Az internethálózat lefedettsége és szolgáltatásminősége évek óta az uniós átlag feletti. A vezetékes szélessávú internethálózat lefedettsége itthon 86 százalék, az EU-ban 82,5 százalék. A hazai gigabites előfizetések aránya 39,8 százalék, az unióban átlagosan 22,3 százalék. A hazai kkv-k egyelőre kisebb tempóval integrálják a fejlett technológiai megoldásokat a mindennapi működésükbe, mint uniós versenytársaik. A lemaradásuk leküzdését és versenyképességük növelését a kormányzat célzott fejlesztési programokkal igyekszik támogatni. A magyar felnőttek digitális készségei a mérések szerint az uniós átlagnál némileg magasabb szinten vannak. Kevesebb itthon az IKT szakember, viszont több az IKT diplomás, mint általában Európában. A közszolgáltatások digitalizációjának felpörgetésére vannak előttünk jó példák, ugyanakkor e-egészségügyben jobban teljesítünk, mint az uniós átlag.

Az Európai Unió és az egyes tagországok digitalizációjának folyamatát 2014-től a Digitális Gazdasági és Társadalmi Index (Digital Economy and Society Index, DESI) mérőrendszer segítségével követik nyomon. Minden országra vonatkozóan a digitalizációs indikátorok aktuális értékeit éves jelentésekben publikálják. Az indikátorértékekből kezdetben egy kumulált mutatót is képeztek, ami az egyes uniós tagállamok digitális transzformációjának előrehaladását sűrítette egyetlen mérőszámba és tette egyszerűen összehasonlíthatóvá térben és időben.

2023-tól a DESI-t némi módszertani finomhangolással integrálták az EU 2030-ig terjedő időszakra megfogalmazott digitális stratégiájának, a Digitális Évtized 2030-nak (Digital Decade 2030, DD) a megvalósítását nyomon követő monitoringrendszerbe. A kumulált mutatót kivezették a DESI rendszerből, a Digital Decade 2030 célkitűzéseihez igazítva négy indikátorcsoportban vizsgálják és értékelik az európai digitalizációs folyamat eredményeit. A digitális infrastruktúra fejlettségére, a vállalkozások digitális transzformációjára, az uniós polgárok digitális készségeinek fejlődésére és a közszolgáltatások digitalizációjára vonatkozóan határoztak meg indikátorokat, ezekhez pedig az évtized végére elérendő célértékeket. Az indikátorok aktuális értékeit évente hozzák nyilvánosságra közösségi szintű és országspecifikus jelentésekben. A 2025-ös Digital Decade jelentés 2024-es adatokból dolgozik, Magyarország előző évi teljesítménye a korábbi évek adataival és az aktuális uniós átlagértékekkel összevetésben rajzolódik ki. A hatályos magyar digitalizációs stratégia egyébként az unióssal egyező időpontban és időtávval készült, megvalósítása és rendszeres felülvizsgálata során szoros az együttműködés az uniós intézményekkel, amit az uniós országjelentés is tükröz.

Digitális infrastruktúra

Ahogy korábbi elemzésünkben bemutattuk, az internethálózat kiépítésében, fejlesztésében és a szolgáltatásminőségben évek óta az uniós átlag felett teljesít Magyarország és ez a trend folytatódott 2024-ben is az uniós jelentésben közölt adatok szerint. A VHCN sztenderdnek megfelelő internethálózat a magyar háztartások 86 százalékában áll rendelkezésre, míg az Unióban átlagosan 82,5 százalék ez az arány. Az FTTP sztenderdnek megfelelő hálózat Magyarországon a háztartások 79,9 százalékához jut el, míg az EU-ban a háztartások 62,2 százalékához. (Az FTTP (Fibre to the Premises) olyan hálózat, amelynél a száloptika közvetlenül a felhasználó otthonába vagy vállalkozásához érkezik. A VHCN (Very High Capacity Network) egy bővebb kategória, amelybe olyan, nem FTTP hálózatok is beletartoznak, amelyek képesek nagy sávszélességű adatátvitelre). A magyar háztartások 5G lefedettsége 2,3 százalékkal bővült 2024-ben és jelenleg 85,6 százalékos. Ez az érték az uniós átlagnál (94,4 százalék) alacsonyabb, de a bővülési ütem alapján a 2030-as célérték (99 százalék) elérésének nincs érdemi kockázata.

Magyarországon a vezetékes szélessávú internet-előfizetések mutatói kiválóak, a mobil internet-előfizetések mutatói az uniós átlag alatt vannak. Az 5G-t használó SIM-kártyák aránya a magyar előfizetők körében 180 százalékkal nőtt 2024-ben, de még így is csak 20,8 százalék, míg az uniós átlag 35,6 százalék. Ugyanakkor a magyar vezetékes internet-előfizetések 88,4 százalékánál érhető el 100 Mbps vagy annál nagyobb sebességű szolgáltatás, ami bőven meghaladja az 71,9 százalékos uniós átlagot. A gigabites (legalább 1 Gbps sebességet biztosító) vezetékes előfizetések aránya 39,8 százalék itthon, míg az EU-ban átlagosan 22,3 százalék. Az előbbi uniós rangsorban az 5. helyen, az utóbbiban a 2. helyen állunk.

Vállalkozások digitális transzformációja

A digitalizáció a vállalkozások esetében azt a folyamatot jelenti, amelynek során a gazdasági társaság a digitális technológiák segítségével átalakítja a működését, a folyamatait, adott esetben a termékeinek, szolgáltatásainak leglényegesebb jellemzőit is. A digitalizáció a vállalati értékteremtés minden mozzanatára kiterjed és az az elsődleges célja, hogy a vállalkozás hatékonyabban működjön, növekedjen a versenyképessége és a jövedelemtermelő képessége.

A nagyvállalatok nagyobb arányban és gyorsabban integrálják a fejlett technológiai megoldásokat, mint a lényegesen nagyobb számú és heterogénebb csoportot alkotó kkv-k. (A vállalkozások 99 százaléka kkv.) Az üzleti szektor digitális átállását az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a digitális intenzitás indexszel (DII) méri. Magyarországon a kkv-k 57,4 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, amivel lemaradunk a 72,9 százalékos uniós átlagtól. A Digital Decade 2025-ös országspecifikus jelentésének értékelése szerint az üzleti digitalizáció terén a magyar kormány ambiciózus intézkedéseket tesz a lemaradás ledolgozása és a magyar kkv-k helyzetbe hozása érdekében. A jelentés kiemeli a Demján Sándor Program keretében, 100 százalékban hazai költségvetési forrásból, 2024 végén indított „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programot, amelynek paramétereit és beavatkozási fókuszpontjait egy korábbi elemzésünkben vizsgáltuk.

A DESI rendszer keretén belül három kulcstechnológia elterjedésének mértékével mérik az uniós vállalkozások digitális transzformációjának előrehaladását. Az indikátorok azt jelzik, hogy az adott ország vállalkozásainak hány százaléka integrált a működésébe felhőalapú technológiákat, adatanalitikát, illetve mesterséges intelligencia alapú technológiákat.

2024-re vonatkozóan csak a mesterséges intelligencia alapú technológiákkal kapcsolatban publikáltak adatokat. Jelenleg a magyar vállalkozások 7,4 százaléka használ legalább egy MI-alapú technológiát a mindennapi működése során, miközben az uniós átlag 13,5 százalék. Felhőalapú technológiákat a magyar vállalkozások 37,1 százaléka használt 2023-ban, amivel az uniós átlag (39 százalék) közelében jártunk. A DESI definíciója szerinti adatanalitikát pedig a hazai vállalkozások 53,2 százaléka alkalmazott, amivel bőven meghaladtuk a 33,3 százalékos uniós átlagot.

Digitális készségek

A Digital Decade idei jelentésében 2023-as adatok érhetőek el a felnőtt lakosság általános digitális készségszintjével kapcsolatban. Ezek szerint a magyarok 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készséggel, ez az érték meghaladja az 55,6 százalékos uniós átlagértéket. A vizsgálati eredmények szerint a digitális világban a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és a városlakók mozognak otthonosabban. A férfiak és a nők digitális készségszintje között ugyanakkor minimális különbséget mértek Magyarországra vonatkozóan, mindössze 1,5 százalékpontnyit, ami alacsonyabb, mint az uniós átlag (2,2 százalékpont).

Az Unió az IKT szakemberek (IKT = információs és kommunikációs technológiák) létszámával, illetve annak összes foglalkoztatotthoz viszonyított arányával is méri a digitális készségek jelenlétét a gazdaságban. A 4,5 százalékos magyar adat az uniós átlag (5 százalék) alatti. Az IKT diplomások arányában azonban Magyarország (6,8 százalék) jobban teljesít, mint az EU-országok átlaga (4,5 százalék)

Közszolgáltatások digitalizációja

A közszolgáltatások digitális transzformációjának előrehaladását a DESI rendszerében egy 0 és 100 között elhelyezkedő pontértékkel jellemzik. A magánszemélyek számára 2024-ben Magyarországon nyújtott közszolgáltatások digitális érettségét a DESI 77,7 pontra értékeli, ami kevesebb, mint a 82,3 pontos uniós átlag. A vállalkozások számára nyújtott magyar közszolgáltatások digitális érettsége 80 pontot kapott, míg az uniós átlag 86,2 pontnak adódott.

Ugyanakkor a magyar e-egészségügy fejlettebb az uniós átlagnál. Az egészségügyi adatok digitalizációját és a magánszemélyek egészségügyi adatokhoz való online hozzáférését biztosító rendszerek érettségét 86 pontra értékelték, míg az EU-s átlagérték 82,7 pont volt.

A Digital Decade 2025-ös jelentése alapján Magyarország a stratégiai terveknek megfelelően halad a digitális átállással. Az internethálózat lefedettség és szolgáltatásminőség szempontjából is évek óta az uniós átlag feletti. A hazai kkv-k egyelőre kisebb tempóval integrálják a fejlett digitális technológiai megoldásokat a mindennapi működésükbe, mint az uniós versenytársaik. A lemaradásuk leküzdését és versenyképességük növelését a kormányzat célzott fejlesztési programokkal igyekszik támogatni. A magyar felnőttek digitális készségei a mérések szerint az uniós átlagnál némileg magasabb szinten vannak. Kevesebb itthon az IKT szakember, viszont több az IKT diplomás, mint általában Európában. A közszolgáltatások digitalizációjának felpörgetésére vannak előttünk jó példák, ugyanakkor e-egészségügyben jobban teljesítünk, mint az uniós átlag. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)