Ezen készpénz és lekötés nélküli állomány értékéből az idén júliusi 4,3 százalékos éves inflációval számolva mintegy 840,2 milliárd forint ég el egy év alatt. Nagyságrendileg ennyivel csökken ugyanis ezen nettó vagyonelem vásárlóértéke.

A lekötés nélküli állomány egyébként a lakosságra vetítve mintegy 2,04 millió forintot jelentene átlagosan. Ennyi pénz jutna minden magyarra, ha a teljes összeget elosztjuk a magyar népességgel. De természetesen ez az átlag ugyanúgy torz, mint a nettó pénzügyi vagyon esetében: a lakosságnál korántsem egyenletesen jelenik meg a készpénz és a lekötés nélküli bankbetét.

Összességében tehát elmondható, hogy a magyar háztartások pénzügyi vagyona látványosan gyarapodott az elmúlt évben, azonban ezen belül is különösen gyorsan bővült a külföldi eszközökben tartott vagyon. Ez a tendencia arra utal, hogy a lakosság egy része biztonságosabbnak vagy kiszámíthatóbbnak ítéli a külföldi megtakarítási formákat. Mindezek mellett hatalmas összegek hevernek kamatozás nélkül bankszámlákon vagy készpénzben. A kérdés az, hogy a jövőben sikerül-e a hazai pénzügyi rendszernek olyan alternatívát kínálnia, ami itthon tartja és hatékonyabban hasznosítja a magyarok pénzét.