Az elmúlt hónapokban a magyar gazdaság a várakozásokon felül teljesített, a második negyedévben a GDP növekedése 4,8 százalékos volt. A Gazdaságkutató Zrt. emiatt növelte az egész évre vonatkozó növekedési prognózisát, 4-ről 4,2 százalékra. Azonban az GKI szerint ez a növekedés közel sem fenntartható: ahogy a keddi, 2019-es előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón elhangzott, a lassulás egyrészt világgazdasági trend, amit Magyarország is követhet. Másrészt Magyarországon belül is több kockázati tényező hátráltatja a növekedést, ami jövőre a GKI szerint 3,2 százalékra lassulhat.
Növekvő óvatosság
Európában a politikai feszültségek miatt a legnagyobb az aggodalom, elsősorban a brit kilépés körül nagy a bizonytalanság. Feszültség forrása az EU befizető és támogatott országai közötti ellentét is, amely várhatóan ki fog éleződni a következő ciklusra vonatkozó költségvetés összeállításakor. Magyarország viszonya az EU többi részével különösen problémás, az EU vezetését leginkább a jogállamiság sérülése és korrupció zavarja. A konfliktusnak hamarosan anyagi vonzatai is lehetnek, sor kerülhet uniós források megvágására. „Magyarország politikailag elszigetelődött”, írja a GKI jelentése, szerintük ebben a helyzetben a racionális döntés az elvárásokhoz való alkalmazkodás lenne, mert „a merev elzárkózás súlyos gazdasági és politikai következményekkel járhatna.”
Vértes András, a GKI igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, az egyik fő kockázati tényező az EU-s források körüli bizonytalanság és a költségvetés magas deficitje. Mint mondta, az állam több pályázat finanszírozását megelőlegezte, de ezek kifizetése még késik az EU felől, egyes projektek megvalósulása csúszik, így az állam még nem is nyújthatta be a számlát az unió felé. Hozzátette: ezek a kiadások ugyan a hivatalos költségvetési mérlegben nem fognak megjelenni, hiszen a jövőben beérkező forrásokként vannak elkönyvelve, mégis szükség lehet arra, hogy megszorító intézkedéseket hozzanak miattuk: ilyen volt már például, amikor a napokban az állam visszakérte az EU-s pénzek érkezése előtt megelőlegezett forrásokat az önkormányzatoktól. Hosszú távon még kevésbé biztosított Magyarország EU-s finanszírozása: 2021-es költségvetésben várhatóan kevesebb pénz jut a régiónak, emellett sok pénzt vonhatnak el a mezőgazdaságtól is, pedig az agrártámogatásokból korábban átlag feletti mértékben részesültünk.
A költségvetési hiány idén már 2 százalék felett lehet, ami a régióban és a pozitív konjunktúra idején igen magas. Emiatt a GKI elemzői szerint nem valószínű, hogy a hitelminősítők a közeljövőben javítanának Magyarország osztályzatán (ezen a téren hosszú ideje nincs változás: a jelenlegi osztályzatunk a Bokros-csomag utáni szintnek felel meg).
Túlzottdeficit-eljárástól nem kell tartani
A helyzetet tovább ronthatja, ha – ahogy azt a G7 birtokába került kormányzati dokumentumban jósolták – az EU a különböző szabálytalanságok miatt már 2018-2019-re vonatkozó forrásokat is visszatart. Ezek összege a dokumentum szerint 4-500 milliárd forint is lehet. A Piac&Profit kérdésére a GKI szakértői megerősíttették, hogy fogy a befizető országok türelme, mert a magyarországi közbeszerzések ellenőrzésekor rendszeresen találnak korrupcióra utaló szabálytalanságokat. Emiatt, mondták, elképzelhető, hogy már erre az évre vonatkozó forrásoktól is elesünk.
Hozzátették ugyanakkor, hogy nem valószínű, hogy 3 százalék feletti hiány lépjen fel (pedig a kieső 4-500 milliárd bőven 3 százalék fölé lökné a hiányt), mivel ebben az esetben túlzottdeficit-eljárás indulna, ami „nem érdeke egyik félnek sem.” Persze a valóságban tényleg fájna a kieső összeg, a költségek a büdzsé saját kiadásába kerülnének át. Ugyanakkor, mint mondták, korábban is volt példa hasonló hiányra, források megvonására, és ilyenkor az EU általában megegyezett a tagállammal, hogy a deficitet egyszerűen áttegyék, vagy elosszák más évek között (vagyis későbbi forrásokból, fokozatosan vonták le a tartozást). Az tehát elég valószínűtlen, hogy idén vagy jövőre 3 százalék felett legyen a költségvetési hiány.
Vértes András beszélt arról is, hogy a kormány célja jelenleg, hogy a kieső EU-s és állami források helyett a cégek nagyobb mértékben fedezzék hitelből a növekedésüket – a vállalatok hitelállománya az elmúlt időszakban jelentősen nőtt, de a kitettségük még nem veszélyesen magas, nem éri el a válság előtti szintet. Ugyanakkor a hitelezést nehezítheti a kamatok emelkedése: a GKI szerint az MNB jövőre kamatemelésre kényszerülhet, mivel a magyarországi infláció várhatóan gyorsuló ütemben növekszik majd. Becslésük szerint jövőre 3,5 százalékos lehet az infláció, és az euró árfolyama meghaladhatja a 330 forintot. Ugyanakkor, ha az MNB mégsem tesz így, a kamatszint akkor is növekedhet, mivel az Európai Központi Bank is kamatemelésre készül, és az így elindult trendet az itteni hitelezők is követik majd.
