2018 közepéig stabil marad a gazdaság

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés – az EU-támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8 százalékos üteme érdemben meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A növekedés beruházásvezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem jelent problémát. A folyamatok rövid távon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

2017. október 30.

Piac&Profit

A magyar gazdaságban idén és jövőre a leggyorsabban az építőipar bővül, az első nyolc hónapban 28 százalékkal, az év egészében – a már tavaly év végén megindult élénkülés következtében – 25, jövőre 10 százalékkal. Az ipari termelés havi ingadozása továbbra is jelentős. Az év egészében várható 5 százalék feletti bővülés lényegesen gyorsabb a tavalyi közel stagnálásnál, de érezhetően elmarad a 2014–2015. évitől. Ennek fő oka a járműipar húzóerejének kifulladása. A külkereskedelmi áruforgalom hullámzó, de az első nyolc hónapban a behozatal dinamikája euróban több mint 3 százalékponttal meghaladta a kivitelét. Ennek megfelelően a kiviteli többlet több mint 1 milliárd euróval csökkent, de így is impozáns, 5,6 milliárd euró. A cserearányok közel 1 százalékkal romlanak. Jövőre a külkereskedelmi aktívum továbbcsökken (8,5-ről 7,7 milliárd euróra). A kiskereskedelmi forgalom idén 4 százalék fölé gyorsul, s jövőre is csak kissé 4 százalék alatt lesz. A fogyasztás bővülése idén 3,5 százalék körüli, 2018-ban 3-3,5 százalék közötti.

Az első kilenc hónapban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal nőttek. A belső tényezők közül elvileg a költség- és vásárlóerő-oldalról egyaránt áremelést gerjesztő gyors bérnövekedés inflációs hatású, de ez egyelőre alig érzékelhető. A viszonylag erősebbé vált forint is fékezi az amúgy is alacsony külső áremelkedés begyűrűzését. Az élvezeti cikkek adóemelése serkenti, néhány termék áfájának csökkentése visszafogja az inflációt, bár a piaci hatások ez utóbbit részben ellensúlyozzák. Idén 2,5, jövőre 3 százalék körüli fogyasztói árindex valószínű.

Ki miatt lesz a következő válság?

Manapság számtalan egyensúlytalansággal találkozhatunk, amelyekből nehéz megjósolni, hogy melyik válthatja ki a következő gazdasági válságot. Kérdéses, hogy a gazdaságok fenntartják-e a jelenlegi jó teljesítményüket, és a potenciális kockázatok idővel eltűnnek-e. Kellemetlen, hogy a globális gazdaság nagymértékben összefonódik és az egyes kockázati tényezők realizálódása könnyen más problémákat eredményezhet.

A bruttó keresetek idén 13, jövőre 7 százalék körüli mértékben emelkednek, ezen belül főleg idén a költségvetési szektorban dolgozóké bővül gyorsabban. A közmunkások száma csökken.

2017 első három negyedévében az államháztartás pénzforgalmi hiánya már mintegy 6 százalékkal meghaladta az éves előirányzatot, ami az EU-támogatások megelőlegezésének következménye. Mivel ez utóbbi nem érinti az európai módszertan szerinti, ún. eredményszemléletű deficitet, a GKI idén a tervezettnél csak valamivel magasabb, 2,5-3 százalék közötti GDP-arányos hiányra számít. Jövőre is ebben a sávban várható a deficit. A magas pénzforgalmi hiány – mivel azt finanszírozni kell – azonban veszélyezteti a GDP-arányos államadósság EU által elvárt kb. 0,8 százalékpontos csökkentését. Amennyiben az Eurostat álláspontjának megfelelően az Eximbankot és az MNB-alapítványokat az államháztartáson belülre kell sorolni, az továbbfékezheti a javulást.

Címlapkép: Fotolia

Véleményvezér