A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke vasárnapi online sajtótájékoztatóján kijelentette: eldőlt, hogy „Orbán Viktor szégyenteljes, bűnös könnyelműsége, felelőtlensége miatt” Magyarország 400 milliárd forinttal szegényebb lesz.

Ez a helyreállítási alap REPowerEU fejezetében igényelt előfinanszírozás utolsó részlete. 53,2 milliárd forint.

4,6 milliárd euró.

Magyarországtól eddig sem vontak meg semmilyen forrást.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák. A harmadik negyedévi 3,8%-os növekedés ismét érdemben meghaladta az EU 2,5%-os átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A GKI nem változtat 2017. és 2018. évi, 3,8%-os növekedési előrejelzésén. Egyre több nemzetközi intézmény is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés – az EU-támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8 százalékos üteme érdemben meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A növekedés beruházásvezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem jelent problémát. A folyamatok rövid távon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

Az Európai Uniótól kapott pénzek ma már alapvetően befolyásolják a költségvetés helyzetét, a költségvetési hiány alakulását. Az adatok alapján úgy néz ki; annak menedzselése, hogy - a megvalósult, vagy tervezett programokhoz - milyen ütemben tud forrásokat lehívni a mindenkori magyar kormány, a Budapest és Brüsszel közötti politikai csata része. A Policy Agenda megvizsgálta, hogyan változott 2004-től kezdve az EU-s források mértéke.

Nemcsak Magyarország, de egész Európa munkaerőhiánnyal küzd, ami egyes ágazatokban intenzívebben érezhető (jellemzően a kétkezi, illetve a szakképesítéssel elvégezhető munkák esetében). Ugyanakkor a magyar kormány nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat próbál bevonzani az országba. Ez sokszor költséges, mivel ezek a megállapodások gyakran csak több évre szóló adómérséklés ígérete mellett, állami támogatással valósulnak meg.

Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. Az év egészében a tavalyi 2%-ról 3,5% körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. Idén a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak - olvasható a GKI gazdaságkutató Zrt. közleményében.

Több mint 140 millió eurót (42 milliárd forint) nyertek el magyar intézmények, vállalkozások az Európai Unió kutatási, fejlesztési és innovációs, Horizont 2020 (H2020) programjában - közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-vel pénteken.

Június elsejétől jelentkezhetnek a budapesti és Pest megyei kkv-k a várva várt, munkahelyi képzéseket támogató EU-pályázatra, de a vidéki cégek és a nagyvállalatok sem maradnak uniós források nélkül: a vallalkozokforuma.hu összesítése szerint a hónapban összesen közel 24 milliárd forint keretösszeggel nyílnak meg munkahelyi képzéseket támogató pályázatok.

Az EU-pályázatok és állami támogatások sokszor csak valamilyen nonprofit gazdálkodó szervezeten keresztül érhetőek el vállalkozások számára. De vajon érdemes-e emiatt alapítványt, egyesületet vagy éppen nonprofit kft-t létrehozni, és melyik lehet ezek közül a legjobb megoldás? Dr. Bacskó László ügyvéd, a vallalkozokforuma.hu szakértője segít választ találni a kérdésre.

Az Európai Unió közlekedésinfrastruktúra fejlesztésére 2014-2020 közötti időszakban 22 milliárd eurós összeget biztosít a tagállamok számára. Ebből az első két évben 19,3 milliárd eurót kötöttek le a pályázók.

Az MFB Pontok hálózatában elérhető programok keretein belül jelenleg 540 milliárd forint uniós hitelre és kombinált hitelre pályázhatnak a cégek, a következő hónapokban pedig további 130 milliárd forint összegű forrás nyílik meg - mondta el Bernáth Tamás, az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója a Portfolio „Uniós Források 2017” elnevezésű konferenciáján. A forráskihelyezés a vártnál is dinamikusabban halad, már több mint 1300 vállalkozás fejlesztéseit segítik a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését célzó, európai uniós hitelprogramok.