Forrás:sxc

A GKI már szeptemberi prognózisában jelezte, hogy a külső konjunktúra romlik, s a hazai gazdaságpolitika is erősen negatív hatást gyakorol a belföldi keresletre és a pénzügyi folyamatokra. Ennek alapján a GKI 2011-re 1,5 százalék körüli GDP-növekedést, 2012-re pedig - az előrejelző intézmények közül elsőként - recessziót, 1 százalékos visszaesést prognosztizált azzal, hogy szükségessé válhat egy új IMF-EU megállapodás megkötése is. (Az IMF delegáció az előzetes tárgyalásokat félbeszakítva néhány napja távozott Magyarországról.)

Az elmúlt hónapokban a folyamatok ezt az előrejelzést igazolták. A GKI értékelése szerint a magyar gazdaság zsákutcába jutott, valódi gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Az IMF-megállapodásnak nincs alternatívája. Annak esetleges elmaradása (elhúzódása) ugyanis a rendkívül negatív nemzetközi piaci reakciók miatt közvetlen fizetésképtelenségi veszéllyel járna. Emellett már az IMF-fel folytatott tárgyalások sikeres elkezdéséhez is elkerülhetetlen a változtatás, a hitelesség, a bizalom javítása, s a piacgazdasági elvekhez való visszatérés. 2012-re azonban ez is csak a most prognosztizált 1,5 százalékosnál is mélyebb visszaesés elkerüléséhez lesz elegendő, a pénz- és működőtőke bizalmának visszaszerzése legjobb esetben is csak 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket.

Nem rózsás helyzetjelentés a hibás gazdaságpolitikáról

2011. november közepén a magyar kormánynak súlyos finanszírozási kockázatokkal kellett szembe néznie. Az állampapírokat nem, vagy csak meredeken emelkedő hozamok mellett lehetett eladni. Az országkockázati felár elérte a 600 bázispontot, az euró árfolyama a 317 forintot. (László Csaba volt pénzügyminiszter szerint az országkockázat is fontos eleme a versenyképességnek.) A kormány kénytelen volt a 15 hónapon át folyamatosan, még az utolsó napokban is szidott IMF pénzügyi segítségéért folyamodni. De ezt is olyan magatartással tette, amely a gazdaságpolitika folytonosságát sugallta, így a Moody's bóvli kategóriába sorolta a magyar állampapírokat, az IMF-EU tárgyalást előkészítő megbeszélések megszakadtak. Az emelkedő piaci kamatokat részlegesen követve a Monetáris Tanács november végén 50 bázispontos emelést hajtott végre, további hasonló lépéseket kilátásba helyezve. Az év végére az alapkamat feltehetőleg 7 százalékra, az euró/forint árfolyam éves átlagban a tavalyi 275-ről 280-ra emelkedik, de az év végén is feltehetőleg 300 felett lesz.

A magyar GDP 2011-ben az EU átlagától (1,6%) várhatóan kissé elmaradva (1,5%) bővül. Azonban még ez is csak a jó időjárás okozta kiugró mezőgazdasági termésnek köszönhető, a magnövekedés (az agrárium és közösségi szolgáltatások nélküli dinamika) mindössze 0,5 százalék lesz. A lakosság fogyasztása stagnál, a beruházok csökkenése az év egészében 5 százalék lesz. Ebben a hibás gazdaságpolitika - főleg az adóváltozások negatív hatása és a jogbiztonság megrendülése - a fő felelős.

A GKI-Erste konjunktúraindex a 2011. februári csúcs után, a Széll Kálmán Terv bejelentése óta egész évben szinte folyamatosan és jelentősen romlott. (Decemberben tízhónapos, szinte folyamatos csökkenés után kétéves mélypontjára esett.) Az üzleti várakozások október óta stagnálnak, de értékük a 2009 végi, 2010 elei, meglehetősen alacsony szintnek felel meg. A fogyasztói bizalmi index egy éve szinte folyamatosan esik, a lakosság a pénzügyi helyzetét és megtakarítási lehetőségét is romlónak érzi, s erősödött a munkanélküliségtől való félelem és az inflációs várakozás is.

PR politika

A jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját a hatalmi, ideológiai és PR-szempontok uralják, a szakmai és társadalmi egyeztetés szinte teljesen hiányzik. E konfrontatív megközelítés a gazdasági problémákat szinte kizárólag külső okokra, mindenekelőtt az euró válságára, Magyarország nemzetközi függésére vezeti vissza. Csak lassan érlelődik meg a felismerés, hogy az IMF-megállapodás valójában a bankokkal, az MNB-vel, a hazai és nemzetközi tőkével való kiegyezést, a jogállami hatalommegosztáshoz és a piacgazdasági modellhez való visszatérést is kell, hogy jelentse. Ha a kormányzat csak technikai jellegű megállapodásra törekszik, a bizalom javulása csak átmeneti lesz.

Külföldön sem könnyű

Az elmúlt hónapokban a világgazdaságban az államadósságok fenntartható finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanság rendkívül megnövekedett. Emellett globálisan és az EU-ban is romlott az üzleti bizalom, ami kedvezőtlenül érinti a beruházásokat és a fogyasztást. A fiskális restrikció visszafogja a belföldi keresletet, a világgazdasági feltételek romlása a kivitel bővítését korlátozza. Az EU GDP-je (saját előrejelzése szerint) 2011-ben 2,1 százalékkal, 2012-ben 0,6 százalékkal emelkedik, 0,2, illetve 1,2 százalékponttal lassabban, mint a tavaszi előrejelzés szerint, s nem zárható ki egy enyhe recesszió sem. Az EU a monetáris unióból elindult egy valódi fiskális és politikai unió irányába, s a csökkenő nemzeti szuverenitásért cserébe stabilitást és fejlődési perspektívát ajánl. A szuverén adósságválság kezelésére hozott, illetve tervezett lépések remélhetőleg hatékonyak lesznek, s a pénzügyi válsággal kapcsolatos bizonytalanság 2012 közepéig enyhül. A monetáris politika viszont továbbra is laza marad.

A restrikció nem reform, adóemelés

A 2012. évi költségvetés pénzügy-politikai fordulatot jelent, erős restrikció valósul meg. Az egyenlegjavulásnak azonban csak kevesebb, mint egyharmada származik strukturális, reformjellegű intézkedésekből. A restrikció fő eszköze az adóemelés, de a kiadások általános visszafogásának is fontos szerepe van. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt legalább 200-250 milliárd forintos feszültség valószínű, aminek felét fedezhetik a tartalékok. Így további intézkedések nélkül a hiány mintegy 250 milliárd forinttal haladná meg a tervezett szintet, s 3,5 százalékot közelítő deficit alakulna ki. A költségvetési törvény 2012-re 2,5 százalékos ESA hiányt céloz meg, s várhatóan ez - esetleg egy ennél kicsit magasabb szám - képezheti az IMF-megállapodás alapját is. A GKI megítélése szerint az előkészítés alatt lévő, illetve a megállapodás alapján megvalósítandó évközi intézkedésekkel végül 2,9 százalék körüli hiány várható. Ez azonban a GDP csökkenése mellett nem elegendő az államadósság mérsékléséhez. A 2012. évi államadósság valószínűleg a GDP 84 százaléka körül, vagyis a 2010-11. évi felett fog alakulni.

A külső egyensúly a belföldi kereslet csökkenése és a Mercedes beinduló exportja következtében 2012-ben is kedvezően alakul. Az áruforgalmi aktívum a 2011. évi 7,5 milliárd euró után elérheti a 10 milliárd eurót, a folyó fizetési mérleg aktívuma azonban a kamatterhek növekedése és a kedvezőtlen befektetési klímával összefüggő profitkivonás miatt 2,5 milliárd euróról csak 3 milliárd euróra, a külső finanszírozási képesség 4,7 milliárd euróról 5,5 milliárd euróra, a GDP 5,5 százalékára emelkedik. Ez utóbbin belül a felhasznált EU-támogatások a gyenge magyar abszorpciós képesség miatt csak kissé, 2,2 milliárdról 2,5 milliárd euróra növekednek. A kiáramló működőtőke nagyobb lehet a beáramlónál.

Mínusz 3,5 százalékos reálkereset

A kormány 2012-ben folytatja az szja-reformot, s teljesen megszűnik az adójóváírás intézménye, továbbá 1 százalékponttal, 8,5 százalékra emelkedik az egészségbiztosítási járulék mértéke. A fenti hatások összességében - változatlan bruttó esetén - a nettó bér közel 11 százalékos csökkenését okozzák. A versenyszféra számára 5 százalékos „béremelési ajánlást" fogalmazott meg a kormány, ami a vállalatok terheinek még a kilátásba helyezett adókedvezmény esetén is jelentős, gyakran elviselhetetlen emelkedését jelenti. Szigorodnak a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szabályok is. Ez sok céget arra ösztönözhet, hogy a béremelést e juttatások csökkentésével ellensúlyozza. A költségvetési szférában fenn kívánják tartani a kompenzációs rendszert, hogy 2012-ben se csökkenjen senkinek a havi nettó jövedelme, ennek megvalósíthatósága azonban az újabb kiadáscsökkentési igények miatt kétséges.

A GKI a számos bizonytalansági tényezőre tekintettel 2012-ben a bruttó keresetek évi 3-3,5 százalék körüli növekedését prognosztizálja, vagyis arra számít, hogy a cégek jelentős része nem tudja teljesíteni a kormányzati irányelvet, illetve különböző trükkökkel - például formálisan hatórás foglalkoztatás - bújik ki a minimálbér-emelés követelménye alól. Ez a nettó keresetek 1-1,5 százalékkörüli emelkedését s a reálkeresetek mintegy 3,5 százalékos csökkenését jelentené. A reáljövedelmek a reálbéreknél valamivel kevésbé, 3 százalék körüli mértékben csökkennek, mivel a szociális juttatások ugyan jelentősen veszítenek értékükből, s visszaesnek a vállalkozói jövedelmek is, de a nyugdíjak reálértéke változatlan szinten marad, s feltehetőleg növekednek a szürke jövedelmek. A megtakarítások alakulása nagyon bizonytalan. A kormány és a Bankszövetség megállapodása 2012-ben csaknem 200 milliárd forinttal csökkentheti a devizahitelesek terheit, ami így kisebb lesz a 2011. évinél. Ugyanakkor a lakosság megtakarítási hajlandósága erős, a fogyasztók óvatossága tartós marad. A lakossági fogyasztás 2,5 százalék körüli, tehát a reáljövedelmeknél kisebb mértékű csökkenése várható.

Visszaeső beruházás, csökkenő foglalkoztatás

2012-ben a már korábban megkezdett néhány autóipari beruházás kivételével a vállalkozói beruházásokat egyaránt akadályozni fogja a forrás- és piachiány. Az állami-önkormányzati intézményrendszer teljes mozgásban van, nem lehet tudni, mely intézményeknek ki lesz a fenntartója, ki vállalja át az EU-forrásokkal járó kötelezettségeket (pl. az önerőt). Emiatt 2012-ben a költségvetési szféra fejlesztései is lelassulnak. Így 2012-ben a beruházások újabb, kb. 4 százalékos visszaesése várható.

Az iparban csak 2012 második felétől várható a konjunktúra javulása, az év egészében a termelés 5,5 százalékkal nő. A járműgyártásban a magyarországi helyzet bizonyos mértékig elszakadt a nemzetközi folyamatoktól. Több nagy autóipari beruházás is zajlik, ezek egy része jövőre már termelésbe lép. Így a magyar ipari termelés a II. félévben gyorsulhat. Ezt segíti, hogy néhány új autóipari beszállító is működni kezd. Ugyanakkor az ipar belföldi értékesítésében folytatódik a lejtmenet. Az építőiparban a hatéves visszaesés után 2012-ben újabb 5 százalékos visszaesés várható. Az átadott lakások száma a 2011. évi 14 ezerről 2012-re 11-12 ezerre zuhan A mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után időjárási okokból csökkenés valószínű. A szolgáltató ágazatok teljesítménye a szállítási és távközlési cégek kivételével 2012-ben is esik. A kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékkal csökken. A magnövekedés az idei nagyon szerény emelkedés után mínuszba fordul. A foglalkoztatás 2012-ben 1 százalékkal mérséklődik a költségvetési szektorban várható átszervezések, az üzleti  szektor foglalkoztatási hajlandóságának hónapok óta tapasztalható romlása, a cégek piacvesztése és növekvő bérköltségei következtében. A munkanélküliség várhatóan a 2011. évi 11 százalékon stagnál, de ez is csak a részmunkaidős, segélyt helyettesítő közfoglalkoztatás kiterjesztésének lesz - valódi GDP-termelést és jövedelmet nem hozó - eredménye.

Leépülő hitelezés

A banki hitelezés keresleti és kínálati oldalról is leépül. A bankok egyre inkább nem akarnak és nem tudnak hitelezni, ezt a tendenciát csak fékezni tudja a kormánnyal kötött megállapodás. A lakosság kerüli a hitelfelvételt, a vállalatok elhalasztják beruházásaikat és így hitelkeresletüket. Kérdéses, hogy az anyabankok hajlandók lesznek-e veszteséget termelő, teljesen bizonytalan szabályozási környezetben működő bankokban tőkét emelni, vagy a hitelek további leépítésével érik el a kívánt arányokat.

Az infláció a szűkös vásárlóerő ellenére és a kormányzati adó- és áremelések hatására 2012-ben éves átlagban 5 százalék, az év végén 4,5 százalék lesz. A forint árfolyama és a jegybanki alapkamat nagymértékben függ az IMF-fel történő megállapodás előrehaladásától, ennek keretében a bankokkal való kiegyezés és a végtörlesztés 2012-es lezárásának mikéntjétől, a költségvetéssel kapcsolatos döntésektől. Nagy árfolyam-ingadozások mellett 2012-re 290 forintos átlagos euró-árfolyam várható. Eközben 2012 elején az alapkamat 7-7,5 százalékra emelése valószínű. A II. félévben már 280 forint közelébe süllyedhet az árfolyam, az év végére (kedvező esetben) 7 százalékos alapkamat várható.

A jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot javító jelentős intézményi változtatások elmaradása esetén ennél sokkal súlyosabb gazdasági helyzet, akár krízis is kialakulhat.