbb viszonyokat szeretne Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, volt MNB-elnök. Mint azt a Piac & Profitnak elmondta, ez nem kevesebb változást jelent - mert arra szükség van, és lesz is -, hanem azt, hogy jobban előre lehessen látni az elvégzendő feladatokat:

- Legyen változás, de lássuk, milyen lépések kellenek, és hova jutunk el. Egy hasonlattal élve: amikor elmegyek a fogorvoshoz, szorongok, de ha a vizsgálat után azt mondják, nem kell gyökérkezelés, csak egy kis fúrás, csiszolás, nem örülök ugyan, de megkönnyebbülök. Most azt gondolom, hogy az életünket meghatározó főszereplők maguk sincsenek tisztában azzal, kell-e gyökérkezelés. Az Európai Unió alapkérdésekkel küszködik. A magyar kormány egy forradalmi és emocionális szakasz után konszolidációról beszél. Ezt könnyebb kimondani, mint végigvinni. A társadalom szereplőiben is kialakultak kis félelmek, ennek jele például a tőkementés, ami nem öltött ugyan tavaly makrogazdasági méreteket, ám a pénzét kimentő minden egyes személyre, kis- és nagyvállalkozóra jut tíz másik, aki kacérkodik a gondolattal. Remélem, eljutunk a konszolidációs szakaszba, de a sikeres változtatásokhoz a magyar társadalomnak új működési módra kell átállnia. Különösen nagy szükség lenne arra, hogy képesek legyünk kilépni a sajátos gondjaink, nyavalyáink és örömeink köréből, túllépni „a magyar glóbuszon". Amivel egy magyar család vagy vállalatvezető küszködik, ahhoz nagyon hasonlókkal küszködik egy szlovák, egy lengyel, egy portugál is. Azért jó ez tudni, mert különben felerősödhetnek a bezárkózási reflexek, ami tetézi bajainkat. Egyébként naponta látom: fiatalok nem is értik a „szeniorok világát", ideértve az állami vezetőket, mert egyetemistáink eleve nyitottabb és mobilabb világban élnek, már születésük óta.

Önök szerint
A piacesprofit.hu-n olvasóinkat kérdeztük, mit várnak 2012-től. A négy felkínált lehetőségre a következő megoszlásban érkeztek a válaszok:
■ Jó évre számít, és bizakodva tekint elébe 7%
■ Az előzőnél csak jobb lehet 3%
■ Nehezebb lesz, de majd csak túléljük ezt is 23%
■ Semmi jóra nem számít, és közelgő összeomlást valószínűsít 67%

Magam is velük érzek, hiszen az oktatás, a kutatás természetéből adódóan túlnéz az országhatárokon, míg a döntéshozók - az irodavezetőktől a miniszterekig - mintha túlságosan belemerülnének az örökölt magyar viszonyokba. Fiataljaink nem is értik pontosan, miért az foglalkoztatja az idősebb korosztályt, ami. A felnőtt társadalom egy része földhözragadt, napi ügyekkel foglalkozik csupán, más a dicső múltba réved, megint más az ígéretes jövőbe menekül a teendők elől, de nem néz az orra elé. (Bod Péter Ákossal készült interjúnkat itt olvashatja.)


Vértes András
Fotó: PP archív

- Szeretném, hogy a kormány végre olyan gazdaságpolitikát folytasson, ami összhangban van a lehetőségeinkkel, az európai normákkal, és ha azt mondaná, amit csinál. Konkrétabban: szeretném, ha a kormány megállapodna az Európai Unióval és az IMF-fel, és nemcsak szó szerint, hanem a szelleme szerint is betartaná ezeket a megállapodásokat. Ez nemzeti érdek - mondja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. - A magyar családoknak így kicsit könnyebb lenne az élete, a Magyarországon működő cégeknek is, és az állam is olcsóbban juthatna a piacokon pénzforrásokhoz. Szeretném, ha nemcsak a gazdaságpolitika, a politika is változna. Ha a kormány elkezdené kicsit megerősíteni a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, mert akkor nem menekülne a tőke Magyarországról. A törvényeknek is változniuk kell. A független intézményeknek függetlenként kell működniük. Az európai értékeket be kell tartani, nem lehet visszamenőleg jogszabályokat hozni, nem lehet egyik napról a másikra törvényeket alkotni, nem lehet az érettségiző diákok számára pár héttel a felvételi előtt teljesen új feltételeket szabni. A hétköznapi közérzetet is ez befolyásolja a legjobban. Az emberek azt érzik, hogy mindennap eléjük tehetnek egy akadályt, amit át kell ugraniuk, nincs idő végiggondolni az alkalmazkodás módját. A szabálykerülő, szabálysértő magatartás egyre terjed. Kisvállalkozók mondják: már nem érdekel, nem tudom betartani a szabályokat. A gazdaságpolitikai fordulat elkerülhetetlen. Nem lehet már összevissza adóztatni, nem lehet magán-nyugdíjpénztári pénzzel elfedni azt, hogy a költségvetés nincs rendben. Hiteles program kell, nem lehet növekedést tervezni akkor, amikor mindenki tudja, hogy recesszió lesz Magyarországon. Itt már nincs további mozgástér. A látszat és a valóság mindennapi ütköztetését abba kell hagyni. Ha ez nem történik meg, a pénzvilág kényszeríti ki. Kis technikai korrekciókkal nem változik semmi. Ha marad az eddigi politikai magatartás, ha a politikai erők nem képesek megbeszélni a gondokat, és kompromisszumokat kötni, akkor nincs esély a kilábalásra, az tovább rombolja a társadalmi közérzetet, a közbizalmat, és annak súlyos következményei lesznek a gazdaságra.

Romló közérzet
Több mint két éve, 2009 novemberében volt utoljára olyan alacsonyan a GKI-Erste konjunktúraindex értéke, mint ez év januárjában, a fogyasztói várakozások pedig már több mint egy és egynegyed éve trendszerűen romlanak az EU támogatásával végzett felmérés szerint. Az üzleti várakozások nyolc hónapos markáns romlást követően ugyan 2011 utolsó negyedévében stagnáltak, januárban viszont ismét rosszabbak lettek, a szolgáltatói bizalmi index pedig a decemberi szerény korrekciót megelőző szint alá esett. A foglalkoztatási szándék az iparban ugyan erősödött, a többi ágazatban viszont érezhetően gyengült, s nőtt a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az emberek több mint fele számít a munkanélküliség növekedésére a GfK Hungária adatai szerint is. Az áremelési törekvések mértéke és köre az építőipar kivételével minden ágazatban nőtt, s bár a GKI szerint a fogyasztók inflációs várakozása öt hónapos erősödés után januárban enyhült, a GfK adatai szerint a lakosság 91 százaléka továbbra is az árak emelkedésére számít. (Ha az elvárásoknak megfelelően folynának a tárgyalások az IMF-el, javulna a befektetői bizalom, az is legjobb esetben 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket a GKI Gazdaságkutató szerint.)
A magyar gazdaság helyzetének megítélése mindenhol kedvezőtlenebb lett, különösen az iparban, a szolgáltató szférában és a lakosság körében is. A fogyasztói bizalmi index a GKI és a GfK Hungária mérése szerint egyaránt legutóbb 2009-ben állt ilyen alacsonyan. A GfK indexének szinte valamennyi értéke romlott. Visszaestek a fogyasztói várakozások, mérséklődött a vásárlási hajlandóság. Tízből hatan családjuk reáljövedelmének csökkenését prognosztizálják. A következő egy évben várható megtakarítási képesség megítélése a GfK-nál stagnált, a GKI adatai szerint viszont enyhén javult. A fogyasztók továbbra is optimistábbak a jövőt illetően, mint a múlt megítélésében. 2012 januárjára azonban e két időszak megítélése nagyon közel került egymáshoz, vagyis a jövőre vonatkozó várakozások az elmúlt másfél évben sokkal erőteljesebben romlottak. A lakosság már hosszú távon is egyre kevésbé bízik az ország helyzetének javulásában – tízből alig négyen –, rövid távon pedig mindössze minden tizedik honfitársunk derűlátó. (Az IMF is növekvő kockázatokkal számol 2012-re.)

A Piac&Profit magazin pénteken megjelenő, februári számában nagyobb összeállítást olvashatnak közgazdászok, üzletemberek 2012-re vonatkozó várakozásairól.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo