A magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben is jelentősen elmaradt régiós versenytársainak túlnyomó többségétől, a cseh és a lengyel növekedés 5%-os, a lett több mint 6%-os, a román pedig közel 9%-os volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt, és kifejezetten túlfűtött. Az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4%) nem érte el a magyart. Egyre valószínűtlenebb, hogy idén elérhető a kormány által várt 4% feletti növekedés. A friss prognózisok szerint az OECD 3,9%-os, az EU 3,7%-os, a Moody’s 3,5%-os, az IMF pedig csak 3,2%-os magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány a növekedés 4,3%-ra való gyorsulását várja, a külföldi előrejelzők viszont – az idei évre alacsonynak tűnő prognózist készítő IMF kivételével – kisebb-nagyobb lassulásra számítanak. A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.

A beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20%-ot. A költségvetési szektor fejlesztései – különösen a közigazgatás és védelem területén - sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré (bár a feldolgozóiparé is 15%-kal bővült). Az első három negyedévben 50%-kal több (8 ezer) lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom gyorsuló bővülése az első félévben 3%-kal növekedett fogyasztás élénkülését valószínűsíti. A behozatal euróban mérve 3 százalékponttal gyorsabban emelkedik, mint a kivitel, ez csökkenti az egyébként rendkívül magas külkereskedelmi aktívumot.

A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban. Az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, s a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb. 2017-ben a tagállamok mintegy egyharmadában nem lesz költségvetési deficit. A magyar államadósság csökkenésének mértékét erősen befolyásolja az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis – ha csak nem indulnak meg a brüsszeli átutalások – jelentősen növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél.