Kép: Piac&Profit/ Fényes Gábor

A kedvezőtlen növekedési kilátások kisebb részben a világgazdasági környezet romlásának, a vártnál kisebb II. negyedévi, s főleg nyári adatoknak, néhány ország fizetőképességével kapcsolatos bizonytalanságnak a következményei. Ugyanakkor meghatározó szerepe van a hazai gazdaságpolitikának, mivel az a II. negyedévi adatok szerint a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését, illetve lépéseivel megnövelte a kockázati felárakat.

A csak a magas jövedelműek körében javuló reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó és beruházási keresletét, illetve hitel-felvételi lehetőségét fogták vissza. A jelzálog-hitelesek illúziókba ringatása és a probléma folyamatos továbbgörgetése előbb csak tartósítani látszott a gondokat, majd a nempiaci árfolyamon történő hitel-visszafizetés ötlete a 2010 nyárihoz hasonló bizalmi válságot okoz a magyar gazdasággal kapcsolatban. A jogbizonytalanság és az előreláthatóság hiánya is közrejátszik abban, hogy az első negyedévben több működőtőke távozott az országból, mint amennyi bejött, illetve, hogy az üzleti szektor beruházási aktivitása - néhány nagy autóipari cég jellemzően évekkel korábban elindított akciói kivételével - szerény és romló.

Látszat javulás

A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb - a külső egyensúly javulásán kívül - ott ez is csak látszat. A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termés miatt gyorsul (a tavalyi 1,2%-ról 1,5%-ra). A munkaerőpiacon érdemi javulás nincs. Az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál. (A strukturális, egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2%-ról 5%-ra emelkedik.) Az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása és a devizatartalék mérséklése miatt csökken.

A gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott. A korábban felhalmozott makro-tartalékok egy részét a kormány elhasználta, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak. Pénzpiaci megítélésünk 2011 nyarán újra romlani kezdett, majd 290 forinton is túlra gyengítő hatást keltett a devizahitelesek egyösszegű kedvezményes végtörlesztésének ötlete. Az éves euró-árfolyam 275 forint körül, de a következő hónapokban 280-290 forint körül alakul. Az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet, amely az év végére 6,5% lehet.

A világgazdaság kilátásai rosszabbak a korábbinál. Az EU összevont GDP-je a tavalyi 1,8% után 2011-ben 1,7%-kal, 2012-ben 1,6%-kal emelkedik, Németországban a 2010. évi 3,6%-os GDP-dinamika 2011-ben 2,3%-ra, 2012-ben 1,8%-ra mérséklődik. Egy rendezett görög csődeljárás valószínűsége meglehetősen nagy. Az euró dollárral szembeni árfolyama - többek között az amerikainál magasabb európai kamatlábszint miatt - a 2010. évi 1,32 dollárról 2011-ben 1,42, 2012-ben 1,45 dollárra emelkedik, jelentős rövid távú ingadozásokkal. A menekülő devizának tekintett svájci frank kiemelkedő mértékben erősödött a fő devizákkal szemben, de a svájci jegybank szeptemberben úgy döntött, hogy nem engedi devizáját az 1 euró = 1,20 svájci frank árfolyam alá erősödni. Az EU-ban az infláció idén elérheti a 3%-ot (a tavalyi 2,1% után), 2012-re azonban ismét 2,5% körülire való csökkenés várható a belső kereslet gyengülése és az olaj- és nyersanyagárak mérséklődése következtében.

PR politika

A GKI-Erste konjunktúraindex immár fél éve, a Széll Kálmán Terv bejelentése óta romlik. Csökken  foglalkoztatási hajlandóság, az áremelési szándék mindenhol visszafogott. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke szeptemberre megközelítette a 2006 őszi, már igen alacsony szintet. A lakosság saját pénzügyi és az ország általános gazdasági helyzetét is lényegesen rosszabbnak tartja a korábbinál.

