A Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán megjelent a „Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 2025. II. negyedév” című elemzés, kimutatás.

Az előzetes adatok értelmében a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona érdemben növekedett az elmúlt időszakban, ezen belül is megugrott a külfölddel szembeni követelés összege. Mondhatni jelentős pénzmennyiséget tartanak valamilyen formában külföldön a magyar háztartások.

Több mint 11 százalékkal emelkedett a háztartások nettó pénzügyi vagyona

2025. második negyedévében 98 734,2 milliárd forintra rúgott a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona. Az előző negyedévben ez az érték még „csak” 97 066,6 milliárd forint volt, míg 2024. második negyedévében 88 629,3 milliárd forintra rúgott ez az érték. Vagyis egy év alatt 11,4 százalékkal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona. Ez jelentősen meghaladta az elmúlt év inflációját: júniusban az éves áremelkedés 4,6 százalék volt.

A pénzügyi vagyont növelő elemek között megjelenik a készpénz, a lekötött és látra szóló betétek (bankszámlán lekötetlenül lévő egyenleg), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdonrészt megtestesítő értékpapírok (részvények, más üzletrészek), a biztosítástechnikai eszközök, a lakosság által nyújtott kölcsönök. Míg a vagyoncsökkentő elemek közé sorolhatjuk a lakosság által felvett hiteleket, egyéb tartozásokat.

Ha ezt a 98 734,2 milliárd forintot rávetítjük a teljes lakosságra (a KSH adatai alapján 9,54 millió fő élt hazánkban 2025. év elején), akkor egy főre 10,35 millió forint jut. Ezt a jelentős összeget azonban érdemes több szempontból is fenntartásokkal kezelni.