Így növekszünk 2014-ben

A gazdasági folyamatok 2013-ban viszonylagosan, átmenetileg és látszólagosan javultak. Az üzleti szféra gyenge beruházási hajlandósága miatt hiányoznak a növekedés érdemi gyorsulásának feltételei. Idén még hatnak a tavaly II. félévi gyorsulás tényezői, miközben átlagos időjárás esetén a mezőgazdaságban csökkenés valószínű. Így 2014-ben 1,5%-os, vagyis a tavalyinál kissé gyorsabb, de a II. félévinél lassúbb GDP-növekedés várható. Gazdaságpolitikai váltás nélkül jövőre sem várható 1,5% feletti dinamika, s a foglalkoztatásban, az inflációban és más területeken statisztikailag kimutatott eddigi (látszat-) javulást könnyen romlás követheti a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014-es előrejelzése szerint.

Kép: SXC

A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló (+0,1%) EU-hoz és a még visszaeső (–0,4%) euróövezethez képest kedvezően, 1,1%-kal növekedett. Ebből 0,9 százalékpont volt az agrárium hozzájárulása, s ennek következtében a magnövekedés – az agrárium és költségvetési szektor nélküli növekedés – mindössze 0,1% volt. Az ipari termelés 2013-ban 1,4%-kal emelkedett, de nem érte el a 2011. évi szintet. Az ipar által termelt jövedelem (GDP) egyáltalán nem nőtt. Az ipari export csaknem 5%-kal, az év során gyorsulva emelkedett, a belföldi értékesítés 1,8%-kal csökkent, de egyes őszi hónapokban már bővült. Az építőiparban hétévi visszaesés után 2013-ban erőteljes fellendülés kezdődött, elsősorban az uniós támogatások „kapuzárási pánikot” idéző gyors felhasználása következtében. A kiskereskedelem – hatévnyi visszaesés után – a 2,5%-kal növekvő reáljövedelmek ellenére csak 0,9%-kal bővült.  Az utolsó negyedévben azonban már 3%-os volt a forgalombővülés, amit januárban csaknem 4%-os követett.

Hitelezés, beruházás

A pénzügyi GDP 2013-ban negyedik éve csökkent, de ennek üteme 2013-ban már „csak” 1,5% volt. Folytatódott a vállalati és lakossági hitelállományok leépülése. A növekedési hitelprogram hatására 2013. III. negyedévben a vállalati forinthitelek állománya jelentősen nőtt, ugyanakkor a IV. negyedévben számottevően visszaesett. (Hogy dől el, hogy ki és mennyi MNB-hitelt kaphat? Itt megtudhatja!) Az egész gazdasági környezet megváltoztatása nélkül, akciókkal érdemben nem lehet serkenteni a magyar gazdaságot. A hitelállományok minősége a vállalati szektorban enyhén javult, mivel a NAV előírása szerint közel 30 ezer céget töröltek a cégnyilvántartásból, melyek nagy része a nem fizető kategóriába tartozott, s hitelállományukat le kellett írni. A lakosságnál viszont jelentősen emelkedett a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya. A növekvő adóterhek miatt a pénzügyi szolgáltatások ára 2013-ban 55%-kal emelkedett, a betéti kamatok pedig jobban csökkentek, mint hitelkamatok.

„Az egész gazdasági környezet megváltoztatása nélkül, akciókkal érdemben nem lehet serkenteni a magyar gazdaságot.”
A beruházások 2014-ben 4%-kal, a 2013. évinél kevésbé emelkednek (de kissé gyorsabban, mint azt a GKI korábban feltételezte). Elsősorban az EU-támogatású, állami és/vagy infrastrukturális beruházások nőnek. Az üzleti szférában jelentős nagyberuházásról nem tudni, a kisebb, főleg autóipari beruházások mellett a GKI felmérése szerint számos cég tervezi elhasználódott berendezései régóta halogatott cseréjét, kapacitásai kisebb bővítését. Ezt a hitelképes cégeknél a növekedési hitelprogram is támogatja.

Foglalkoztatás

A valódi hazai foglalkoztatás 2013-ban nagyjából stagnált (bár az ősszel kissé növekedni kezdett), a valódi munkanélküliség pedig még emelkedett is. A reálkeresetek és a reálnyugdíjak elsősorban a mesterségesen leszorított infláció hatására 3,1 illetve 3,4%-kal, a reáljövedelmek pedig 2,5% körüli mértékben nőttek. A lakosság azonban nem növelte fogyasztását. Az állóeszköz-felhalmozás – főleg az EU-támogatások felgyorsult leszívása következtében – 5,9%-kal bővült. A feldolgozóipari beruházások növekedése szigetszerű.

A valódi foglalkoztatás 2014-ben várhatóan stagnál vagy minimálisan emelkedik. A munkanélküliség éves átlagos szintje 10,2%-ról 9,2%-ra csökken, de az év végén a tavalyinál és az idei év eleinél magasabb lesz. A minimálbér 2014-ben 3,6%-kal emelkedett. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint mintegy 3,5%-kal nőnek. A közszférában ennél lényegesen gyorsabban, 6,5%-kal, a versenyszektorban csak 2,5%-kal. A reálkeresetek 2,3%-kal emelkednek. A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének a járulékok terhére való kiterjesztése nemzetgazdasági szinten a jövedelem 0,7 százalékpontos növekedését eredményezi. A külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme is emelkedik. Mindezek alapján a reáljövedelmek 1,8% körüli bővülése várható. A fogyasztás idén is kevésbé nő (1,5%-kal), mint a reáljövedelem. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek és a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ. A bizonytalanság egyaránt kiterjed a munkahelyekre, a diktált árcsökkentések fenntarthatóságára, az egészségügyi ellátás romlására vagy a majdani nyugdíj nagyságára. A gyenge forint jövedelemelszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentés okozta megtakarításé!

„A gyenge forint jövedelem-elszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentés okozta megtakarításé.”
Infláció, alapkamat, tőkekiáramlás

Az éves átlagos infláció – részben a diktált rezsicsökkentés hatására –2013-ban 5,7%-ról 1,7%-ra csökkent, a maginfláció 2013 decemberére 3,3%-ra mérséklődött, egyidejűleg mutatva, hogy az ütemcsökkenés, ha nem is ilyen mértékben, de a piaci folyamatok alapján is bekövetkezett volna; illetve a folyamat fenntarthatatlanságát. A hazai infláció jelenleg azonos az EU-éval, de nem fenntarthatóan.A Monetáris Tanács célja az alapkamat folyamatos csökkentése. A magyar kamatfelár azonban még a románnál és bolgárnál is magasabb, CDS-felárunk pedig a régióban csak a szlovénnél és a horvátnál alacsonyabb. 2013-ban az alapkamat csökkenését már nem követte a hosszabb lejáratú állampapírok hozama – az stagnált vagy emelkedett –, miközben a forint 2014 márciusára már 7%-kal, az inflációnál jóval erőteljesebben értékelődött le, ráadásul nagy ingadozások közepette. Az alapkamat folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme. A GKI 2013-ra a GDP arányában 2,5%-os (az Eurostattal kialakult elszámolási vita kedvezőtlen alakulása esetén 2,9%-os) ESA-deficitet prognosztizál. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2012 végi 79,8%-ról 2013 végére látszólag 79,2%-ra csökkent, de a folyamat lényegét tekintve kissé emelkedett. Az adósságállomány év végi „beállítására” utal, hogy 2014 januárjában a GDP 1,3%-ával emelkedett a központi költségvetés forint-államadóssága. A külső finanszírozási képesség a GDP 3,6%-áról az 5,6%-ára nőtt. A működőtőke kiáramlása viszont folytatódott.

Világgazdaság

A világgazdaság 2013 második felétől az élénkülés jeleit mutatja. Az amerikai jegybank mennyiségi könnyítésének visszafogása folytatódik, az ennek hatására várható hozamemelkedés és befektetői kockázatkerülés tőkekivonást idézhet elő a felzárkózó országokból. Ezt fokozza az ukrán válság, amely még kezelhetősége esetén is kedvezőtlenül hat a közép- és kelet-európai régió pénzügyi megítélésére, s az orosz kapcsolatok romlásán keresztül az egész EU-ra. Az EU-ban az európai parlamenti választások és a bizottság újraválasztása miatt az intézményi reformok szeptemberig leállnak. Az EU összevont GDP-je 2014-ben 1,6%-kal nő, Németországé 0,4%-ról 1,8%-ra gyorsul. Az EU-tagállamok közötti növekedési ütemkülönbségek mérséklődnek. A monetáris politika lazasága enyhül.

Túlzottdeficit vs. vállalkozói szektor

Magyarországnak 2013 tavaszán sikerült kikerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól. Ennek ára – a lakosságot közvetlenül érintő általános megszorítások és a valódi reformok kerülése, a jogbiztonság hiánya, a válságadók bevezetése és a piaci kereslet visszaesése következtében – a vállalkozói szektor megbénítása, valamint a közszolgáltatások és szociális ellátások számos területén drámai romlás lett (orvoshiány, ellátatlanok számának emelkedése). Eközben folytatódott az állam hatókörének további kiterjesztése. Jellemzővé vált egyes piacgazdasági szereplők állami és állami vállalati megrendeléseken keresztüli helyzetbe hozása, a szerzett jogok agresszív felülvizsgálata, az ezzel való nyílt zsarolás, a kedvezőtlennek minősített tendenciák nyomásgyakorlással való kezelésének módszere, az államosítás. A kormány kliensei javára rendezi át a piacokat. A tulajdonrendszer átalakítása elsőbbséget élvez a gazdaság fejlődőképességével szemben.

Növekedés?

2013 végére, 2014 elejére a konjunktúra felmérésekben több mint egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el Magyarországon. Ez az európai várakozások javulása mellett minden bizonnyal a választási gazdaságpolitikával függ össze. Az I. negyedévben azonban lefékeződött a GKI–Erste konjunktúraindex kilenc hónapos, szinte töretlen emelkedése. A viszonylag kedvező európai konjunktúra és hazai várakozások hatására 2014 első felében folytatódhat a 2013 II. félévi, 2% körüli GDP-növekedés. A GKI, mindenekelőtt az EU által finanszírozott beruházások korábban gondoltnál gyorsabb növekedése alapján 1,3%-ról 1,5%-ra emelte idei GDP-prognózisát. A II. félévben azonban a magasabb bázishoz képest már csak 1% körüli növekedés valószínű.

„A viszonylag kedvező európai konjunktúra és hazai várakozások hatására 2014 első felében folytatódhat a 2013 II. félévi, 2% körüli GDP-növekedés.”
Az államháztartási bevételeknél az Országvédelmi Alap felhasználása után is a GDP 0,2%-át jelentő elcsúszás prognosztizálható. A kiadásoknál főleg az EU által finanszírozott programok költségvetési hatása, a tavalyról áthúzott kötelezettségek görgetése, a tartalék felhasználás választásokat megelőző felpörgése és a gyenge forint okoz gondot. A GKI 2014-re a tervezettel azonos, 2,9%-os GDP-arányos ESA-hiányt prognosztizál, amihez azonban évközi egyenlegjavító lépésekre lesz szükség. Az adósságráta – változatlan árfolyamot és kincstári tartalékot feltételezve – érdemben nem változna, pillanatnyilag azonban e feltételezések egyike sem valószínű. Ráadásul a túlzott deficitre vonatkozó új, de ránk még nem érvényes EU-szabály szerint Magyarországnak nemcsak minimális javulást, hanem az adósságráta kb. évi 1 százalékpontos csökkenését kellene elérnie három év átlagában, amitől jövőre még igen távol leszünk.

Ebből következően 2015-től érdemi költségvetési egyenlegjavulásra lesz szükség, s ezen felül a bevételi szerkezet komoly átalakítása, a válságadók európai körre és szintre való levitele is elkerülhetetlen a gazdasági növekedési fordulathoz. A külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, de javulása megáll, a külső finanszírozási képesség a még növekvő EU-támogatások ellenére a GDP 5,5%-a körül marad. A tőkeáramlásban a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén sem várható gyors fordulat, kedvező esetben a kiáramlás megáll.

A magnövekedés – a mezőgazdasági és közigazgatási tevékenység nélküli GDP – a tavalyi stagnálásról 1,8%-ra gyorsul. A GDP-t tehát a tavalyihoz hasonló időjárási viszonyok esetén a kivitel gyorsulása és a szolgáltató ágazatok visszaesésének befejeződése, szerény emelkedése húzza. A felhasználási oldalon a fogyasztás élénkül (választási évben ez a szokás), a beruházások 2013-ban megugrott dinamikája lassul, a külkereskedelmi aktívum pedig kissé csökken. A mezőgazdaságban átlagos időjárás esetén stagnálás közeli helyzet várható.

Az ipari termelés enyhén, a tavalyi 1,4%-ról 3%-ra gyorsul.  A hajtóerő az export lesz, de a belföldi piac 2008 óta tartó visszahúzó hatása már mérséklődik, esetleg megáll. Az építőipar számára a húzóerőt az uniós források által finanszírozott beruházások jelentik. A kiskereskedelmi forgalom elmúlt hónapokban érezhető magasabb dinamikája és a kereskedelmi bizalmi index magas szintje a kiskereskedelmi forgalom 1,5%-ra gyorsulását vetíti előre. A szállítási ágazat teljesítménye a gazdasági növekedés és a külkereskedelmi forgalom gyorsulásának hatására legalább 2%-ra gyorsul. A vásárlóerő növekedésével az infókommunikációs ágazat GDP-növekedése is elérheti a 2%-ot. A pénzügyi szektor visszaesése talán már megszűnik. Egyes bankok a rossz portfoliót kihelyezik mérlegükből, s szükség esetén folytatják a tőkeemelést. Mindez magyarországi leánybankok eladását készíti elő. A külföldi bankok kivonulását „a bankrendszer fele legyen magyar tulajdonban” jelszóval, a takarékszövetkezetek erőszakos államosításával a kormányzat is serkenti. Holott egy állami-hazai tulajdonban levő bankrendszer lehetséges negatív következményeit jól illusztrálja a szlovén bankrendszer konszolidációs igénye, aminek nagy szerepe van az ország tartós recessziójában.

A külkereskedelem tovább bővül. Az árukivitel növekedése kissé gyorsul az európai konjunktúra javulása és az exportálható gabonatöbblet hatására. Folytatódik a szolgáltatásexport tavalyi gyorsulása is, részben az elektronikus útdíj, részben egyes üzleti szolgáltatások (pl. call centerek) bővülése révén. A cserearányok várhatóan nem változnak. Az import dinamikája 1 százalékponttal meghaladja az exportét. Ez más oldalról a belföldi felhasználás 2%-os, a GDP-nél gyorsabb emelkedését jelenti, ami – mivel nem az üzleti beruházások által vezérelt módon valósul meg – a folyamat fenntarthatatlanságára utal. Az EU-források dinamizáló szerepe ugyanis legkésőbb 2015-ben véget ér.

„A második félévben azonban az áremelkedés gyorsulása várható, mely 2015-ben is folytatódni fog.”
Áremelkedés

A választási rezsicsökkentés 2014 első két hónapjára 0%-os éves árindexet eredményezett, s ugyanezen okból az áremelkedés az év első felében 1% alatt marad. A második félévben – különösen az önkormányzati választásokat követően – azonban az áremelkedés gyorsulása várható, mely 2015-ben is folytatódni fog. Ezt a piaci hatások – a vásárlóerő növekedése, a forint gyengülése –, továbbá a rezsicsökkentés fenntarthatatlansága magyarázza. Éves átlagban 1,3%, az év végén 3% közeli áremelkedés várható. Könnyen lehet, hogy Monetáris Tanács – hacsak a forint nem gyengül 320 forint fölé – márciusban még tovább csökkenti az alapkamatot, noha ez már az adott nemzetközi környezetben igen kockázatos, ráadásul kontraproduktív lépésnek látszik. Úgy tűnik, az MNB fő céljává saját mérlegének konszolidálása, a veszteség elkerülése vált. A lejáró államadósság megújításának szükséglete, valamint a forint leértékelődése által a devizaadósoknak okozott kár a választások után feltehetőleg kamatemelési periódus megkezdéséhez fog vezetni. Ennek kommunikált indoka feltehetőleg az áremelkedési ütem gyorsulásának – egyébként valós – veszélye lesz, miközben azt valójában az egész monetáris politika voluntarizmusa kényszeríti ki, minél később, annál nagyobb megrázkódtatást okozva. A GKI 2014 végére a 2,5% körüli mélypont után 3,5% körüli alapkamattal és éves átlagban 305-310 forint körüli euróárfolyammal számol (nagy ingadozások mellett).

Szélsőséges, a devizahitelek kivezetését célzó, esetleg radikálisan bank- vagy költségvetésiegyensúly-ellenes lépések súlyosan ronthatják az ország pénzpiaci megítélését. Ezzel, az eddig jelzettnél sokkal rosszabb forgatókönyvvel azonban a GKI előrejelzése nem számol. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül 2015-re sem gyorsulhat a növekedés, nem kezdődhet meg a regionális leszakadás megállítása. A magyar gazdaság perspektívátlan, a társadalomnak érdemi javulása lehetőséget nem adó pályán halad.

 

Véleményvezér

Ez ciki, a kockázati tőkebefektetők még Ukrajnába is szívesebben mennek, mint hozzánk

Ez ciki, a kockázati tőkebefektetők még Ukrajnába is szívesebben mennek, mint hozzánk 

2024 első negyedéve siralmas a magyarországi kockázati befektetések területén.
52 millió forintot tudott magára pakolni a Fidesz-celeb

52 millió forintot tudott magára pakolni a Fidesz-celeb 

Gyönyörű smukkokal domborítanak a szép hölgyek.
Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo