Egyrészt ebben nincs benne az ingatlanvagyon, ami alapesetben nem is baj, hiszen a lakhatási célú ingatlanokat nem lehet igazán vagyonelemnek tekinteni. Ugyanakkor így a befektetési célú ingatlanok sem kerülnek be a számításba.
Másrészt tartalmazza ez az érték a nem tőzsdei üzletrészek értékét is, amit szintén fenntartásokkal lehet vagyonelemként kezelni. Hiszen jó eséllyel ebből származik a kérdéses személy, háztartás rendszeres bevétele. Ez koránt sem egy elhanyagolható szempont, hiszen ezen tételek összértéke idén a második negyedévben 40 506,7 milliárd forint volt. E tétel nélkül a háztartások nettó pénzügyi vagyon már 58 227,5 milliárd forint volt, ez alapján a nem tőzsdei üzletrészek nélkül minden magyarra 6,1 millió forint jutna.
Ez az egy főre jutó 10,35 millió forint, más számítással 6,1 millió forint nettó pénzügyi vagyon egy átlagérték. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen minden magyarnak ennyi a vagyona, sőt… A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint ezen vagyon jelentős része a leggazdagabb 10-20 százaléknál összpontosul.
Jelentősen megemelkedett a magyar háztartások külföldi vagyona
A 98 734,2 milliárd forintból 11 763,9 milliárd forint volt külfölddel szembeni követelés. Ide lehet sorolni a devizában tartott készpénzt, a devizabetéteket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a külföldi részvényeket, tulajdonrészeket, külföldi befektetési alapokat és biztosításokat is. Természetesen a külfölddel szembeni kötelezettségek csökkentik (például az onnan felvett hitelek) a nettó állomány értékét.