A kormány gazdaságpolitikáját a hatalmi, ideológiai és PR-szempontok uralják, a szakmai és társadalmi egyeztetés szinte teljesen hiányzik. E konfrontatív, "szabadságharcos" (nemzeti populista) megközelítés a gazdasági problémákat szinte kizárólag külső okokra, mindenekelőtt az euró válságára, Magyarország nemzetközi függésére vezeti vissza. Nem érzékeli, hogy az EU-ban - nagy konfliktusok árán - a válságkezelés kényszere következtében a közös fellépés és a szolidaritás erősödik, hogy egy esetleges újabb pénzügyi krízis körülményei között Magyarország ismét a nemzetközi szervezetek segítségére szorulhat. A gazdaságpolitika zsákutcába került. A kormánypártok kétharmados többsége a várt stabilizáló hatás helyett társadalmi és szakmai kontroll nélküli kiszámíthatatlanságot vitt a gazdasági döntéshozatalba.

A GKI megítélése szerint a kormánynak újra kellene gondolnia az adócsökkentőnek nevezett, valójában adó-átrendező politikáját. Ennek adócsökkentő része - a társasági adó, a magas jövedelműek szja-terhének mérséklése - ugyanis sem fogyasztási, sem beruházási növekményt nem hozott, miközben az alacsony jövedelmű foglalkoztatottaknál az adójóváírás kivezetése, az üzleti szférában a különböző válság- és egyéb adók a kereslet, a foglalkoztatás és a beruházások csökkenéséhez vezettek. Ennek 2012-ben való folytatása - az eddig megismert elképzelések alapján - tankönyvi példa lesz: olyan egykulcsos jövedelemadó, amely valójában nem egykulcsos, nem javítja a foglalkoztatást, hanem rontja, nem egyszerű, hanem bonyolult, nem fehérít, hanem szürkít!

A Széll Kálmán Terv fő célja, az államadósság elleni harc, eddig főleg retorikai fordulatot jelentett a gazdaságpolitikában. Az ismertté vált elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására, a vállalati terhek növelésére koncentráltak, de ezek megvalósítása késedelmesen halad. Ezért is vált szükségessé újabb adóemelések bejelentése.

A GKI prognózisa 2011-12-re

      Forrás: KSH, GKI

A vagyonosok járnak jól

A gazdaságpolitikai lépések közül különösen káros hatásúak a piacgazdaság intézményrendszerét, a jogbiztonságot ért csapások, mivel ezek a gazdasági növekedés motorját, a magyar és külföldi szereplők befektetési hajlandóságát minimalizálják. E folyamat eddigi megkoronázását a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének szeptemberi meghirdetése jelentette, mely kormányzati hatalmi döntéssel írja felül a hitelfelvevők és a bankok magánjogi szerződéseit, hatalmas veszteséget okozva a bankoknak. Ez jogállamban tilos, a magyar államot be fogják perelni, s súlyos kártérítésre fogják kötelezni! Végeredményben a vagyonos és/vagy hitelképes családok, vagyis azok, akik valójában tudnák fizetni az adósságaikat és ezért nem jelentenek kockázatot a bankrendszernek, olcsón kimenekülhetnek a devizahitelből. A többi család helyzete viszont nehezebbé válik. Mindezért az állam durván megsérti a jogbiztonságot és a magyar állampolgárok adójából majd néhány év múlva kifizeti a kártérítést (a GDP 1-2 százalékát!). Eközben a bankok elvesztik a tőkéjük egy részét, hitelállományuk minősége romlik, a pénzügyi rendszer kockázatosabbá válik. A befektetők elfordulnak az országtól, a kockázati felárak emelkednek, a forint gyengül, drágább lesz a finanszírozás; csökken a devizatartalék, megnő egy forint elleni spekulációs támadás lehetősége. A terhek az egész társadalmat sújtják, az előny egy szűk körnél jelentkezik.

Kép: PP archív

2012: 2,5 százalékos hiány?

2012-ben a folyó áras GDP 2-2,5 százalékos növekedése várható. Az adó és járulékbevételek viszont mintegy 7 százalékkal emelkedhetnek a különböző bejelentett adóemelések és az szja-reform folytatása által kikényszerített, a GDP-nél jóval dinamikusabb bruttó bérnövekedés miatt. Így összességében az adóközpontosítás jövőre mintegy 1,5 százalékponttal emelkedik és lényegében visszaáll a 2010-es szintre. Nagyon kedvezőtlen, hogy döntően gazdaságpolitika hibák következtében a gazdaság és különösen a fogyasztás recesszióba fordul, ami beszűkíti a többletbevételek automatikus keletkezését.  A különböző adónövelési és kiadáscsökkentési lépések együttesen mintegy 650-750 milliárd forinttal javíthatják jövőre az egyenleget. Ebből 528 milliárd forint szükséges a kieső magán-nyugdíjpénztári vagyonátadás, mintegy 100 milliárd forint az idei egyszeri intézkedések (áfa kintlévőség behajtása, beszerzési stop, stb.) pótlására. Így a 2,5 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges közel 100 milliárd forintos egyenlegjavulásra már nem biztos, hogy marad forrás. Ráadásul az adók befolyásával és a kiadáscsökkentések megvalósulásával kapcsolatos kockázat is nagy. Mindezek alapján a GKI jelenleg 2,9 százalékos hiányt vár 2012-re. Jövőre az adóközpontosítás emelkedik, miközben a jövedelem-újraelosztás jelentősen mérséklődik (hiszen a GDP növekedése ellenére a kiadások nominálisan is csökkennek). A strukturális hiány több mint 1 százalékpontot javul, 4 százalék alá kerül. Mindez egy igen erőteljesen restriktív költségvetést jelent.

Az államadósság a költségvetési folyamatokból adódóan 2012-ben tovább növekedne, ugyanakkor a nyugdíjpénztári vagyonból nyert állami vagyon értékesítése (és esetleg a forint év végi árfolyamának nem várt, de elképzelhető javulása) ellentétes hatású lehet. Ezért a GKI az ideihez hasonló, 74 százalékos adósságrátát valószínűsít. (A 2012-es költségvetés tervezetéről itt olvashat.)

A külső egyensúly a belföldi kereslet csökkenése és a Mercedes beinduló exportja következtében 2012-ben is kedvezően alakul. A külső finanszírozási képesség azonban a 2011. évi 4,2 milliárd euróról 4 milliárdra csökken, mivel a jövedelem-kiáramlás emelkedik, az EU-támogatás pedig a gyenge magyar abszorpciós képesség miatt csak kissé növekszik. A kiáramló működőtőke nagyobb lehet a beáramlónál. Ezt részben az új befektetések elmaradása, a tulajdonosi és hasonló jellegű hitelek csökkenése, valamint a magyar befektetők külföld felé fordulása alapján feltételezhető

1,5 reálkereset csökkenés

A kormány 2012-re az szja-reform folytatását irányozza elő. A jelenlegi (78 ezer forintos) minimálbért nettó értékének szinten tartásához több mint 92 ezer forintra (csaknem 20 százalékkal) kellene emelni. Ez a vállalatok terheinek drasztikus emelkedését jelentené. Ahhoz, hogy az adóváltozások következtében senkinek se csökkenjen a nettó jövedelme, átlagosan közel 7 százalékos bruttó béremelésre volna szükség, míg a reálszinten tartásához kb. 11 százalékosra. Nyilvánvaló, hogy ezt a cégek jelentős része nem tudja és nem fogja megvalósítani (vagy ha látszólag igen, akkor foglalkoztatást csökkent és/vagy szürkít). A GKI a számos bizonytalansági tényezőre tekintettel - a bruttó keresetek évi 5 százalékos emelkedése mellett - a reálkeresetek átlagosan 1,5 százalékos csökkenésére számít. A bruttó 140-150 ezer Ft alatt keresők - mivel esetükben valószínűtlen, hogy teljes mértékben megvalósul a kereseti szintektől függően 7-19%-os bruttó keresetnövekedés - nettó bércsökkenést vagy reálbér-csökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni. A nyugdíjak reálértéke a törvényi előírásoknak megfelelően nem változik. A családi támogatások szabályai várhatóan szigorodnak. A reáljövedelem várhatóan 2,5%-kal csökken. A megtakarítások alakulása a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének szabályozása, illetve annak fogadtatása függvényében nagyon bizonytalan, de az óvatos fogyasztói magatartás fennmaradása, a likvid tőkék megmozdulása biztosra vehető. A fogyasztás 3% körüli visszaesése valószínű.

Félő, hogy a beruházások 2012-ben háromévi visszaesés után sem kezdenek emelkedni (a bankokra hárítani tervezett hatalmas veszteségek és az előreláthatóság, kiszámíthatóság hiánya miatt). Az iparban inkább csak 2012 második felétől várható a konjunktúra javulása. A magyar ipari termelés a fokozatosan belépő autóipari beruházások hatására a II. félévben jelentősen gyorsulhat. Ugyanakkor az ipar belföldi értékesítésében folytatódik a lejtmenet. Az építőiparban a hatéves visszaesés után 2012-ben újabb 3%-os visszaesés várható. A mezőgazdaságban az idei átlagon felüli év után időjárási okokból némi csökkenés valószínű. A szolgáltató ágazatok teljesítménye 2012-ben is csökken. A banki veszteségek miatt nagy lesz a visszaesés a pénzügyi és ingatlanágazatban, némi növekedés lesz viszont az - ipari exporthoz és a beruházásokhoz kapcsolódva - a szállításban. A foglalkoztatás 2012-ben lényegében stagnál, a munkanélküliség - főleg statisztikailag, a részmunkaidőben, segély helyett végzett közmunka révén - csökkenhet, azonban ez sem a GDP növekedéséhez, sem az érintettek munkára való jobb alkalmasságához, sem a költségvetési egyenleg javulásához nem fog hozzájárulni. Végeredményben a GDP a belföldi kereslet - főleg a fogyasztás - visszaesése miatt 1%-kal csökken.

A kkv- szektort sújtja

Az egyösszegű hiteltörlesztés veszteségessé teszi az egész magyar bankrendszert, egyidejűleg kiszívja likviditását és esetenként tőkehiányt okoz. A bizonytalan működési környezet az itteni aktivitás minimalizálására késztetheti a bankokat. Ez mindenekelőtt a hazai kkv-szektort sújtja. A magyarországi cégek jelentős része a szűk piac és a tőkehiány miatt, tartalékainak több éves felélése után igen nehéz helyzetben van. A mégis fejlődőképes, befektetni kész vállalatokat viszont különböző ágazati adók sújtják, ami az általános és növekvő jogbizonytalansággal együtt visszafogja, illetve külföldre tereli aktivitásukat.

Az infláció 2012-ben gyorsul, mivel az áfakulcs 27%-ra emelése, a forint gyengülése és a 2011-ben befagyasztott rezsiköltségek nyomása ezt elkerülhetetlenné teszi. A csökkenő lakossági jövedelmek, a visszafogott fogyasztói kereslet viszont korlátozza a piaci termékek és szolgáltatások áremelését. Végeredményben 2012-ben az ideinél 1 százalékponttal magasabb, 4,8% körüli éves átlagos áremelkedés várható. A forint árfolyama és a jegybanki alapkamat nagymértékben függ a kormány devizahitelekkel és a költségvetéssel kapcsolatos döntéseitől, s a lakosság magatartásától. Nagy - főleg az I. félévre jellemző - árfolyam-ingadozások mellett 2012-re 285 forintos átlagos euró-árfolyam várható. Eközben 2012 elején az alapkamat 7%-ra emelése valószínű, miközben esetleg kialakuló súlyosabb pénzügyi feszültségek - például az ország leminősítése - esetén jelentősebb kamatemelés sem zárható ki.

Amennyiben a devizahitelesek kedvezményes végtörlesztése rendkívül kiterjedtté válik, s a bankok hatalmas veszteségeik miatt radikálisan szűkítik tevékenységüket, az ország kockázati megítélése pedig drámaian romlik, akkor az eddigiekben jelzettnél is sokkal kedvezőtlenebb gazdasági pályára sodródhat Magyarország. Ekkor megnehezülhet az államadósság piaci finanszírozása, ami már az év elején költségvetési zárolásokhoz vezethetne. Esetleg szükségessé válhat az IMF-fel egy új megállapodás megkötése is.