A szövetség elismeri, hogy a rendeletben sem szerepelt soha, hogy mik a döntés konkrét céljai, az OKSZ arra hivatkozik, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is beszélt arról, hogy a kivezetés feltétele a tartósan 5 százalék alatti élelmiszerinfláció.

Az OKSZ emlékeztet arra, hogy az árrésstop, mint bázishatás, legkésőbb jövő áprilisban kifut az év/év alapú inflációs mutató alól. Ekkor ismét az eredeti pályára áll a most mesterségesen torzított statisztikai adat. Az ezt mutató számokat a május eleji adatközlésben, azaz közvetlenül az országgyűlési választások után publikálja a KSH.

„Az árrésstop fenntartásának semmiféle létalapja nincs” – hangsúlyozza a nyilatkozatban Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. Szerinte az árréstop legnagyobb vesztese a lakosság, és azon belül is 5-10 ezer főnél kisebb települések lakossága, azok a falvak és kisebb városok, ahol jellemzően már most sincs vagy nagyon kevés bolt van, ismertebb kiskereskedelmi lánchoz tartozó egység pedig egyáltalán nincs.

Az OKSZ főtitkára szerint az árréstop kedvezőtlen hatása a tovább erősödő boltbezárási hullám. Úgy tudja, hogy az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet, üzleteket bezárni. Magyarországon már 400 településen nincs élelmiszerbolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni – tette hozzá.

Kitér arra is, hogy a kiskereskedelmi láncoknak ebben a helyzetben korlátozott lehetőségei maradnak arra, hogy hatékonyan kigazdálkodják a hazai beszállítók emelkedő költségeit. Kényszerűen fordulnak az olcsó import felé, és ez a stratégia rendszerszinten torzítja a hazai termékpályákat, növeli az ország élelmiszer-importfüggőségét, és ezzel közvetlenül aláássa a magyar termelők és feldolgozók piaci pozícióját. Ezek a problémák a teljes magyar élelmiszeriparra veszélyt jelentenek.